Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-314
Az országgyűlés képviselőházának BlJt. eibben az, irányban is megfelelő törvény javaslatot terjesszenek be rövidesen. Elnök: Az interpelláció kiadatik a vallásés közoktatásügyi, majd a f Öldmívelésügyi miniszter uraknak. Sorrend szerint következik Dénesfay-Dinich Ödön képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A jegyző úr felolvassa fflá interpellációt. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a vidéken rendezendő politikai gyűlések ne csak zárt, hanem nyílt területen is megtarthatók legyenek 1 Elnök; Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dénesfay-Dinich Ödön: T. Képviselőház! Ezt az interpellációt, amelyet most el fogok mondani, egészen nyugodtan elmondhatná akárme.yik képviselőtársam a túlsó oldalon is, mert olyan dologról lesz szó, amelyet valamennyien sérelmezhetünk. Valamennyiünknek érdeke az, — legalább az én meggyőződésem szerint — hogy minél előbb megszűnjék az a tiltó rendelkezés, amelyet majd említeni fogok. Éppen ezért roppantul sajnálom, hogy nincs itt a belügyminiszter úr, hiszen tőle függ, hogy ez minél előbb megszűnjék. Úgy látom azonban, hogy itt van a szemüvege, tehát talán ő maga is bejön még, amíg elmondom az interpellációt. Évek óta szemben állunk egy problémával, amelynek magyarázatát még ma sem tudjuk. Nem tudjuk, mi lehetett az oka ama rendelet kibocsátásának, amelynek értelmében népgyűlések csak zárt területeken tarthatók. Sokféleképpen próbálták ezt megmagyarázni, amióta ezt a rendeletet jó pár esztendővel ezelőtt, ha jól emlékszem, több mint három esztendeje, kibocsátották. Akkor azzal próbálták megmagyarázni, hogy az akkori gazdasági helyzet folytán beállott nyugtalanság olyan nagymérvű, hogy félő, hogy ilyen gyűlésen esetleg valami kirobbanás történhetik, sokkal jobb volna tehát az esetleges kirobbanások elkerülése céljából zárt területen tartani a gyűléseket. Ez csak feltevés. Valami köze azonban mégis csak lehetett ennek a rendelkezésnek az akkori helyzethez. T. képviselőtársaim, gyakorlatból bizonyára méltóztatnak tudni, milyen hátrányossá Vált ez a rendelkezés minden olyan képviselőtársam részére, akik beszámolót tartottak vagy népgyűléseken megjelentek. Budapestre nem vonatkozik ez a hátrány mert Budapesten vannak olyan szabad, de mégis körülzárt területek, ahol 40—50 ezer ember kényelmesen elfér, vannak csukott helyiségek, nagy termek, mozihelyiségek, aho] párezer ember nyugodtan elhelyezhető. Vidéki városokban is van ilyen, nem egy, hiszen valamennyien tudjuk, de falvakban az iskolán és a kocsmán kívül olyan helyiség alig akad, amelyet nagyobbnak lehetne nevezni. Az iskolában azonban nem lehet gyűlést tartani azért, és a kocsmában nem lehet ezért. Egyetlen egy lehetőség van arra, hogy az ember megpróbálkozzék gyűlések tartásával olyan formában, ha van annak a kocsmának egy zárt udvara és oda kéri a gyűlés engedélyezését. Igen szomorú tapasztalataink vannak azonban f nekünk ezen a téren Nem egyszer fordult elő a/, hogy amikor egy ilyen kocsma udvarárakértük a gyűlés engedélyezését, akkor az illető kocsmáros elíött hozzánk és azt mondotta, ieen t. uraim, kétségbe vagyok esve, nem tehetek e T eget kérésüknek, mert kaptam egy barátságos figyelmeztetést, hogyha megengedem azt, hogy ülése 19BU december 19-én, szerdán. 517 az ellenzék itt gyűlést tartson, akkor számolhatok azzal a következménnyel, hogy az italmérési engedélyemmel játszom. Maradt még egy megoldás, ez pedig az volt, hogy valamelyik párthívünk udvarán, nagyobb portáján rendezzük a gyűlést, — a túlsó oldalon ülő képviselő urak is így tettek — mert hiszen az előírás megkövetelte, hogy elzárt területen rendezzük a gyűléseket. De így is bajok voltak és méltán aggódhatott minden olyan gazda, aki mégis átengedte gyűlés megtartására portáját, mert hiszen csak éppen oda kellett súgni megjegyzésképpen az illető gazdának, hogy: mondja, meri maga nyugodt lélekkel egy gyűlés megtartására odaadni aa udvarát, ahol szalma- és szénakazlak és gyúlékony anyagok vannak, amikor nem lehet tudni, hogy egy eldobott gyufaszál vagy egy cigarettavég nem okozhat-e olyan katasztrófát, ami helyrehozhatatlan kárt jelent az ön részére'! Ebben a tekintetben kétségtelenül úgy áll a helyzet, hogy nagyon gondolkozóba kell esnie annak a gazdának, aki erre vállalkozik. Ismétlem, ez nemcsak az ellenzéki oldalon van így, mert ez vonatkozik a túloldalon lévő képviselőtársainkra is. akik éppen úgy csak zárt helyen tartanak gyűlést. (Szabóky Jenő: Nekünk sem engedélyezik !) Épp ezért teszem szóvá és szeretném, ha azt az eredményt ki tudnánk provokálni, hogy ez a rendelkezés megszűnjék. Van azonban egy másik nehézség is, egy ilyen zárt területen megtartott politikai gyűlésnél. Kendszerint a gyűlésen annak a pártnak az emberei szoktak megjelenni, amely pártnak képviselője a gyűlést tartja. Ha más párt emberei is megjelennek, ezt a párt provokálásnak veszi, vagy ha ezt nem is, akkor készek provokálásnak venni minden egyes közbeszólást, mert minden sokkal súlyosabban esik latba, mintha szabad területen történnék. Ezek olyan dolgok, amelyeket már réges-régen ki kellett volna küszöbölni. Tapasztalatból tudjuk, hogy rendbontások egypár szórványos esettől eltekintve, ezeken a népgyűléseken egyáltalában nem történtek. (Rakovszky Tibor: Fegyelmezettek!) A magyar nép, különösen a magyar falu népe olyan hallatlanul fegyelmezett, hogy már szinte csodálatraméltó az az Önfegyelmezés, az a nyugodtság, amellyel legnagyobb nyomorúságát is elviseli. Hiszen olvashatjuk napról-napra, hogy az a szegény falusi ember, amikor már nincs mit tennie, amikor már úgyszólván teljesen tönkrement, végső elkeseredésében nem robban ki, hanem inkább öngyilkos lesz. Napról-napra akadnak ilyen példák. Ezi is bizonyítja, hogy a legnagyobb elkeseredés sem tudta kiváltani belőlük azt, hogy egy-egy gyűlés alkalmával kirobbantak volna. Emlékszem az ezelőtt egy esztendővel kiadott szerencsétlen tejrendeletre, amely, mikor kiadták» különösen itt Pestkörnyékén» óriási mértékű felháborodást idézett elő az érdekelteknél. En mint képviselő beszámolót akartam mondani saját kerü letemben és nem kaptam meg rá az engedélyt azzal a megokolással, hogy a túlfűtött hangulat könnyen kirobbanáshoz vezethet. Amikor ezt a végzést megfellebbeztem a belügyminisztérium illetékes osztályán még figyelmembe ajánlottak azt, hogy a francia forradalmat is kétszáz kofa idézte elő. (Malasits Géza: Kevesett olvasott róla, aki ilyeneket mond!) T. Képviselőház! Jöhetett a tejrendelet és egyéb más rendelet, jöhettek adósrófok mindenféle formában. Az emberek tönkrementek gyors tempóban, amint azt valamennyien tudjuk és borzasztóan sajnáljuk, hogy ezen még idáig se-
