Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-313
Az országgyűlés képviselőházának 313. irányú munkálat előkészítés alatt van és minthogy egy ilyen különálló és a munkálatba nem is teljesen beillő indítványnak az érdemleges tárgyalása nem felel meg a kormány elgondolásainak, hangsúlyozva mégegyszer, hogy az intenciók megvalósítása a kormánynak is célja, tisztelettel kérem, hogy az indítvány érdemleges tárgyalását mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Elnök: A házszabályok 131. §-ának 2. bekezdése értelmében (Gál Jenő szólásra jelentkezik.) a Háznak érdemleges tárgyalás nélkül határoznia kell, hogy az indítványt tárgyalás alá veszi-e, vagy nem*? Méltóztatnak-e kívánni a most megindokolt indítványnak... (Gál Jenő: Félreértett szavaim...) A képviselő úrnak nincs szólásjoga. (Gál Jenő: Szavaim...) Kérem a képviselő urat, üljön le és várja meg az elnöki enunciációt! Kérdem, méltóztatnak-e kívánni a most megindokolt indítvány tárgyalását, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik azt kívánják, hogy az indítvány tárgyaltassék. szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház nem kívánja az indítványt tárgyalás alá venni. (Gál Jenő szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólni? Gál Jenő: Félreértett szavaim megmagyará zása címén. Elnök: A képviselő úrnak a házszabályok 143. §-a b) pontja értelmében ehhez joga van. A szó a képviselő urat megilleti. Gal Jenő: T. Képviselőház! Beszédem elején megmondottam, hogy ezt a törvényjavaslatot arra szántam, hogy ez illesztessék be a kormánynak azon javaslatába, amely a c alád védelmét szolgálja. A mélyen t. igazságügymiuiszter úr honorálta ezt a meghatározást, de igénytelen nézetem szerint nem volt szükség arra, hogy itt a Házban határozat hozassék, bogy ez most tárgyaltassék-e, vagy sem. A házszabályok azt írják elő, hogy vita nélkül akkor dönt ebben a kérdesöen a liáz, na egy ilyen indítvány abból a célból terjesztetik elö, hogy az nyomban tárgyalás alá vétessék. Ezt én magam, aki a törvényjavaslatot előterjesztettem, nem kívántam, és nem szeretném, ha ez olyan félremagyarázásokra adhatna alkalmat, mintha a t. Ház nem tette volna magáévá a gondolatot. A mélyen t. miniszter úr is csak annyit mond, hogy ő szélesebb körben kívánja védeni a családot. Én azt szerettem volna, s azt hi szem, hogy a t. Ház ezt el is várta volna, hogy ne elégedjék meg a miniszter úr olyan törvények idézésével, amelyek ide egyáltalában nem tartoznak. Felsorolhatta volna, hogy a gyermekelhagyás, a mazgatelhajtás meg a gyermek- kitevés is mind idetartozik. De ez nem a családvédelemhez tartozik, ez más büntetőjogi területre tartozik. A miniszter úr félreértette tehát az intenciómat, és bármilyen hálás is vagyok neki azért, hogy magáévá tette a gondolatot, azt nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy à konzekvenciákat nem vonta le helyesen. A melyen t. miniszter úrnak itt a Házban tett abbeli ígéretét, hogy a kormány ezzel a kérdéssel foglalkozik, csak akkor látom beigazoltnak, ha ezt az ígéretét valóra is váltja. Mert egyszer én már nagyon megjártam az ilyen miniszteri ígérettel. Nekem ugyanis az igazságügyminiszter úr hivatali elődje ugyanerről a helyről azt ígérte, hogy a rehabilitáció tárgyában tett előterjesztésemet még az ülésszak folyama alatt törvénnyel fogja szabályozni. Négy cvig_ volt miniszter, de elmulasztotta ezt szabályozni. ülése 193Jf, december 18-án, kedden 481 [ Elnök: A házszabályok a képviselő úrnak ; arra adnak jogot, hogy saját félreértett szavait ! és nem arra, tiogy a miniszter félreértett szaj vait magyarázza meg. Méltóztassék ehhez alkalmazkodni. Gál Jenő: T. Ház-! Ezzel igazolni kívánom j azt, hogy én mindazonáltal bízom a miniszter ! úr ígéretében, mivel a Pannonhalmán tartott minisztertanács is foglalkozott már ezzel a kérdéssel és remélem, hogy a következő év legelső törvény javaslata a család védelméről fog szólni. Ha nem, akkor fenntartom magamnak a jogot, hogy beszédem és szavaim igazi értelmét azzal bizonyítom, hogy igen gyakran meg fogom sürgetni a miniszter úrnál, hogy mennyire van ezzel a beígért törvényjavaslattal. Elnök: Napirend szerint következik a mentelmi bizott°ág 774. számú jelentésének tárgyalása, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár 'Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. T. Ház! Bejelentem, hogy Váry Albert előadó úr betegsége miatt akadályozva lévén az előadói tisztség betöltésében, a házszabályok 186. §-ának 5. bekezdése alapján az előadói tisztj sésre Erődi-Harrach Tihamér képviselő urat I jelölöm ki. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budanesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, eljárást indított »A Béggel« című politikai hetilaoban. 1933. évi október hó 23-án és 1933. évi október hó 30-án megjelent cikkekben r foglalt, Budapest székesfőváros volt tanácsa sérelmére, sajtó útján elkövetett kétrendbeli rágalmazás vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasalja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatík-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Lázár Miklós képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék? (Igen!) A Ház a képviselő űr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 798. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. fi.?, ^iő->rió" urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgvűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen Lukács ! István főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi november hó 29. napján kiadott 273. j számában mepnelent »Negyvenezer oengőt csalt Össze egy szélhámos« feliratú cikk tartalma I miatt, amely cikkért a felelősség esztergályos ! János országgyűlési képviselő felelős szerkeszí tőt terheli a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke| resés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüg• gés nevezett képviselő személye és a vélelmezett I bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás 71*
