Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-309

350 Az országgyűlés képviselőházának 309 Napirend szerint következik az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni. A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és. hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik a kivándorlásróL szóló 1909:11. törvénycikkel létesített r kivándorlási alap rendeltetésének módosításáról intézkedő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Berki Gyula előadó úr, aki beszédének elmondására az előző ülésen halasztást kapott. Az előadó urat illeti a szó. Berki Gyula: Az idegenforgalom előmozdítását célzó ez a törvényjavaslat, amely az 1909 : II. t.-c. módosításával kapcsolatos, fekszik előttünk, és ezt leszek bátor a t. Ház figyelmébe ajánlani. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az 1909. évi II. t.-c. által létesített kivándorlási alap rendeltetésének módosítására vonatkozik. Méltóztassék megengedni, hogy rövid néhány szóval rátérjek arra, hogy tulajdonképpen mi volt a célja eredetileg a kivándorlási alapnak. A kivándorlási alapnak eredetileg az volt a célja, hogy a Magyarországról kivándorolt magyarság egészségügyi, szociális, gazdasági és kulturális érdekeit és szempontjait szolgálja ennek az alapnak a jövedelme. Teljesen érthető is volt, hogy kizárólag erre a célra fordítsák ennek az alapnak jövedelmét, mert ez a jövedelem nagyrészben a kivándorlók által fizetett útlevélköltségekből gyűlt össze. Azóta azonban teljesen megváltozott a helyzet. Ma kivándorlás úgyszólván nincs, viszont mindenüvé szükséges útlevelet váltanunk és így a kivándorlási alap eredeti rendeltetése túlnyomórészben változáson ment keresztül és az alap rekrutálódása is egészen más körülmények között történik, mint régebben. Ennélfogva jogosnak, helyesnek és szükségesnek tartom azt, hogy ehhez a törvényjavaslathoz a t. Ház hozzájáruljon, úgy, ahogy a bizottságban is történt, ahol a bizottságnak minden tagja, pártkülönbség nélkül elfogadta ezt a javaslatot. Méltóztassanak megengedni, hogy e törvényjavaslat kapcsán egy, az idegenforgalom emelésével kapcsolatos elhatárolást tegyek. Ez az elhatárolás az, hogy megkülönböztetést teszek a belső és külső idegenforgalom szükségessége és lehetősége között. Az az igénytelen nézetem, hogy nemcsak a-külső idegenforgalom emelése 'bír nagy fontossággal országunk szempontjából, hanem a belső idegenforgalom is, vagyis közönségünk belső mozgása lényegesen hozzájárul a mi egészen kis országunk életének miegelevenítéséhez. A belső forgalom emelése is idegenforgalom és éppen ezért mindazokat az institúciókat, amelyeket a belső forgalom emelése szempontjából kormányzatunk és egyes gazdasági intézményeink bevezettek, csak helyeselhetjük és azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és ipari vásár kifejlesztése, a különféle centennáriumok, kulturális, szoülése 193Jf. december 11-én, kedden. ciális ünnepségek rendezése és más gazdasági lehetőségek teremtése mind alkalmasak a belső idegenforgalom emelésére. Méltóztassanak megengedni még azt is, hogy e törvényjavaslat kapcsán kitérjek arra,, hogy roppant fontosnak tartanám a belső forgalom emelése szempontjából azt, hogy ne csak ilyen tudományos, szociális, egészségügyi, ipari vonatkozású, a belső forgalom emelését célzó intézményeink létesíttessenek, hanem hogy főleg egy vonatkozásban, a termelő munka eredményeinek bemutatása szempontjából történjék meg minden. E termelő munka eredményeinek bemutatására nézve lehetségesnek tartanám a belső forgalom emelése szempontjából is azt, hogy mezőgazdasági termelő verseny eket vezessünk be járásonként, vármegyénként. Ezeket végső kifejlődésben egy országos mezőgazdasági- vagy búzaünnepély formájában teremthetnek meg, aminek az volna a célja, hogy a termelő munka is megkapja a maga jutalmát. Ennek nagyon örülhetnénk, mert bármennyire is nagyrabeesülöm politikai vagy politikai jellegű exkurziók elismerését, igen szívesen látnám a, nemzeti munka, a nemzeti termelés szempontjából roppant nagy jelentőséget tulajdonítanék annak, ha a mezőgazdasági termelő munka egy ilyen országos keretben megfelelő megbecsülésben, jutalmazásban és elismerésben részesülne. Elmondhatom, hogy a külső forgalom emelésének eszközeiről a kormányzat az utóbbi években hatékonyabban gondoskodott és itt különösen nem hallgathatom el a kereskedelemügyi miniszter úrnak azt a tevékenységét, amellyel az idegenforgalom emelésének ügyét egységbe igyekszik fogni s az idegenforgalom emeléséhez szükséges eszközöket igyekszik előteremteni. Az idegenforgalom emelésére szolgál a kereskedelemügyi költségvetés keretében 46.000 pengő, ezenkívül a Máv.-tól 250.000 pengő, az Ibusz.-tól 120.000 pengő, a fővárostól 35.000 pengő. Végül meg kell itt említenem azt, ami szintén az idegenforgalom és a fürdőügy fejlődését szolgálja, hogy t. i. a székesfőváros 500.000 pengőt és a budapesti fürdőbizottság szintén 500.000 pengőt fordít egyrészt a főváros fürdőintézményeinek, egészségügyi intézményeinek fejlesztésére, másrészt pedig az idegenforgalom emelésére. Ennek a javaslatnak is az a célja, hogy az előbb említett indokok alapján a, kivándorlási alapból évenkint 150.000 pengő fordíttassék az idegenforgalom emelésére és a speciálisan ebben a javaslatban foglalt összeg — ahogyan azt az illetékes tényezők nyilatkozataiból ismerjük — a Balaton-fejlesztés céljaira, fordíttassák. Nem kell a t. Ház előtt beszélnem arról, nem kell hangsúlyoznom azt, micsoda jelentősége van idegenforgalmi szempontból a Balaton-kultúra, emelésének. Mindannyian át vagyunk hatva attól a gondolattól, hogy a Balaton maga olyan kincse a mi kis országunknak, amelynek fejlesztésével egyrészt az itt élő lakosság fürdő, üdülési és pihenési igényeit tudjuk kétségtelenül kielégíteni és tudunk itthon tartani egy nagyszámú, eddig a külföldön nyaraló lakosságot, másrészt pedig, ha a Balatonon néhány fürdőhelynek olyan fejlődési lehetőséget biztosítunk, amely a külföldi fürdőzők igényeinek is megfelel és olyan intézményeket létesítünk, amelyek versenyképesek lesznek a, hasonló külföldi intézményekkel, ezzel fokozni fogjuk a mi balatoni für-