Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-315
536 Az országgyűlés képviselőházának 315, felelne! Hol van az igazi rendszerváltozás a múlttal szemben? Hol van a nagy bankkapitalizmusnak, a kartelgarázdálkodásnak a megfékezése, a kisexisztenciák érdekeinek intézményes védelme? Sehol, t. képviselőtársaim. Polgári rend — elismerem — van ebben az országban, de tönkremenő adóalanyok kíséretében. Gróf Bethlen István, az egységespárt egyik szárnyának, vagy talán többségi alakulatának is vezére, pár esztendővel ezelőtt Debrecenben kijelentette, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) hogy a bank- és a hitelélet nem nenyuljhozzám-virág és hogy a túlzó vámvédelmet le kell építeni. Kérdezem, mit csinált erre nézve a Gömbös-kormány két esztendő alatt? Semmit. A nagy halak elnyelték azóta is a kishalakat. Gróf Bethlen Istvánban volt elég gavalléria, hogy itt a parlamentben nem kérte számon Gömbös Gyulának általa támogatott kormányától, hogy mit csinált a Debrecenben kitűzött programmpontok tekintetében. A kulisszák mögött azonban — mint mindannyian tudjuk — folyik a harc gróf Bethlen István és hívei ellen. (Zaj.) Engem gróf Bethlen István választójogi elgondolásaitól nézeteitől messzemenő ellentétek választanak el, de inkább nézek szembe egy túlzó konzervatívizmussal, mintsem hogy a népies politika cégére és álarca alatt deferaljak egy olyan választójogi javaslatnak, amely voltaképpen a nép százezreinek kirekesztését szándékozik végrehajtani, tehát jogfosztással akarja megalapozni a jövő parlamenti rendet és a nemzeti biztosítékok örve alatt szándéka arra irányul, hogy a jövő kormányhatalmat monopólium gyanánt kisajátíthassa egy, vagy két párt számára. (Meskó Zoltán; Melyik az a másik párt? — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Nyíltan megmondom, arra az álláspontra gondolok, amelyet a kormányelnök úrhez juttatott a független kisgazdapárt. (Gróf Sigray Antal: Ügynevezett! —Zaj.) Ha nem így van, akkqr miért titkolódznak, miért rébusz, miért találós-mese és miért keresztrejtvény még ma is az a választójogi reform ügye? Miért csak két, vagy három párttal ismertetik meg ennek a reformnak az alapelveit: a független kisgazdapárttal és a keresztény kisgazdapárttal (Farkas István közbeszól.) és »máért nem a szociáldemokratapárttal is? Olvastam a mai Népszavában,, hogy ők még nem tudják, mik a választójogi reform alapelvei. Engem a szociáldemokratáktól világnézeti tekintetben mélyreható ellentétek választanak el, de magyar hazafiságukban nem kételkedem. Kérdezem, hogy miért írja ma is a szociáldemokraták újságja, a Népszava, hogy ők nem ismerik a választójogi reform alapelveit? (Propper Sándor: Ki ismeri? — Meskó Zoltán: Bethlen sem ismeri! Egyik frakció ismeri, a másik frakció nem ismeri. — Zaj-) Miféle takargatni valója van a kormánynak (Meskó Zoltán: A kormánypárti másik frakció ismeri! — Zaj.) a választójogi reform tekintetében? őszre ígérték, hogy beterjesztik, levelek hullása és dércsípés előtt. (Zaj.) Ma már itt vagyunk december hónapban és a választójogi reform alapelveit ma sem ismerjük. Valóságos amerikázás folyik e kérdés körül. Pedig nem lehet letagadni, hogy a választójogi reform kérdése kenyérkérdés is. Az ingó nagytőkének sokszor kalózuralmát letörni csakis úgy lehet, ha egy becsületes összetételű nepparlament által olyan reformokat hozunk, ülése 193A december 21-én, pénteken. amelyek előmozdítják a szociális megélhetést ebben az országban. Ez egyúttal a legélénkebb, a, legmegbízhatóbb biztosíték is nemzeti szempontból a szélsőségekkel szemben. (Propper Sándor: Folytatódnak a választási visszaélések. Ez szédelgés!) Elnök: Csendet kérek, Propper képviselő úr! Kun Béla: A Gömbös-kormány két éve adós ezekkel a szociális reformokkal. (Propper Sándor: Ez is szédelgés!) Elnök: Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Kabók Lajos: À miniszterelnök úr megígérte, hogy karácsony előtt beterjeszti a választójogi törvényjavaslatot,, még sem terjesztette be. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ne zavarják a képviselő urak a szónokot. (Meskó Zoltán: Egy miniszter sincs jelen! — Kabók Lajos: Az 1934-es naptári esztendőre ígérték!) Csendet kérek! Kun Béla: Elismerem, hogy jóravaló igyekezete volt a Gömbös-kormánynak, azonban ez hajótörést szenvedett a nagy bankkapitalizmusnak és a kartellalakulatoknak makacsságán. (Meskó Zoltán: Egy miniszter sincs jelen, ez a parlamentarizmus lejáratása!) El kell ismerni, hogy a t. túloldalról is úgy agrárszempontból, mint a kisipari érdekeltségek és a munkástömegek érdekét nézve, ez a jóravaló szándék, hogy a kisemberek érdekei érvényesüljenek a .nagy bankkapitalizmusiS'al szemben, mindig hajótörést szenvedett és a Gömbös-kormány ezekkel a túlnagy pénzügyi hatalmasságokkal szemben két esztendő óta mindig kapitulál. Es mi a helyzet ma, is,, karácsony és újév előtt? Ha leesnék is a hó és fehér lepel borítaná a csonka magyar földet, el kell ismernünk, hogy fekete karácsony, nagyon szomorú karácsony lenne a mi osztályrészünk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Fájdalom, ez így van. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a kávéházakban cigányzenére, vagy jazz-muzsikára vidám táncra perdülnek az ottlévők, ne kendőzzük el a szomorú valóságot. A külpolitikai egünkön összegyülemlett baljós fellegeken keresztül a genfi egyezmény folytán behatolt r egy-egy picinyke — mondjuk így — fénysugár. Azonban a teljes szabadság külpolitikai vonatkozásban ma sem a mienk, hanem eddig csak szoros rabláncunkat engedték ellenségeink bizonyos mértékben tágabbra. Belpolitikai téren azonban mi a helyzet? Egységesíteni és párosítani akarnak a t. túloldalról, Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr iniciatívájára, mindent. Megjelent az újságokban pár nappal ezelőtt az a hír, hogy a frontharcosok beolvadtak a Nemzeti Egység Pártjába. A frontharcosok politikai pártja olvadt be, de hol van a Frontharcos Szövetség. A frontharcosok politikai pártjának és a Frontharcos Szövetségnek egy és ugyanaz az ember az elnöke: gróf Takách-Tolvay József, akinek gazdasági vonatkozásban a kormány fel fogással szemben messze kiható ellenvetései vannak. Nem a Frontharcos Szövetség olvadt be tehát az egységespártba, hanem csak a Frontharcos Szövetségnek a politikai alakulata. (Meskó Zoltán: A vezetőség!) Tovább folyik azonban a megdolgozási munka, hogy ebben az országban mindenkit, aki mer szabadon gondolkozni és lélekzeni, beolvasszanak az egységespártba, tehát a hatalom árnyékába vonják oda, hogy ha esetleg a nap sugara tűz,, akkor ott sütkérezzenek. Tehát a Programm valósítása nélkül, a frontharcosok gazdasági prógrammjának 1-