Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-313

Az országgyűlés képviselőházának SIS. gol jogtudós nem éit volna a kegyjiem gondolatával. A ^egyelem gondolata a családi szeretetnek a nemzeti caaiau eieteoe valu boviteie es tjzoxt iia nem is tartozik íue, talán egy szóval naud említsem meg, nogy nem leuet összeegyeztetni a szexeiét tanával azt, nogy egy <o eved ox eg pap, am mainiit vetett is, ue m^r niegDunuouott, eipusztuinasson a üörtönuen. JJJZ iiem lenét a nemzeti, csaláui érzésnek igazi folyománya. Az nem fontos, nogy van-e, vagy nincs-e ilyen kérvény, (IVakecz latvan: Vagy nogy a nuzut tonKniteszi-e:) mert en azt lartom, nogy az igazságügy miniszter úr kezdeményezhet ilyen lépeseket. Jb raneiaor szag ban, na valakinek az ártatlansága a miniszter tudomásaia jut, nem varja meg, míg benyújtják a kérvényt, nanem ő maga intézkedik, lüz is a kulturáltság és a szeretőt tör vény énez tartozik. JJe nem időzöm ennél a gondolatnál, (felkiáltások jobboldalon: Jobb is!) csak azt mondom, nogy amikor az ember világtörténelmet, vagy magyar történelmet tanul, mindig beleütközik abba az alapfogalomba, hogy sorsdöntő ólakban, nemcsak nálunk, de másutt is, amikor megbékélt a társadalom a családi szeretet jegyében, akkor minaig virágzásnak indult az ország. Méltóztassék csak meggondolni, amikor a kuruc-labanc háborúságnak vége volt, s megbékéltek a nemzetiségek, akkor nagy fellendülés volt ebben az országban, törvények keletkeztek, amelyek európai nívón voltak. Nézzék meg az esküdtszék születésének történetét és mindazt, ami annak nyomán járt, nézzék meg Deák Ferenc börtönlátogatásai után mondott beszédeit, amelyekben azt mondta, családjáért mentsétek meg a bűnöst! Akkor kezdődött az alsó- és felsőtáblán egy nagyszerű vita arról, hogy az enyhébb felfogás és az életmentő törvényalkotás Magyarország regenerálódásának igazi forrása. Hogy vigyáztak erre! Nem kell ezt úgy lebecsülni. Ha például az ember megnézi a régi írásainkat, a drámákat, ha az ember megnézi Csiky Gergely »Cifra nyomorúság«-át és látja az erény diadalát a szegénység felett, ha az ember elolvassa Arany János »Családi kör«-ét, mennyi megnyugtató és felemelő van abban, hogy mindenről, a munkáról, a szociális felfogásról, istenfélelemről, leányerkölcsről és még az állat kíméléséről is mennyi minden mutatkozik meg ebben a »Családi kö~« című költeményben. Nem azt mondom én, hogy az aszkéta élet az, amely elvezethet a megnyugváshoz, az én világi gondolkozásom, a társadalmi evolúció iránti érzésem azt a nézetet kelti fel bennem, hogy van a modernségben, a modern felfogásban, a haladásban sok minden, amit nélkülözött az elmaradott társadalmi felfogás, de azt soha alá nem írhatom, hogy a nuditás maga a művészetet jelenti. Soha alá nem írhatom, hogy helyesen lehet olyan megkülönböztetést tenni, hogy valamit el lehet olvasni tizenhatévestől felfelé, de ugyanazt tizenhatévestől lefelé nem, hiszen ami igazi irodalom, az nem lehet megrontó. Ennek taglalása azonban messze vezetne. Sok függ attól, hogy mit hall a gyermek a családban, mit olvas, mit olvasnak fel neki. Felvetem a kérdést, nem volna-e célszerű, — megütöttem ennek a hangját ebben a törvényjavaslatban is — hogy egy külön bíróság figyelje a családi életet vagy maga a gyámhatóság ellenőrizze a gyermekek életét, ellenőrizze, hogy mi történik a családban és ha azt észleli, hogy ott megrontják a gyermeket, megrontják a hitves tiszta életét, akkor lépjen közbe, hiszen meg lehet találni a kritériumot KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIV. ülése 19SU december 18-án, kedden 479 arra, hogy hol kezdődjék a büntethetőség. Nem ott, hogy meg kell tiltani, hogy a társadalmi élet a világi tiszta örömök kultuszának forrása lehessen, hanem ott, hogy megcsúfolása ne lehessen. Ne legyen dicsőség az asszonyt elhanyagolni és másnak juttatni értékeket. Merem azt mondani, hogy a Lajosok haj nyatló Franciaországának egyik szörnyűséges állomása volt az, amikor Madame Pompadourok és mások uralkodni tudtak és törvényes hitveseknek azon kellett gondolkozniuk, hogy zárdába vonuljanak. A Madame Pompadouroknak tapsolt a hódolók és udvaroncok serege, de nem vették észre, hogy a guilottine-re érlelődik az ilyen társadalom. (Ügy van! Ügy van! — Jánossy Gábor: Királyi divat volt az egész világon!) Ilyen körülmények között egy nemzet életében a családra vigyázni többet jelent százezer vámpolitikánál, többet jelent az utak karbantartásánál ... (Jánossy Gábor: Azokra is szükség van! — Derültség.) T. képviselőtársam, ne hánytorgassuk most, mire van szükség, ez nem tartozik ide, de kétségtelen, hogy a felemelkedés gondolata rejtőzik abban, hogy én el akarom vezetni a törvényhozás és a mélyen t. igazságügyminiszter úr figyelmét arra, hogy itt a legfőbb ideje annak, — ráterelve a kormány és a törvényhozás figyelmét a gondolatra -* hogy ne lehessen a családot a családfő lelki ismeretlenségével elpusztítani. Rá kell eszmélnünk arra, hogy több védelmet kell adni a családnak, mert ez azt jelenti, hogy több védelmet kap a nemzet; rá kell eszmélnünk arra, hogy több erkölcsöt a családnak, mert ez azt jelenti, hogy józanabb és tisztességesebb lesz a közvélemény az ország minden területén. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Több megértést a családban, több megértést a szomszéd felé és más családok felé, több szeretetet a felekezetek között, több felemelkedést az isteni gondolat felé és kevesebb süllyedést az egymás marcangolása . terén. Félretéve az irigységet és a gyűlölséget, a karácsony szülöttjét, a gyermeket tartsák magasra a törvényhozók, akiknek hivatása, hogy átmentsék egy jobb jövőbe ezt az országot. Hiába lesz a nagyszerű gazdasági megváltás, hiába lesz a vámterületek harmóniája, hiába lesz tömérdek ünnepség és toaszt és hiába lesz az állami szövetségeknek nagyszerű diplomáciai megnyilatkozása, ha közben nem látjuk meg, hogy családjaink nem élnek azon a nívón, 'amelyen mi a magyar családot, a magyar alkotmányos élet legfőbb oszlopát, látni akarjuk s ha a magyar vallásosságot, vallásos megértést és erkölcsiséget nem ápoljuk. Azt mondanám, ha itt volnának az én szociáldemokrata képviselőtársaim, hogy én csak az istenfélő szocializmusban hiszek és nem az Istent tagadó szocializmusban. (Helyeslés a bal- és a gíélsŐbaloldalon.) Un azt vallom és azt tartom, hogy az egyháznagyok a felekezeti élet minden területén nagyszerűen hirdették meg azt, amivel én kérkedhetnem, hogy a mózesi törvény volt az első, amely nem ismert-e az Öröktulaj donnák azt az eszméjét, mely a kisajátításban és a mástól való örök elvételben mutatkozik meg. Nem akarok arra a területre lépni, amely engem vallásom szerint aposztrofál: nekem a vallásom társalgás az én Istenemmel, de a meggyőződésem és erkölcsiségem maga keresztényi jellegű és olyan, amely minden felekezetre nézve a maga kötelező erejénél fogva magasrendű, - mert ezt Wells is elismeri és minden gondolkozó, amit a Megváltó 71