Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. ződve arról, hogy Zsitvay képviselőtársunk nálam jobban ismeri, de azt az egyet nem hi­szem el, hogy a vállalatokra is ki lehet ter­jeszteni a turistaság fogalmát, vagyis hogy sétáltatni lehet a vállalatokat egyik helyről a másikra. Hivatkozom arra is, hogy ez az ál­lamra nézve is rendkívül káros lehet kártérí­tési felelősség szempontjából, mert ha valaki a természetvédelem szempontjából beszüntette az egyik bányát, ellenben meg akar vásárolni egy másikat és — nemcsak kijelölni kell egy másik bányát, hanem azt államilag ki is kell sajátítani és a tulajdonosnak vagy a haszonbér­lőnek rendelkezésiére kell bocsátani — akkor ebből az következik, hogy az államnak örökös garanciával,, felelősséggel kell tartoznia azért, hogy ez az általa csereképpen kiadott bánya legalább olyan rentabilitású, olyan jövedel­mező legyen, mint amelyet esztétikai szem­pontból beszüntettek. En tehát sem a tulajdo­nosok, sem a haszonbérlők, sem az érdekelt községek, de az állam érdekeinek szempontjá­ból is r ezt megfelelőnek nem tartom és ennek az indítványnak elfogadását a magam részéről nem tudnám helyeselni. Ami azt a vitát illeti, hogy a kisajátításnál — ezt tegnap felemlítettem — a tulajdonos és haszonbérlő jogai biztosíttassanak, e tekintet­ben, minthogy az előadó úr javaslata, úgylát­szik, honorálni kívánja ezeket a szemponto­kat, ezt a javaslatot a magam részéről el­fogadom. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Nincs senki felirat­kozva! Elnök: Ha nincs senki feliratkozva, úgy a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván ezólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Az előadó úr indítványa tel­jesen tisztázza azt a kérdést, amely már a bi­zottságban is, és itt a plénumban is egyszer tárgyaltatott. Ez az indítvány, amint látom, minden oldalról megnyugvással fogadtatott el, — azért magam is elfogadásra javaslom. Kérem azonban és — a magam részéről is el­fogadásra ajánlom — Zsitvay Tibor képviselő­társam indítványának elfogadását, (Helyeslés a jobboldalon.) amely így szól (olvassa): »... toválbibá mindazokat a lehetőségeket, ame­lyeik szerint a korlátozást szenvedő károsodá­sát az üzemmód megváltoztatásával, az üzem áthelyezésével, yagy más intézkedésekikel csök­kentheti.« (Erdélyi Aladár: Jó üzlet lesz!) Igen t. Képviselőház! Egészen természetes dolog, hogy ez — ha törvénybe nem vétetik — minden ilyen kisajátítási eljárásnál beleértődik és megfontolás tárgyává téte­tik. Itt tehát csak két eset között lehet vá­lasztani: Vagy automatice beleértődjék ez a szövegbe, vagy pedig világosabban, expressis verbis is kifejezzük, hogy ezeket a lehetősége­ket is meg kell vizsgálni. Ha ez a törvénybe nem került volna bele, a végrehajtási utasí­tásban erre is kellett volna utalni. Ezért ja­vaslom Zsitvay Tibor t. képviselő úrnak és az előadó úr indítványának elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. A 221. § eredeti szövegében meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Van két indítvány, mert az előadó úi má­sodik indítványát visszavonta. Méltóztatnak tehát az előadó úr első indítványát elfogadni? (Igen!) * ! A Ház az előadó úr indítványát elfogadja. ülése 193 If. november 30-án, pénteken. 333 Kérdem, méltóztatnak-e Zsitvay Tibor kép­viselő úrnak pótlást tartalmazó indítványát elfogadni? (Igen!) A Ház elfogadta ezt az indítványt, ilyen értelemben mondom ki tehát a határozatot. Következik a 222. %. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvény­javaslat 222. §-át). Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Zsitvay Tibor! Zsitvay Tibor: T. Ház! Ez a szakasz a barlangokra vonatkozik. Eléggé köztudomású, hogy Magyarországon néhány igen szép és jelentékeny barlang van. Itt van többek között a világnak egyik legfigyelemreméltóbb bar­langja, a Baradla, vagy amint közkeletű nyel­ven nevezzük, az aggteleki barlang, amelyről csak a közelmúltban állapította meg egyik igen tehetséges barlangkutató-turistánk, hogy szoros összefüggésben van azokkal a területek­kel, amelyeket újabban fedeztek fel megszál­lott területen. Valóban hősi erőfeszítésekkel ment ke­resztül azon a barlangszorulaton, amelyet tel­jesen megtöltött a felülről lefelé folyó víz és ezen a vízen áthatolva állapította meg az ösz­szefüggést a megszállt területen újabban fel­fedezett barlangokkal. Ezekkel az újabban fel­fedezett részekkel együtt Európának egyik leg­nagyobb és a belső üregtartalom, üregmagas­ságok szempontjából a világon páratlanul álló barlangja az aggteleki barlang. (Ügy van! Ügy van!) Ha összehasonlítjuk az újonnan felfedezett csehszlovákiai részt a magyar te­rülettel, akkor valóban nincsen sok büszkél­kedni valónk, mert a cseh oldalon újonnan; felfedezett rész berendezése abszolút modern, sőt villanyvilágítás is van benne. El kell is­mernünk, hogy amíg a mi egész barlangunk­nak a mintegy egytized részét jelentő terület látogatóinak száma az utóbbi években a 20.000 főt is elérte, — pedig annak a terület­nek politikai központjától a lehető legnagyobb távolságban van, négyszer olyan távolságban, mint Budapesttől az aggteleki barlang — ad­dig a mi barlangunk látogatottsága, nem éri el a 2000 főt sem. Kétségtelen dolog, hogy ezt a kérdést így tovább hagyni nem lehet. (Ügy van! a jobboldalon.) En, amióta a turistaság kérdéseivel újra behatóan foglalkozom, a ma­gam részéről mindent elkövettem, hogy az agg­teleki barlangnak elhagyatottsága megszűn­jék. (Elénk \helyeslés a Ház minden oldalán.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) El kell ismernünk, hogy azok, akik eddig ezzel a kérdéssel foglalkoztak, meleg szívvel, nagy jóakarattal, kevés pénzzel és kevés ösz­szetartással foglalkoztak vele. Azért mondom, hogy kevés összetartással, mert ott bizonyos régi jogokkal rendelkezik a Magyarországi Kárpát Egyesület, tegyük hozzá, hogy meg­értsük, hogy annak központja, a Magyar­országi Kárpát Egyesületnek gömöri osztálya bizonyos külön jogokkal rendelkezik, külön jogokkal rendelkezik az azóta új bejárót is nyitott abaújmegyei érdekeltség, amely ezidő­szerint a vármegye tulajdonában van és van­nak még területek, ahol még nem tudjuk, hogy tulajdonképpen kiknek milyen jogosultságaik vannak. Ebben a teljes összevisszaságban ter­mészetesen hitelt szerezni beruházásra még 1 olyan fórumoknál sem lehet, amelyeknek fel­48*

Next

/
Thumbnails
Contents