Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-314
SI6 Az országgyűlés képviselőházának 31 A, mennyi, de kétségkívül többmillió lélek; hiszen csak az előadók száma, akiket az iskolánkívüli népművelés mozgat, közel 20.000. Rendkívül érdekes momentum például az iskolánkívüli népművelés keretében az, hogy milyen eleven kapcsolatot létesít, mondjuk, a rádión alkalmazása azok felé a tömegek felé, amelyek a kultúrára szomjasak. Az iskolánkívüli népművelés keretében a legutóbbi esztendő alatt 4500 rádióelőadás hangzott el. Ezeknek az oktató rádióelőadásoknak a népszerűségét különbözően ítélik meg. Nagyon sokan v T annak a rádió hallgatói közt, akik csak a szórakoztató műsorszámokat szeretik és amint a földmívelésügyi minisztériumnak a mezőgazdasági oktatást szolgáló előadásai kezdődnek meg, lekattantják, elnémítják a rádió hangszóróját: ez az előadás unalmas, szárazt A fővárosban az ember tényleg abban a hitben ringatódzik, hogy ezeknek az előadásoknak nincs meg a kapcsolata, á kihatása a nagy publikumhoz. Pedig nem így van. A legnagyobb örömmel kell megállapítanom, hogy a rádióelőadások is rendkívül mélyreható és messzenyúló kultúra terjesztését jelentik éppen a mezőgazdasági műveltségnek a területén. Ezt igazolja az is, hogy egyetlen, hat hétre szóló tanfolyam alkalmával 10.000 levél érkezett a rádió hallgatóitól az előadások rendezőségéhez a földmívelésügyi minisztériumba, amelyek további útmutatások után érdeklődtek. Az előadásokat ki is szokták nyomtatni 5000 példányban és a rádiótanfolyamok publikuma ezeket a nyomtatványokat készpénzért megveszi. Aki a magyar szellemi élet anyagi feltételeit egy kicsit is ismeri, az nagyon jól tudja, hogy ha Magyarországon akár füzet, akár könyv már 2000 példányban pénzért elfogy, az óriási siker. Ebből az egy adatból is látni kell tehát, hogy valóban milyen életképes és fejlődő ága a magyar kultúra terjesztésének az iskolánkívüli népművelés. S mindezt miért kell most szóvá tennem? Azért, mert akármilyen szépen fejlődött az iskolánkívüli népművelés, akárhogyan megásta is medrét, amelyben tud haladni, mégis kevés az, amit az iskolánkívüli népművelő munka végez. Ha valamely községben marhavész üt ki, nyomban ott vannak a közigazgatási intézkedések, amelyek ezt az állatbetegséget megfogják, körülsáncolják és gyógyítják. A magyar kultúra szempontjából a társadalomnevelésben nem állhatunk meg előbb, mintha a szellemi járványoknak egy-egy fészkét — mert a szellemi elmaradottság is szellemi járvány — azonnal fel tudják keresni a magyar kultúra ambulanciái és addig és olyan hatékonyan tudnak ott működni, amíg a kulturális sebeket be tudják gyógyítani. Hogy pedig valóban nagy fogyatkozásokat kell pótolni, arra is elég lesz egyetlen nélda. Magyarország agrárállam, a mezőgazdaság életünknek fundamentuma, mégis a mezőgazdasági szakoktatással foglalkozó tanszemélyzet létszáma felét teszi ki a képesített zenetanárok számának. Az iskolánkívüli népművelés munkájának anyagi alimentálása részint az államtól, ré szint más forrásokból kerül ki. Az államtól kapott segítség az egész költségvetésben nem tesz ki összesen 150 000 pengőt évente. Ebből a 150.000 pengőből 60.000 pengőt folyósítanak a kultusztárca hitelének terhére, 50 000 pengőt folyósítanak a Strahlendorf-alap jövedelmeiből, a többi pedig a földmívelésügyi minisztérium költségvetéséből kerül ki. Ez a 150.000 pengő nagyon kis olajesepp ahhoz a nagy gépezethez, amelyet a népművelői munka ma már mozgat. ülése 193Jf. december 19-én, szerdán. Az igazi terhet azonban a törvényhatóságok és a községek viselik, mert ezek háztartási összegéből két-három százalékot fordítanak a népművelői munka biztosítására. Ez az összeg a legutóbbi esztendőben az egész országban 764.000 pengőt tett ki a törvényhatóságok és a községek részéről. Most pedig az hírlik, hogy a minisztériumközi tárgyalások alkalmával elhatározták, hogy a községek háztartási összegéből való hozzájárulást a népművelői munka anyagi biztosításához erről a két-három százalékról leszállítják egy-másfél százalékra. Ha ez megtörténik, akkor a magyar iskolánkívüli népművelésnek egész évtizedes fejlődése olyan válságba jut, hogy tőből le fog sorvadni a magyar kultúrának ez a virágzó és fejlődő ága. Kulturális felépítményeket, t. Ház, szép dolog megvalósítani, de ha egyszer már állanak, nem szabad lebontani, fejlődésükben megakasztani, de legalább is fenn kell tartani meglévő kereteik közt. Ha az adóívekben mutatkoznék egy ilyen százalékos csökkentésnek eredménye, ha az iskolánkívüli népművelés költségének leszállításával párhuzamban az egyes adóalanyokkal szemben is csökkentenék az adókivetéseket, akkor fájdalmas szívvel bár, de bele kellene nyugodnunk ebbe az intézkedésbe, amely a falu kulturális kapcsolatát egyszerűen elsorvasztja. Sok éven át hallottuk azonban már azt, hogy különböző adókedvezmények és adócsökkentések lesznek, de én nem láttam még oly adóívet, különösen falun, amelyben ezidén kevesebb adó volna kivetve, mint tavaly, vagy tavaly előtt. Ezért egyáltalában nem lehet remélni, hogy az iskolánkívüli népművelés biztosítására szánt összeg elvonásának ellenértéke megmutatkoznék abban, hogy a közterhek megkönnyebbednek. így, bár az érdekelt miniszter urak nincsenek itt, hangsúlyozom, fontos volna, hogy megnyugtató kijelentéseket tegyenek a falusi lakosság felé, hogy ennek a lakosságnak a kultúrával való kapcsolata az iskolánkívüli népművelés munkájának folytatásával legalább az eddigi keretek kö:zött biztosítva lesz. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Turchányi Egon: Kérek 5 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni a képviselő úr által kért ötperces meghosszabbítást? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. Turchányi Egon: De van egy másik szempont is. Az iskolánkívüli népművelésünk szervezetének fejlődése tudniillik olyan eredményeket mutat fel, hogy valóban versenyre kelhet bármely más államéval. Miniszteriális rendeletek azonban egy ilyen országra szóló, hatalmas organizációt nem tudnak elég szilárdan alátámasztani. Ehhez az volna szükséges, hogy törvénnyel szabályozzuk ezt a kérdést, az volna szükséges, hogy az iskolánkívüli népművelést törvényalkotással intézményesítsük. Egész Európában két állam van, amely az iskolánkívüli népművelést törvénnyel szabályozta, az egyik Olaszország, a másik Csehszlovákia. A mi iskolánkívüli népművelésünk céljára hozott törvény főképpen azokban az időkben, amikor Magyarországot nemzetközi durvaság és vádaskodás légkörébe iparkodnak torkolni, élénk fénnyel emelné ki azt a kultúrértéket, amellyel Magyarország kitűnik a többi nemzet között. Valóban, ha nemzeti munkát akarnak végezni >at& érdekelt miniszter urak, elvárhatnók, hogy
