Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-315

^^^^™ Az országgyűlés képviselőházának 315, pár mandátumról teszek említést, mert ez a mi eszménk győzni fog és bejut a parlament­be... (Gáspárdy Elemér: Ábrándozás az élet megrontója.) Hangosabban képviselő úr, úgy, ahogy nekem szokott beszélni. (Gáspárdy Eie­mér: Ábrándozás az élet megrontója!) Ezt már sokszor hallottam Öntőd annakidején, amikor kilépési levelét három évig hordta a zsebében. (Gáspárdy Elemér: Es ez bűn 1 ?) Bűn az, hogy akkor becsapott bennünket. (Derültség. — Gáspárdy Elemér: Ez egysze­rűen nem igaz!) Nem áll rendelkezésemre annyi idő, hogy távoli eseményekkel foglalkozzam. Most kény­telen vagyok a választójogi kérdéssel foglal­kozni. Napvilágot látott az, hogy ha egy párt nem jut mandátumhoz, ha öt mandátumon alulmarad, akkor ezeket a mandátumokat fel­osztják a többségi pártok. Ez lehetetlen állás­foglalás. ( túUentmondások jobbfelől.) Benne van a javaslatban. (Pintér László: Karácsony van, nem krampusz-ünnep.) A másik kérdés, amellyel foglalkozni kí­vánok: az ajánlási rendszer fenntartása. A miniszterelnök úr nagyon helyesen nemcsak annakidején, mint fajvédővezér a baloldalról, hanem most is, mint kormányelnök,, kijelen­tette, hogy az ajánlási rendszert mai formájá­ban nem tartja fenntarthatónak. Ez nagyon helyes. Őszintén kijelentem, hogy az ajánlási rendszer mai formájában a legerkölcstelenebb dolog. Már pedig azt sem tartom megfelelő­nek, amit most hallok, hogy az ajánlók szá­mát leesökkentik a szavazók 10 százalékáról 5 százalékra és hogy közjegyzőhöz kell menni az ajánlások hitelesítése végett. A miniszter­elnök úr talán jobban, de legalább úgy ismeri a magyar nép lelkét, mint én és tudja, hogy nagyon nehéz azt a falusi embert a távol­fekvő községekből közjegyzőhöz vonultatni. (Az elnöki széket Bessenyei Zénó foglalja el.) Van egy másik kérdés, egy másik szempont is: a helybenlakás kérdése. A miniszterelnök úr, mint frontharcos, nagyon jól tudja, hogy a fronton is voltak jött-ment emberek, akik elmentek Volhyniából Sabáchoz, Sábáétól a francia hadszíntérre vagy a Dolomitokba, az Isonzóhoz. Ezek a jött-ment emberek most is megvannak, most is exisztálnak, ha ugyan exisztenciának lehet ezt nevezni. Az emberek ott hagyják falujukat, szülőházukat, nem pasz­szióból, hanem azért, hogy kenyeret keressenek. Nem elég nekik az a szenvedés, az a bánat, az a megpróbáltatás, hogy nincs meg a minden­napi kenyerük: most még esetleg azzal is meg­büntetik őket, a volt frontharcosokat, hogy, mert nem laktak egy helyben négy-öt éven át, nem kapják meg a választójogot, amely pedig szerintem nem jog, hiszen szavazni minden magyar állampolgár kötelessége. Kérem az igen t. miniszterelnök urat,, hogy mielőtt ez a javaslat a valóságban tényleg napvilágot lát, hallgasson magyar szívére, lelkiismeretére és gondoljon a becsületes, derék, szenvedő mil­liókra, akik annakidején kimentek a harcte­rekre megvédeni azt a hazát, azt a magyar rö­göt, amelyből egy kapavágásnyi sem volt az ő tulajdonuk, mert ezek voltak az igazi haza­szerető emberek, akik sem házukat, sem föld­jüket nem védték, hanem védték magát az édes hazájukat. Az igen t. miniszterelnök úr ne ért­sen engem félre, én a kommunistától és min­denkitől, aki a haza, a nemzet ellen vét, még ülése 193U december 21-én, pénteken, 539 a levegőt is sajnálom, de igenis, megadom azt a jogot, vagy, ha megtiszteltetésnek lehet venni, mint ahogy annak kell venni, ezt a meg­tiszteltetést, ezt a választójogot, mindenkinek, aki a haza iránt a múltban és a jelenben be­csületesen teljesítette kötelességét. A leglénye­gesebb azonban a következő. A miniszterelnök úr katona,, a miniszterelnök urat egyenes fér­fiúnak ismerjük és szentül meg vagyok győ­ződve, hogy ez a választójogi törvény nem le­het más, mint a becsület választójogi törvénye. Mi tiszta választást akarunk, mert inkább le­gyen nyilt és tiszta, mint titkos és nem tiszta és nem becsületes. (Helyeslés. — Kun Béla: Ha nyilt, akkor tiszta nem is lehet!) Mi azt akar­juk, hogy a tiszta választójog útján mindenki becsületesen nyilváníthassa a maga akaratát. Megy vagyok győződve, hogy abban az új par­lamentben, amely itt össze fog ülni, ennek a parlamentnek 70%-át nem fogjuk viszontlátni (Felkiáltások jobb felől: Fogjuk?!) és szentül meg vagyok győződve, hogy az új világ embe­rei, az új hang és az új meggyőződés fognak itt érvényesülni, ha a magyar népet szabadon engedik, becsületesen, meggyőződése szerint le­szavazni. Ez az új választás fogja megterem­teni t. miniszterelnök úr, azt az igazi nemzeti egységet, amelyre ennek az országnak szük­sége van. Ez az igazi nemzeti egység pedig osak | a keresztény, harcos, a megalkuvást nem | ismerő keresztény világnézet alapján jöhet j létre, mert a jövő politikája nemcsak Magyar­I országon, hanem széles e világon nem a kis­ded politikai sakkhúzások, nem a taktikázó pártvezérek közeli és távoli harcából fog ki­indulni és nem ennek eredményeképpen fog kialakulni, hanem a világnézetek fognak egy­mással szemben állani. A keresztény világ­nézet, ez az új világnézet, a krisztusi evan­gélium ... (Felkiáltások: Üj? — Rakovszky Tibor: Igen, még mindig új!) Bocsánatot ké­rek, ez nem elszólás, ezt szánt-szándékkal mondottam, mert sajnos, ezzel a világnézettel a múltban sokan visszaéltek és politikai jel­szót csináltak belőle. (Felkiáltások jobbfelől: Ez igaz!) Politikát csináltak belőle és a saj­tóban is azt látjuk, hogy vannak kisded ke­resztény pártsajtók, ahelyett, hogy az egyete­mes nagy keresztény érdekeket képviselnék. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Majd lehulla­nak a pártkeretek, mert — nyiltan megmon­dom — azon az oldalon ma nagyon sokan vannak, akik közelebb állnak ehhez a világ­nézethez, mint ezen az oldalon, mert egy dolog /kapcsolja össze az embereket: a keresztény világnézet, a krisztusi evangélium és a krisz­tusi szellemben való szocializmus. Mélyen t. Képviselőház! Én azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy becsületét kösse a választójog tisztaságához. Ezt várjuk tőle azért is, mert nem azok fogják a forradalma­kat elősegíteni, akikkel esetleg elbánunk ak­kor, ha a föld felett szervezkednek és akiket a kormányhatalom majd kipiszkálhat a föld alól is, ha ott próbálkoznak piszkos eszközeik; kel tovább dolgozni, hanem i°reii is az készíti majd elő a következő felfordulást és forradal­mat, ha majd olyan eszközökkel dolgozik a kor­mányhatalom, amelyek ellentételek a nép^ igaz akaratával és érzelmeivel. Én bízom a minisz­terelnök úr ígéretének beváltásában, de elvá­| rom tőle. — és megkívánja ezt az egész nemzet is — ho<ïy ez a választójog olyan becsületes I választójog legyen, amely széles ez országban

Next

/
Thumbnails
Contents