Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-314
498 Az országgyűlés képviselőházának 31U. ülése 193í december 19-én, szerdán. vábbi vizsgálat vezetésével Gedeon József vámszaki főtiszt bízassék meg. A még rövid idő előtt »súlyosan gyanúsított« egyént tehát — saját ügyében — »ügyészi« teendőkkel bízták meg. Ehhez azt hiszem bővebb kommentárt fűzni felesleges, legfeljebb azt, hogy amikor erről a megbízatásról tudomást szereztem, ez ellen a pénzügyminisztériumnál jogos felháborodással erélyesen tiltakoztam, azonban eredménytelenül, mert dr. Nemeshegyi Tibor miniszteri tanácsos és dr. Gunhardt Gusztáv miniszteri titkár urak kijelentették, hogy Gedeon főtisztet nem nélkülözhetik, tehát a neki átadott megbízatást sem hajlandók visszavenni és a Gedeon ellen megindítandó fegyelmi eljárásra csak a vizsgálat befejezte után kerülhet sor. Természetesen a pénzügyminisztérium gondoskodott arról is, hogy az államrendőrségi detektívek a vizsgálatból azonnali hatállyal kizárassanak, míg dr. Nemeshegyi Tibor miniszteri tanácsos úr szigorú utasítására a továbbiakban a vámigazgatóság részemre semmi néven nevezendő felvilágosítást nem adhatott. Vázolni akartam még a Dénes-féle igren egyszerű kismotoros vámcsalási ügy vizsgálatának részleteit is, de a t. képviselő úr drága ideiét most már nem akarom olyan hosszasan lekötni, erre vonatkozólag tehát ezúttal csak annyit kívánok megjegyezni, hogy azt az ügyet is Gedeon főtiszt intézte. Ezzel, azt hiszem, kellőképpen megvilágítottam ezt az ügyet is. Befejezésül azonban érintenem kell még a miniszteri tárcaközi bizottság ez ügybeni szereplését. A miniszter úr ugyanis utalt arra, hogy ez a bizottság igen hosszasan és alaüosan foglalkozott ezen vámcsalási ügy felülbírálásával is. Tekintve, hogy igen t. képviselő úr alapos ismerője a vámjognak tehát t. kénviselő úrral szemben nem is tartanám illendőnek vitába bocsátkozni, de mégis megkockáztatom feltenni azt a kérdést, jogában állott-e a tárcaközi bizottságnak véleményt mondani egy olyan traktor vámkezelésének helyességéről, mely traktort a bizottság elé állítás alkalmára majdnem teljesen megkopasztottak. Nem az felelt volna-e.meg, a törvényes formának, illetőleg követelményének, ha a miniszteri tárcaközi bizottság tagjai azt állapították volna mes, hogy a traktorküldemények minő felszereléssel érkeztek meg, mint ahogyan az általam emelt vád is arra irányult, hogy bizonyíthassam, hogy a vámcsalást a kompletten érkező traktorokkal követték el. Nem ismerem a miniszteri tárcaközi bizottság összetételét, tehát nem tudhatom, hogy a bizottságban kik vettek részt, de fel kell tételeznem, hogy a minisztériumok és a szakvélemények adására jogosult szakintézmények csak szakembereket delegáHak a bizottságba. Szakembereket pedig félrevezetni nem lehet, itt tehát valami oly csodálatos dolog történhetett, melyre sem én, sem más a kellő magyarázatot nem tudja megtalálni, lesrfeljebb azon tönreng. hogv a szakértőknek módjukban áll-e felelősség 1 nélkül szakvéleményt adni. Isren tisztelt képviselő úr! Az általam felhozottakat ném áll médiában bárkinek is megcáfolni és így szabad legyen a t. kénviselő urat tisztele+iel arra kérnem, kedveskedjék ez ügyben továbbra is az eddigi eréllyel szorgalmazni, hogy a bűnösök és bűntársaik rrnelőbb elvesrvék méltó büntetésüket, mert há a büntetés bármely okból is elmaradná, annak destruktív hatása egy jogállam életében nagyon káros következményeket vonna maga után. Tisztelettel megjegyezni kívánom még, hogy a fentebb közöltekért természetesen a teljes felelősséget vállalom s állításaimért hajlandó vagyok bármikor bárki előtt akár szóval, akár írásban megismételni. T. képviselő úr iránt őszinte nagyrabecsülésemnek kifejezést adva, vagyok megkülönböztetett tisztelettel őszinte híve: P. J. J. .s. k. Másolat. Melléklet az 1. sz, levélhez. Budapest, 1934 március 7. Erdős János vezérigazgató, Budapest. Csak ma jutott tudomásomra, hogy Ön azt állítja, hogy a múlt héten kedden azzal az ajánlattal kerestem fel önt, hogy megfelelő összeg ellenében megakadályozható, hogy másnapra (szerdára) Andaházy-Kasnya Béla országgyűlési képviselő úr által bejegyzett interpelláció — mely többek között az ön vámcsalásait is felölelte — ne hangozzék el. Amennyiben Ön azt állította, vagy továbbra is állítaná, úgy Ön hitvány rágalmazó, azon egyszerű ok miatt, mert Önt sem a múlt héten, kedden, sem máskor nem kerestem fel. A hitvány rágalomnak más célja nem lehet, mint diszkreditálni engem az interpelláló képviselő úr előtt. Ez az Önhöz méltó elgondolás azonban nem vált be, mert az interpelláló képviselő urat, bármit is állít Ön, vagy állítana a jövőben i más nem érdekli, de nem is érdekelheti, mint kizárólag azok az adatok, melyek a vámcsálási ügyekben rendelkezésére állanak. Az interpellációt, — erről valószínűleg Önr nek is tudomása van — a képviselő úr elmon : dotta, — sőt olyan kijelentést is tett — ami Önnél bizonyára megnyugtató hatást váltott ki, — hogy az általa elmondottakért hajlandó a független magyar bíróság előtt is helyt állani. Amint láthatja, az interpelláló képviselő úr semmiféle tekintetben nem engedi magát befolyásoltatni és megnyugtathatom, hogy az a szent meggyőződésem, hogy ezen elhatározását a továbbiakban sem fogja megváltoztatni, míg a vámcsalási ügyek érdemben elintézést hem nyernek. Ha Ön netalán azt hinné, (amit viszont én egy pillanatig sem hiszek) hogy a vámcsalásokkal kapcsolatban Önt alaptalanul vádoltam meg, úgy Ön csak különös hálával kell, hogy gondoljon az interpelláló képviselő úrra, akinek az interpelláció elmondásával más célja nem volt, minthogy alaposan és gyors vizsgálattal megállapíttassék, hogy Ön és a többiek elkövettek-e vámcsalásokat vagy iiPia. A magam részéről nyugodtan váróm a vizsgálat lefolytatását. Önnek talán bizonyos aggályai vannak?! Ez alkalmat meg kell ragadnom, hogy felhívjam az Ön figyelmét még'arra is, hogy az Ön taktikáját nem tartom helyesnek, — ön ugyanis, mint látom, mindenképpen állítani akar valamit. Nem-e volna talán helyesebb, ha a valóságnak megfelelően Ön azt állítaná, hogy Önhöz többízben is intézett ajánlott leveleimben rámutattam arra, hogy ön egy egészen közönséges vámcsaló, akinek nem a vezérigazgatói székben, hanem a börtönben kellene ülnie. Nem hallgathatom el, hogy az Ön erkölcsi mentalitásán már rég nem csodálkozom, ellenben csodálkozom az Ön által vezetett vállalatok igazgatóságában helyet foglaló előkelő urak különös »úri ízlésén«, mert dacára annak,