Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-297

I Az országgyűlés képviselőházának 297. 75%-át ,a tulajdonos köztartozásai javára be­fizetik. Arról» hogy bármely pénzügyi hatóság a községi közegeket arra utasította volna, hogy a járatlevelebet csak az esetiben állítsák ki, ha az állattulajdonosnak hátraléka nines, avagy hogy bárhol is még nem esedékessé vált adók­ért foglaltak volna le állatokat, nines tudo­másom. Ellenkezően a minisztérium intézkedett az­iránt, hogy az állattartó gazdák a lefoglalt haszonállataikat nem jövedelemszerzés céljából, hanem azért adják el, hogy annak eladási árá­ból más haszonállatot vásárolhassanak, a le­foglalt állatoknak ilyen kicserélése szabad kéz­ből történő eladás mellett lehetővé tétessék s ebben az esetben fog a foglaltató község elöl­járósága a lefoglalt haszonállat eladási árá­nak, illetőleg becsértékének 75%-a helyett mél­tányos kisebb összegnek a befizetését engedé­lyezheti» esetleg a befizetéstől teljesen el is tekinthet, ha & tulajdonos beigazolja, hogy a befolyó vételáriból más haszonállatot szándé­kozik vásárolni. Lehetővé tétetett továbbá az is, hogy a gazdaadósoktól, valamint az elemi kár vagy más címen fizetési kedvezményt nyert mező­gazdáktól lefoglalt haszonállatnak szabadkéz­ből történő értékesítése esetében csakis az ér­dékeltek: részére engedélyezett fizetési kedvez­mény szerint esedékes tartozás törlesztésére (szükséges összeg befizetése kívántassák, míg az eladási ár, illetőleg a becsérték azt meghaladó részével az eladó szabadon rendelkezhetik. Amennyiben a törvényes rendelkezések al­kalmazása körül a behajtó közegek szabálytala­nul járnának el. az érdekelt iadózók amiatti végrehajtási paniasjszal élhetnek, minek követ­keztéiben a m. Mr. (adóhivatalok, illetőleg a végső fokon a közigazgatási bíróság útján a jogos panaszok orvoslására mindenkor lehető­ség nyílik. Tisztelettel kérem válaszomat tudomásul venni. Budapestt, 1934. évi október hó 17-én. Dr. Imrédy Béla m. Mr. pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mi­niszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Mandorfer Ignác képviselő úrnak a sopronme­gyei adóbehajtások ügyében folyó évi április hó 25-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Válasz Flan­dorfer Ignác országgyűlési képviselő úrnak a Sopron vármegyében megindított adóbehajtá­sok tárgyában elmondott interpellációjára. A közadók kezeléséről szóló hivatalos ösz­szeállítás 48. §-a szerint az együttesen kezelt közadókért a zálogolást évnegyedenként egy­szerre, házsorszám szerint, személyválogatás és megszakítás nélkül kell foganatosítani. Erre a törvényes rendelkezésre, és arravaló figyelemmel, hogy igen sokszor a negyedévi zálogolások elmaradása következtében válik a behajtási eljárás eredménytelenné, az egyöntetű eljárás biztosítása érdekében magam is úgy rendelkeztem, hogy az adóhátralékosokkal szemben — amennyiben hatályos fizetési ked­vezményük nincs — a behajtási eljárás az év első felében is évnegyedenként foganatosíttas­sék és csak egészen kis adózókkal szemben te­hető kivétel akkor, ha az előző évről hátralé­kuk nincs és az eddigi tapasztalatok szerint az ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIV. ülése 193% november 12-én, hétfőn. 29 adózó az év végéig az adót rendesen be szokta fizetni. Vonatkozik ez a kivételes eljárás külö­nösen azokra, akik egyedül a tulajdonukat ké­pező törpebirtokuk, vagy ennek megfelelő ter­jedelmű földhaszonbérletük jövedelméből él­nek és lefoglalható és könnyen értékesíthető ingóságokkal nem rendelkeznek. A pénzügy­igazgatóságnak kifogásolt rendelkezése te­hát, hogy az adóhivatalokat és a községi elöl­járóságokat ennek a törvényes rendelkezésnek a betartására figyelmeztette, törvényes és he­lyes­Tekintettel azonban arra, hogy a gazda­adózók igen nagy részének rendszerint a ter­més betakarítása után van pénzzé tehető feles­lege és egyéb kötelezettségei mellett a köz­tartozásait is ilyenkor szokta rendezni, a be­hajtást végző szervek, de a behajtást ellen­őrző hatóságok is, erre a körülményre a múlt­ban kellő figyelemmel voltak és figyelemmel vannak ma is. Erre vall a pénzügyigazgató­ságnak az a méltányos intézkedése, hogy a negyedévenkénti zálogolásokat (mert hiszen az együttesen kezelt közadók negyedévi rész­leteikben esedékesek) csak azokra az adózókra nézve rendelte el, akiknek azé vi adójuk leg­alább 100 pengőt tesz ki, akikről tehát joggal feltehette, hogy még az új termés betakarí­tása előtt akad értékesíthető termésük vagy állatállományuk. Az ilyen eljárás ellen sem jogilag, sem az emberséges behajtásra való hivatkozással kifogás nem emelhető. Ha azon­ban az elmondottak ellenére valamelyik adó­zónak, akinek azévi adója legalább 100 pengő, az új termés előtt értékesíthető ingósága nin­csen, módjában áll az új termésig fizetési ha­lasztásért folyamodni, és ha a kérelme való­ban méltányos, a pénzügyi hatóságok annak teljesítése elől nem szoktak elzárkózni. Kérem a válaszom tudomásul vételét. Buda­pest, 1934. évi október hó 17-én. Imrédy Béla s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Gallasz Ágost Rudolf képviselő úrnak a 178.000/1932. P. M. számú rendelet felfüggesz­tése tárgyában múlt évi június hó 5-én elő­terjesztett interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Válás» Gallasz A. Rudolf országgyűlési képviselő úrnak a köz­adóhátrálékok miatt lefoglalt állatok marhale­veleinek átírása ügyében beadott interpelláció­jára. Az 1932. évi 9.090/M. E. számú rendelet 4. §-a, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyá­ban kiadott 1932. évi 178.000. számú rendelet 3. §-a szerint, ha közadó tartozások miatt állat foglaltatott le, a marhalevélen fel kell tüntetni azt, hogy az állat közadók fejében lefoglalta­tott és milyen becsértékben. A tulajdonos a köztartozások miatt lefoglalt állatot sza'bad kéz­ből értékesítheti azzal a feltétellel, hogy az eladási árnak 75%-át, illetőleg, ha iaz állat.a marhalevélen feltüntetett becsértéken alul ada­tott el, a marhalevélen feltüntetett .becsérték 75%-át befizetni köteles. Ha akár a tulajdonos, akár a vevő a vételárnak, illetőleg ha a vétel­árnál a becsérték nagyobb, a marhalevélen fel­tüntetett becsértéknek 75%-át a tulajdonos-köz­tartozásai javára befizeti, az állataz érvénye­sített köztartozásra nézve a foglalás alól men­tesül. o

Next

/
Thumbnails
Contents