Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-297

28 Az országgyűlés képviselőházának 297. ülése 193% november 12-én, hétfőn. harctéren. Aláhozom, hogy a 37 gyömrői fűszeres közül 34 nemcsak katona volt, hanem a harctéren is- volt. A 14 gyönurői kocsmáros közül 14 volt a harctéren, tehát a 100%-a. Ezek az cimibenelk keservesen védiik a maguk egzisztenciáját; ők nemcsak jó adóalanyok, hanem, e mellett jó katonák is voltak. Neon, tudóin, hogy a Hangya van^e olyan jó adóalany, mint 'amilyen jó adóalany ez a 37 gyömrői fűszeres, de az biztos, hogy a Hangya nem volt a harctéren, a 37 gyömről fűszeres közül 34 és .a 14 kocsmáros közül 14 pedig volt a harctéren. Erre mi történik? Ezieikkel .a derék magyar eumiberekkel, ezekkel a derék honfiakkal,^ — mert hiszen a haza iránt teljesített kötelességnek mi más lehet a kritériuimia, mint a harctéren teljesített katonai szolgálat; — ezekkel az emberekkel: széniben viselnek az állam pénzén, tehát a saját adójukból Összeszedett filléreken, háborút és ebiben a .háborúban szemiben áll az a «meztelen és szegény 'kiskereskedő' s az a szegény kiskocsmáros a .szövetkezet 'borzasztó erejével és hatalmával. (Vázsonyi János: Máshol meg a közüzemekkel szemben.) T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy elmondjak még egy apróságot, elmondjam azt, amit itt sokszor hallottam, ha nem is nyíltan is„ de titokban, hogy: kérem a zsidó kereskedeleminél szemben a Hangya mint keresztény fogyasztási szövetkezet, fogja a kereskedelíeimnek sokak által nem helyeselt szerepét felváltani. Példának okáért a 14 gyömről kocsmáros közül 14 keresztény, a 37 gyömrői fűszerikereskedő közül 32 keresztény, tehát ebiből a 'szempontból is megfelelő emberek. En azonban ezt a szempontot súlyosan elítélem, mert lehetetlenség az, hogy egy állam az adófizető polgárai között felekezetek szerint tegyen különbséget. De hiszen ott van a jól keresztény kispolgár, aki adófizető, aki harctéren járt ember, akinek az életegzisztenciájáról van szó. Csak példaként említem inueg, hogy imilyen szörnyű megtámadásiban volt részük ezeknek az embereknek, akik egzisztenciájuknak, az életüknek védelmében nálam megjelentek, hogy intervenciómat kérjék. Nem először mondom, akkor is, amikor ezt az interpellációmat elmondottam, hangsúlyoztam és most is mondom, hogy vigyázzon a kormány a kisemberekre, vigyázzon ezekre az emberekre, mert ők az állam legbiztosabb támaszai, ők a pénzügyminiszter úr legbiztosabb adófizetői, ők az állam legbiztosabb katonái, ők a rendfentartó elem, mert ők soha, semmiféle rendbontásban részt nem vettek. Mit akarnak, miért akarják ezeket az embereket megfojtani egy olyan akció révén, amelynek során a kisemberek ellen a hatalmas és államilag támogatott nagytőke indít és folytat háborút? Minthogy sajnálatomra a t. pénzügyminiszter úr nyilatkozatát elégségesnek nem tartom, a miniszter úr válaszát tudomásul nem vehetem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr, a földmívelésügyi miniszter úr nevében is adott válaszának felolvasása, Farkasfalvi Farkas Géza képviselő úrnak az újonnan kiadott vámőrlési rendelet tárgyában folyó évi március hó 21-én előterjesztett interpellációjára. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa): Válasz Farkasfalvi Farkas Géza országgyűlési képviselő úrnak 1934. évi március hó 8-án a váműrlési díjak felemeléséről szóló 1934. évi 750/M. E. számú kormányrendelet módosítása iránt a m. kir. pénzügy- és földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjára. A t. képviselő úr a következő kérdéseket intézte a földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám: »1. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy az 1934. évi 750/M. E. számú — a vámőrlési díjakat újonnan szabályozó— rendelet az ország földmívelő lakossága szegényebb részénél a különben is szűkreszabott nélkülözhetetlen mindennapi kenyérből egy tekintélyes nagy darabot szel le? 2. Ha igen, hajlandó-e ezen rendelet módosítására a legsürgősebb intézkedéseket megtenni? 3. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a vámőrlő malmok adóját akként szabályozni, hogy a mai gabonaárak dacára is az eddigi vámőrlési díjak mellett^ őrölhessenek.« Fenti kérdésekre válaszomat — a földmívelésügyi miniszter úr nevében is az alábbiakban adom elő: Am. kir. minisztériumnak 1934. évi 750/M. E. számú rendelete 1934. évi január hó 24-től kezdődő hatállyal^az eddig érvényben volt vámőrlési díjakat azért emelte fel, mert a vámőrlést vagy darálást végző malmok és darálók vámkeresményükből, amelyet a fennálló rendelkezések szerint csak a felőrlésre vagy darálásra átvett gabona meghatározott százalékában szedhetnek, a gabonaárak esése következtében önköltségeiket sem tudták fedezni, amint ezt gondos vizsgálat után az árelemző bizottság megállapította. A vámőrlési díjaknak felemelése tehát indokolt volt annakidején. Mikor a gabonaárak újból megfelelően emelkedtek, a kir. kormány az 1934. évi 5400/M. E. számú rendeletével haladéktalanul intézkedett az iránt, hogy az őrlető mezőgazdák és mezőgazdasági munkások érdekében a vámőrlési díjakat ismét a korábbi mértékre szállítsa le. A leszállítás az 1934. évi június hó 15-i hatállyal történt. . Tisztelettel kérem, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi augusztus hó 16-án. Dr. lanrédy Béla s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: A képviselő úr nem kíván szólni? (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem kívánok, mert nem is hallottam!) A képviselő úr nem kíván a viszonválasz jogával élni. Kérdem at. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Farkas Tibor képviselő úrnak a járatlevél kiállításával kapcsolatos adóbehajtás tárgyaiban folyó évi január 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem az interpellációra adott választ felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Válasz Farkas Tibor országgyűlési képviselő úrnak a közadó hátralékok miatt lefoglalt állatok marhaleveleinek átírása ügyében beadott interpellációjára. A közadók kezeléséről szóló hivatalos öszszeállítás 69. §-nak (12) bekezdése azt a kedvezményt biztosítja a haszonállatok tulajdonosai részére, hogy a közadóhátralékok fejében lefoglalt állataikat árverésen kívül szabadkézből is eladhatják, feltéve, hogy az eladási árnak