Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-297
26 Äz országgyűlés képviselőházának I kapcsán az árnak indokolatlan emelésével, illetőleg mellékköltségek felszámításával jogosulatlan haszonra is tettek szert. A másik, hogy a cukorgyárak a cukorfcartellre kivetett 30 f-t ugyancsak áthárították a fogyasztókra, még pedig úgy, hogy azon az eddigi nyereségükön felül további 8 f-t keresnek métermázsánként A képviselő úr interpellációjában az élesztővel kapcsolatosan kifogásoltaJkra nézve azt felellhe^em, hogy az élesztőfogyasztási adó bevezetése előtt az élesztőgyárak helyzetét az árvizsgáló 'bizottsággal megvizsgáltattam, amely vizsgálat megállapítása szerint a fogyasztókra való áthárítás nélkül az élesztő kgr-kint 14 fillér adóval terhelhető. Ennek a megállapításnak »megfelelően az élesztő fogyasztási adóját 14 fillérben állapítottam mag és ennek a 14 fillérnek a fogyasztókra való áthárítását megtiltottam. Később a iboletta-alap javára az élesztőadóoak további 40 fillérreli való felelmelése vált szükségessé, ennél azonban a fent elmondottakra való tekintettel a fogyasztókra való áthárítás kizárása nem volt lehetséges. Az élesztőgyárak az élesztő árát ezen a 40 f-en felül csak ia tényleg felmerült töiblb költségekkel, amely több költségeket az áremelés következtében 'beállott forgalmi adóemelkedés, delcredere, stib. tett ki, emelték fel. Ezt ellenőriztettem és állandóan ellenőriztetem. A cukorral kapcsolatos kifogásokra^ nézve azt felelhetem, hogy a cukor alapiára úgy ab cukorgyár, mint ab budapesti raktár 1931. évi szeptember hó 14-ike óta nemi változott, következésképpen a cukorkartell a bolettaalap javára reá kirótt kartell-illetéket a fogyasztókra semimiiféleképpen sem hárította át. A képviselő úr beszédében előadottak arra vonatkoznak, hogy a cukorgyárak az egyes nagykereskedőknek 1933. évi április hó elején adott azt a kedvezanényt, hogy a cukrot 15 tonna vételénél nem a budapesti (raktárból, hanem közvetlenül a vagonból szállította s eziáltal a nagykereső kedŐnek 38 fillér többhasznot biztosított, 1933. évi június hó 12-én beszüntette. Ezzel szemben azonban ugyanettől a naptól kezdve a cukorkartell a nagykereskedőknek egyévi forgalmukkal arányos rabatot engedélyezett, amely a fentiek szerint az ab vagon eladásból álló és beszüntetett előnyt kiegyenlítette. A cukornagykereskedőik részére adott kedvezmény átalakítását az tette szükségessé, hogy az aib vágom eladás engedélyezése jogosulatlan^ alkalmi üzletekre adott alkalmat. A cukorgyárak árpoiMtiikáját különben állandóan ellenőriztetetm, s az évről-évre a cukorrépa árára vonatkozólag az agrár érdekeltségekkel folytatott tárgyalások során 'széleskörű megvitatás alá is kerül. Budapest, 1934. évi szeptember hó 22-én. Dr. Imrédy Béla s. k. m. fcir. pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló, képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a minisKter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Fábián Béla képviselő úrnak a nem agrár laktosság adókedvezményének megadása tárgyában 'múlt év novemberében előterjesztett interpellációjára. Kérem annak felolvasását. Héji Imre jegyző (olvassa): Válasz Eábián Béla országgyűlési képviselő úrnak a nem agrár lakosság adókedvezményének f megadása tárgyában előterjesztett interpellációjára., • Az interpelláló t. képviselő úr első kérdé17. ülése 193 If. november 12-én, hétfőn. sere azt felelhetem, hogy azt a nehéz helyzetet,, melyben az agrár társadalom mellett az ország iparos-, kereskedő és lateiner társadalma is él, nagyon jól ismerem. Magyarország túlnyomó részben agrárország lévén, az egész világra reánehezedő súlyos agrárkrízis — a gazdasági élet törvényei szerint — tertmészetsczerűleg kihat a nem agrár lakosságra its. A kormányzatnak minden ténykedése azonban azt a célt szolgálja, hogy^ ennek a krizisnek nyomasztó hatását az ország minden társadalmi rétegére nézve egyformán ellensúlyozza,, illetőleg csökkentse. Ezt a célt kívánta szolgálni az együttesen kezelt közadóhátralékok fizetésére adandó kedvezmények tárgyában az 1933. évi december hó 23-án kiadott 16.400/M. E. számú kormányrendelet is, amely az adóhátralékosok számára az 1933. évi végével fennálló együttesen kezelt köz-" adóhátralékok kedvezményes lefizetését lényegesen megkönnyítette. A gazdatartozások fizetésének újabb szabályozása tárgyában kiadott 1933. évi 14.000/M. E. számú kormányrendelet — amelyre a t. képviselő úr interpellációjában utal — a »védett« birtokok tulajdonosait részesítette abban a kedvezményben, hogy az 1933. év végén fennállott adóhátralékukat, feltéve, hogy az 1933. évre előírt tartozásuknak megfelelő összeget befizették, tíz év alatt kamatmentesen törleszthetik. Ea a rendelet azonban az agrártársadalomnak csak a meghatározott mértéken túl eladósodott s ennek következtében a legsúlyosabb helyzetben lévő részére vonatkozott s annak alapján az ország agrártársadalmának túlnyomó része fizetési kedvezményben nem is részesülhetett. A védett birtokokra nézve megállapított kivételes rendelkezések azonban a védetté nyilvánított birtok tulajdonosára nézve következményekkel is jártak, amennyiben azok, akik a védettséggel járó kedvezményben részesülnek, hitelképességükben korlátoztatnak % felügyelet alá helyeztettek és a magánhitelezőkkel szemben is a. rendeletben megállapított fizetési kötelezettségek pontos teljesítésére vannak kötelezve. Ily körülmények között kizárólag a védett birtokosok részére biztosított 10 éves részletfizetési kedvezményt az ország adófizetőire kiterjeszteni nem állott módomban. A fizetési kedvezmények engedélyezése tárgyában kiadott rendelet szerint mindazok az adózók, akiknek az 1933. évi együttesen kezelt közadó előírása a 250 pengőt nem haladta meg, külön kérelem előterjesztése nélkül, tehát hivatalból engedélyezett kedvezmény alapján, öt év alatt kamatmentesen törleszthetik az 1933. év végével fennálló tartozásukat. Azoknak az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 pengőt meghaladta, az ez arányban előterjesztett kérelmek alapján, a pénzügyi hatóságok engedélyezhettek 6% -os késedelmi kamat mellett, ugyancsak öt évi részletfizetési kedvezményt. Abban az esetben, ha a pénzügyi hatóságok részéről fizetési kedvezményben részesült hátralékosok a fizetési kedvezmény feltételeinek pontosan eleget tesznek, abban a kedvezményben részesülnek, hogy a hátralékos tartozás után felszámított 6%-os^ késedelmi kamat^ felét az év végén tőketartozásuk javára fogják átszámolni, ennélfogva a fizetési feltételeket pontosan betartó nagyobb adózók is csak 3%-os
