Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

524 Az országgyűlés képviselőházának 81bbelátása szerint változtasson a vámtarifa tótelein, sőt magán a szövegen is, a gazdasági érdekek szem előtt tartásával. A miniszter úr idézi is ezt válaszában és hivatkozik is arra, hogy mintegy ezek a mérvadó tényezők voltak befolyással a vámkiszabásoknál. Sajnálattal kell megjegyeznem, hogy a miniszter úr nem hűen idézte a vámtarifának, illetőleg az 1924; évi törvénynek 19. és 21. §-át, mert ha hűen idézte volna, akkor láthatta volna, hogy a vámtörvénynek ez a passzusa egészen világosan kimondja, hogy csakis kisebbmértékü kedvezményes elbánásra vagy kisebbmértékű eltérésekre van joga az összkormánynak ezekben a kérdésekben. A miniszter úr azonban a dolgot teljesen tévesen ítéli meg. En áttanulmányoztam a kereskedelmi törvényektől kezdve a vámtarifát és a vámtörvényeket s áttanulmányoztam az 1924. évi törvénycikk 19. és 21. §-ait is, amelyekre a miniszter úr hivatkozik, de sehol sem találtam egyetlenegy olyan pontot sem, amely a cégeknek megengedné a hamis árubevallási vagy a csalást. Sehol sem engedi meg azt, hogy más vámtarifális tételek alá helyezzenek egyes árucikkeket, amelyek egyébként egészen más tétel alá volnának sorozhatok. Kétségtelen pedig, hogy a vámtörvény és a vámtarifa taxatíve egészen precízen fesorolja, hogy milyen áru milyen elbírálás alá esik. De a miniszter úrnak ezért sem lehet igaza az 1924. évi 19. és 21. tcikkre való hivatkozással, mert az 1924. évi 19. és 21. tc.-nek nincs visszaható ereje, tehát visszaható erő hiányában nem is lehet egy esetleges adócsalás likvidálására még erőszakoltan sem applikálni ezit a szakaszt. A miniszter úr azt mondatta többek között, •— ebben volt egy bizonyos vállveregetés is részemre, sőt majdnem mondhatnám egy lebecsülés is — hogy ez olyan komolikált anyag, amelynek áttekintése nem olyan egyszerű dolog. Sajnálatomra ki kell jelentenem az igen t. pénzügyminiszter úrnak, hogy neki, mint felügyeleti hatóságnak legjobban kell tudnia, hogy egy törvény lehet komplikált, lehet akármilyen, de különösen azoknak, akik a törvény betartására hivatottak, a törvény nemtudására, vagy komplikáLt voltára nem lehet hivatkozni abban a tekintetben, hogy emiatt történnek törvénysértések. De én nem látom ezt a nagy komplikáltságot. Ha az ember kezébe veszii a vámtarifát, abban a legprecízebben .taxatíve fel van sorolva minden és különösen a kismotorokra vonatkozó adatok, amelyeknek a kérdését a múltkoriban hoztam ide, — méltóztatnak rá visszaemlékezni — amidőn bemutattam, hogy mit történt a kismotoroknál. Három kategóriáról van ugyanis szó. Az idő rövidsége miatt nem akarok most visszatérni valamennyire, csak két kategóriát említek. Az első kategóriánál négy métermázsánál nagyobb súlyban száz kilogrammonként 130 aranykoronát kellett vo^a fizetni, míg a második kategóriánál 2—4 métermázsa súlyig 100 kilogrammonként 200 aranykoronát. Nem is akarok most arra rámutatni hogy a csalás hogyan történt, hogy tudniillik a kisebb súlyú motoroknál nehezékeket adtak hozzá, ezáltal olcsóbb vámtételhez jutottak, de igenis rámutatok a pregnáns tervszerű csalásra, amit nem lehet semmiképpen menteni és ez a következő: Tudvalevőleg az 1927 augusztus 8-án kötött cseh kereskedelmi szerződés ezeket a tételeket ülése 1934 december 19-én, szerdán. újból tárgyalta, illetőleg megállapította és a cseh kereskedelmi szerződés a következőképpen módosította az előbbi kategóriákat. Az első kategóriánál, tehát a négy métermázsánál nagyobb súlyúaknái 100 kg.-onként 130 aranykoronáról 65 aranykoronára mérsékelte a vámtételt; a második kategóriánál 2—i métermázsa súlyig 100 kg.-onkent 2i)U aranykoronáról 85 aranykoronára. Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Andaházi-Kasnya Béla: Mint méltóztatnak látni, igen precíz és világos a vámtarifának a megjelölése és ugyancsak igen világos az 1927 augusztus 8-án kötött cseh kereskedelmi szerződésnek a rendelkezése is. Mi következik ezek után*? A cseh kereskedelmi szerződésnek azonban még van egy igen precíz kitétele, — s ez a tétel a 323. olda'on a 807. számú tétel, amelyet nem is lehet vitatni, igen egyszerű dolog — amely kimondja, hogy az előbbi kedvezmény fennáll (olvassa): »Mindennemű, darabonként 5 q-nál kisebb robbanó és égési erőgép, a Dieselmotor kivételével, amennyiben fordulatszáma 500-nál nem nagyobb.« Mint méltóztatnak látni, a súlykategóriákat tekintetbevéve, most már nem is a súlykategórián van a hangsúly, hanem magán a fordulatszámon. Múltkori interpellációmban ,bátor voltam rámutatni arra, hogy a háromióerős motor -* mert többé-kevésbbé csak ilyen kiserejű hajtómotorokat hoztak be — hatszáz fordulatszámú, a hatlóerős motor pedig 550 fordulatszámmal bír. Hogy ez mennyire így van, azt legjobban bizonyítja, hogy maguk a gyárak kénytelenek, illetőleg kényszerítve vannak rá hogy a motorokat táblával jelöljék meg, — ez nem komplikált eljárás, mert a gyár hivatalból tartozik a motort táblával ellátni — amelyen rajta van a gyári szám, azután a lóerő száma és a fordulatszám. A fordulatszám azért fontos, mert a meghajtásnál a kanacitást csak bizonyos fordulatszám mollett adja ki a górj. A klimatikus viszonyok, mint a múltkor is mondottam, itt sem változtatnak a motorok fordulatszámán, mert lehetetlenség, hogy azok a Cormick-motorok. amelyeket a Dénes B. cég szállított, amelyeket az hozott be Magyarországba, amelyeket nemcsak Magyarországnak, hanem az egész viláe- minden tájának szállítottak, és amelyek a világon mindenütt ismerőiek és mindenütt a világon 600-at és 550-et fordul riak, csak pont Magyarországon fordulnak 500 fordulatszámon alul. Ez nonszensz. De van itt egy m^sik dolog is, amelv bizonyítja az előre megfontoltságot. A cégek az elvámolást magával ezzel a felszerelt számmal illetve táblával együtt végezték, a vámhatóságnak tehát látnia kellett, hogy 600-as. illetve 550-Ps fordulatszámmal dolgozó motort hoznak be elvámolni alacsonyabb díjtételét mellett. De igen t. képviselőtársaim, többek között a Dénes B. cég, amelynek csalása sokkal nagyobb összeget tesz ki, mint a Rakovszky Tibor képviselőtársam'által felhozott kis sérelmeknek több faluba ki+erjpr^ ö««''ep

,

p, méltóztassanak megnézni', itt a Köztelek című, félig-meddig hivatalos lanban előre kijelenti, hoírv a formick-féle kis mo+orokat nem tudom mikortól^ kezdve a cseh kereskedelmi szeT^^^eg vámjai (szerint fo<ria bphozm. azokat terV^t. ,

fl kedvezményesebb v"mtÁ+o1 steint fóliák elbírálni M^lt^+^t^ak tehát láfni. fio^v előre, megfontolt szándékkal ő maga hirdeti elsősorban a fordulatszám maga-