Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-308
338 Az országgyűlés képviselőházának Sí fogad. Olvassa a 245. §-t): Esterházy Móric gróf! Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Ez a szakasz tulajdonképpen a fokozatos felelősség elvét statuálja az erdészeti áthágások esetében. Ez szigorítás az eddigi állapottal szemben, amennyiben a jelenlegi 1879:XXXI. tc.-nek s gondolom 55. §-a szerint a fokozatos felelősség nem vonatkozik olyan esetekre, ha mások részéről eltűr ilyen cselekményt, anélkül, hogy törvényes eszközökkel megakadályozná vagy megtorolná ezen erdészeti áthágást. Azt hiszem, hogy úgy az áthágásoknál, mint a kihágásoknál nem a büntetés mérve és szigora, hanem a gyors elintézés biztosítja azt, hogy ezen áthágások, illetőleg kihágások minél kisebb mértékre redukálódjanak. Ezt, azt hiszem, a bizottsági jelentés is kifejtette. A magam részéről különösen hangsúlyozni kívánom azt ennél a szakasznál, ahol az illető birtokosokra, sőt a 244. § következtében még a gyámokra és a gondnokokra is ki van mondva a fokozatos felelősség elve. Elnök: Kíván még valaki szólania (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom ós a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 246. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni! Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 246—257. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 258. §-t): Az előadó úr! Br. Biedermann Imre előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy az 1. pont végén az »avagy vagyoni dolgot« szavak töröltessenek. Ezek értelemzavaróak és ezért kimaradnának a szövegből. Javaslom továbbá, hogy a 13. pontban »az erdészeti személyzetnek átadni vonakodik« kifejezés egészíttessék ki a következőképpen: »az erdészeti személyzetnek, a közbiztonsági közegnek, az ingatlantulajdonosnak, vagy a vadászati jog gyakorlására jogosultnak átadni vo nakodik.« Ezt a kiegészítést az leszi szükségessé, hogy ilyen esetekben nemcsak az erdészeti személyzet van jogosítva fellépni, hanem a közbiztonsági közeg, az ingatlantulajdonos és a vadászati jog gyakorlására, jogosult is. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr nem kíván nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr módosító indítványait az eredeti szöveggel szemben elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt az előadó úr szövegezésében fogadta el. Következik a 259. §. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslat 259. és 260. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat 261. §-át): Az előadó úr! Br. Biedermann Imre előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a szövegezés szabatosabbá tétele végett a 261. § második bekezdésének első sorában a »258. $ 14., 15. és 16. pontjaiban« szavak helyébe a »258. § 14., 15. és 16. pontjában« szavak Írassanak. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a, vitát bezárom és a . ülése 19$% november $0-án, pénteken. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr indítványát az eredeti szöveggel szemben elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt az előadó úr szövegezésében fogadta el. Következik a 262. §. Kérem annak felolvasását! Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslat 262. és 263. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat 264. §-át): Az előadó úr! Br. Biedermann Imre előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a negyedik sorban a »21.« szám helyett »21—23.« számok iktattassanak be. A 258. §-ban az együttes bizottság új 22—23. pontok alatt felvette az erdei kihágásokat. Az erdei kihágások a közérdeket közvetlenül sértik, indokolt tehát, hogy a hivatalból való üldözést ezekre is kiterjesszük. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senkii nem kíván szólni, a vitát hezároim és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr indítványát az eredeti szöveggel szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt az előadó úr szövegezésében fogadta el. Következik a 265. i. Kérem annak felolvasását! Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 265. és 266. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 267. §-t): Petroyácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Az erdei kihágásoknál a pénzbüntetés kizárólagos alkalmazása az erdei kihágások megtorlatlanul maradását idézi elő. Az erdei kihágások elkövetői legnagyobbrészt pénztelen emberek, azok követik el az erdei kihágásokat, akiknek semmijük sincs, akiken tehát a kirótt pénzbírságokat behajtani nem lehet. Ha büntetlenül, megtorlatlanul marad egy ilyen erdei kihágás, akkor ez egyre-másra maga után vonja azt, hogy mások is követnek el ilyen kihágásokat és a kihágások száma egyre szaporodik, mert olyan büntető rendelkezés van a tö« vény ben, amelynek szankciója egyáltalán nincs. Azt mondja ez a szakasz, hogy a pénzbüntetés tekintetében az 1928 :X. te. szerint kell eljárni. Ez a törvénycikk azt mondja, hogy (olvassa): »Ha az elítélt a pénzbüntetést vagyoni romlás veszélye nélkül csupán munkájának jövedelméből tudja megfizetni, módot kell neki nyújtani arra, hogy a pénzbüntetést munkájának keresményéből fizesse meg vagy törlessze le.« Ez a törvény úgy intézkedik, hogy a pénzbírságot behajthatatlanság esetén csak akkor lehet szabadságvesztésre átváltoztatni, ha azt a fennálló jogszabályok kifejezetten elrendelik. Itt ez a szakasz kifejezetten nem rendeli el, hogy ez a pénzbüntetés elzárásra, szabadságvesztésre ds átváltoztatható. Azt sem mondja meg sehol, hogy valami más módon lehet átváltoztatni. Azért én azt a módosítást ajánlom ehhez a szakaszhoz, hogy ha a kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan, akkor ez az 1894 :XII. te. 115. inának mintájára közmunkára, esetleg elzárásra legyen átváltoztatható. Ez a törvény szintén földmívelésügyi törvény és ennek 115. §-a úgy szól, hogy (olvassa): »A hatóságnak joga van a pénzbüntetést akként átváltoztatni, hogy elzárás helyett a büntetés közmunka teljesítése által is leróható legyen, midőn egynapi elzárás
