Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. ról szóló okfejtését. A [kereskedelemügyi miniszter úrnak azonban természetesen nemcsak az üzlettulajdonosokat, hanem az üzleti alkalmazottakat és azoknak érdekeit is figyelembe kell vennie. Hogy ez a megegyezés eüaig nem jöhetett létre, azt a kereskedelmi alkalmazottaknak és az üzlettulajdonosoknak egymással szembenálló érdeke okozta. Ebbeli értesülésemet a leginkább illetékes tényezőknek a Nemzeti Egység tártja kereskedelmi csoportjában előadott véleményére alapítom. A Nemzeti Egység Pártja kereskedelmi csoportjának elnöke, Kenéz Béla igen t. képviselőtársunk ebben az ügyben felkereste már a kereskedelemügyi miniszter urat és kérést intézett hozzá az üzletek aranyvasárnapon való nyitvatartásának engedélyezése tárgyában. Értesülésem szerint azok az ellentéteit, amelyek az alkalmazottak és a főnökök között ebben a tárgyban felmerültek és amelyeknek megoldása egyideig aúzódott, az utóbbi időben olyan megnyugtató állapotba jutottak, hogy talán mód lesz rá, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr megnyugtató kijelentéseket tegyen ebben az irányban és a kereskedőknek ezt a remélt — amint az előttem szólott igen t. képviselő úr kifejezte magát — aranyvasárnapi üzleti forgalmát hatáskörében a lehetőség megadásával alátámassza. Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! A hozzám intézett kérdésre a következőket válaszolom. Valláserkölcsi és szociális szempontból a vasárnapi munkaszünet kimélyítésére törekszem, (Helyeslés) amire az 1891. évi XIII. te. a felhatalmazást nekem megadja. Ezért a vasárnapi munkaszünetet csak igen komoly gazdasági indokból szoktam felfüggeszteni, feltéve, hogy lehetőleg a munkaadók és az alkalmazottak kölcsönös belátást tanúsító megegyezése alapján a valláserkölcsi és szociális szempontok kielégítése is biztosítható. A december 23-iki, ú. n. aranyvasárnapi munkaszünet felfüggesztése érdekében az érdekelteknek olyan megegyezését tartottam volna kívánatosnak, amely egyfelől teljesíti a kereskedők fontos óhaját, másfelől azonban a karácsonyi vásárlás befejezése után magukon a karácsonyi ünnepeken pihenőt biztosít az alkalmazottaknak. (Helyeslés a jobboldalon.) Mivel az ehhez szükséges egyetértés létrehozható nem volt, a kiadott rendelet kénytelen volt fenntartani a korábbi években is szokásos korlátozásokat. A rendelet megjelenése azt a meglepően kedvező fordulatot hozta, hogy az érdekeltek most már egymást megértő belátást tanúsítva, egészen rövid idő alatt megegyeztek abban, hogy a december 23-iki esti hat óráig tartó nyitvatartás ellenében a munkaadók a kereszténység legnagyobb ünnepén, a karácsony mindkét napján, az élelmiszer-üzletek kivételével, önként zárva tartanak. (Helyeslés a baloldalon.) Miután a fent ismertetett intenciómat ily^ módon kielégítve látom, a most^ már egyértelműen kért rendelkezés kiadásának nincs akadálya. (Általános helyeslés.) Elnök: A napirendhez kíván még valaki szólni? Tobler János jegyző: Meskó Zoltán. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Kérnem kell a Ház szíves elnézését, Jiogy megint a ülése 1934-. december 11-én, kedden. 375 szólásszabadság érdekében szólalok fel, de elhatároztam, hogy mindaddig szóvá fogom mindezeket a kérdéseket tenni, amíg jobb belátásra nem bírom az igen t. belügyi kormányt és a belügyminiszter úr közegeit. Gyűléseinket, pártheiyiségeinket szabályszerűen bejelentjük, de egyik-másik vidéki közigazgatási közeg, úgylátszik, kis belügyminiszternek képzeli magát, mert ezeket a bejelentéseket minden törvény és minden törvényes rendelkezés ellenére nem hagyja jóvá. Egyik gyűlésünket a másik után tiltják be, az engedélyt nem adják meg, a párthelyiségek bejelentését nem veszik tudomásul. Legalább ötletesebb lenne ezek közül a vidéki főszolgabírók közül egyik-másik, de olyan lehetetlen ötletekkel állnlak elő, hogy szinte nevetségessé fajul már el, hogy milyen indokolással tiltják be ezeket a gyűléseket s milyen indokolásokkal nem veszik tudomásul a párthelyiségek bejelentését. Most kaptam mosonmegyei szervezetemtől egy jelentést, amelyben megküldik Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyesített vármegyék alispánjának egy véghatározatát. A magyar nemzeti szocialista mozgalom dunakiliti-i csoportja ugyanis bejelentette helyiségét, kérte annak jóváhagyását és tudomásulvételét. Megjegyzem, nincs rá eset, hogy a magyaróvári főszolgabíró csak egy gyűlésünket is jóváhagyná; úgylátszik, érdemeket akar szerezni a kormánynál azzal, hogy a gyűléseket betiltja és nem engedélyezi. Már nagyon jól ismerjük ezt a főszolgabíró urat s annakidején majd lesz is gondunk rá, nem fogunk megfeledkezni az ő működéséről, nem fogjuk elfelejteni, hogy miképp teljesítette kötelességét. (Egy hang a jobboldalon: Ne fenyegetődzzék! ) A magyaróvári járás főszolgabírája tehát meghozta véghatározatát és elutasította a bejelentést. Az ottani szervezet megfellebbezte ezt az alispánhoz, aki a következő, nagyon érdekes véghatározatot hozta (olvassa): »A magyaróvári járás főszolgabírája a párt működését azzal az indokolással tiltotta meg« — tehát egy vidéki főszolgabíró megtilthatja egy párt törvényes működését — »s a párthelyiség megnyitását azért nem vette tudomásul, mert a párt szervezkedése mindaddig el van tiltva, amíg az Országos Párt a székhelye szerint illetékes budapesti főkapitány előtt nem igazolja, hogy az élgárda, ifjú gárda stb. elnevezésű alakulat feloszlatást nyert. Fellebbezők felebbezésükben hivatkoznak ugyan arra, hogy a feoszlatás megtörtént, ezen állításukat azonban mivel sem bizonyítják, miért is az elsőfokú véghatározatot helyben kellett hagyni. Jelen másodfokú véghatározat ellen további fellebbezésnek helye niucs.« T. Képviselőház! A magyaróvári főszolgabíró és Győr vármegye alispánja állapítják meg tehát, hogy melyik pártnak szabad Magyarországon szervezkedni, ők állapítják meg, hogy melyik pártnak lehet helyisége. Azt hiszem, ehhez itt, a magyar Képviselőházban, kommentár nem kell. En a leghatározottabban visszautasítom • és visszaélésnek minősítem mind a két közeg eljárását. Törvénytelennek minősítem azt, mert ha nem ismerik a törvényt és nem tudják, hogy a belügyminiszter felfüggesztette-e a párt szervezkedési szabadságát, avagy már most megengedi a szervezkedést, akkor intézzenek kérdést felettes hatóságukhoz, de lehetetlennek tartom, hogy egyéni 54*