Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

332 Az országgyűlés képviselőházának 308, vétlenül, akár a terület használata tekintetében mással fennálló jogviszonynál fogva«. Indokolom enmek a rendelkezésnek felvételét azzal, hogy ez megfelel az együttes 'bizottság jelentése 4. oldalának harmadik bekezdésében arra nézve kifejtettekkel, amikor tulajdoni korlátozások vagy a kisajátítás esetében a tulajdonoson kívül harmadik személyt érhet a tulajdonossal való jogviszonynál fogva vagyoni hátrány. A javasolt módosítás etekintetben minden esetleges 'kétséget kíván elhárítani. Egyben kérem, hogy az ehhez a szakaszhoz beadott második indítványomat tárgytalannak tekinteni méltóztassék és azt visszavonom. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Zsitvay Tibor! Zsitvay Tibor: T. Ház! Ennél a szakasznál, amelyben a természetvédelem eéljait szolgáló rendelkezések vannak, legyen szabad nekem néhány szóval utalnom azokra a felszólalásokra, amelyeket egyrészt Fenyő Miksa t. barátom, másrészt gr. Esterházy Móric igen t. képviselőtársam terjesztettek elő az általános vita során. Itt arról van szó, hogy milyen kártérítési intézkedések történnek abban az esetben, ha fennálló üzemeknek a folytatása beleütközik a természetvédelem céljaiba. En a magam részéről azt tartom, teljesen igaz, hogy a szociális szempontokat figyelembe kell venni akkor, amikor fennálló üzemeket esetleg valamely más közérdekű célból korlátozni akarnak, de legyen szabad rámutatnom arra, hogy vannak olyan kiváló szakértők, akiknek véleménye szerint egyáltalában nem mellőzhetetlenül és pótolhatatlanul szükséges éppen a Balaton vidékének legszebb kapujait, legszebb természeti alkatú bazalt-hegyeit feláldozni a kőfejtés céljaira, hanem igenis vannak olyan szakvélemények, amelyek megállapítják, hogy nem nagy távolságban onnét nagymennyiségű, hasonló, sőt jobbminőségű, bazaltkövet lehet fejteni. Meg lehet tehát oldani a kérdést az üzemek közeli áthelyezésével. Ugyanazoknak a községeknek népe nem jobbra, hanem balra, nem délnek, hanem északnak, ugyanannyi kilométernyire el fogja érni új munkahelyeit is, az illető közönségnek szociális és gazdasági indokolt érdekeit tehát teljesen meg lehet védeni ugyanakkor, amikor megvédjük a természeti kincseket is a további pusztítástól. Hivatkozott Esterházy Móric igen t. képviselőtársam a nagyemlékű Lóczy professzor véleményére is. Azt mondotta, hogy már 1916ban meghallgatták Lóczy professzort és az ő útmutatásához igazodik az a kőfejtés, amely ellen újabban annyi panasz hangzik el. Kérem, Lóczy professzor véleményét ismerem írásaiból, de emlékszem azokra a megjegyzéseire is, amelyeket turista barátai előtt életében számtalanszor kifejtett, többek közt előttem is és megállapíthatom, hogy Lóczy professzor az előtt a feladat előtt állott, hogy egy már fennálló és folyamatban levő üzem tanácsadójául hívták, hogy megmondja, mit lehet menteni azon a vonalon, anélkül, hegy az üzem prosperitását veszélyeztetnék, ö tehát elment oda fájó szívvel és nagy magyar lélekkel, menteni a veszett fejszének a nyelét és véleményében igenis sikerült kitűznie olyan pontokat, olyan helyeket, például a badacsonyi sziklakaput és más helyeket, amelyeket azután az üzemvezetés védett területnek jelölt ki éppen azért, mert a bérbeadó tulajdonos, Esterházy herceg is a maga részéről honorálni akarta azokat a szempontokat, amelyeket a ülése 193 U november 30-án, pénteken. már megkötött szerződés után egykönnyen, pusztán magánjogi alapon, nem honorálhatott volna. Ilyen körülmények közt azonban megtette Lóczy azt, amit megtehetett és elismerem, hogy vannak ezidőszerint is pusztán az üzemvezetői és az ingatlantulajdonos által Lóczy professzor útmutatásai szerint kijelölt olyan részei a badacsonyi hegynek, ahová nem szándékozik a mostani vállalkozás a maga kifejtő üzemét kiterjeszteni. Ez azonban egyoldalú intézkedés, amely nem jelent abszolút biztonságot a nemzet értékelése szempontjából és ezért nem felesleges a törvényhozási intézkedés. De én azt is a nyilvánosság elé szeretném hozni, hogy Lóczy professzor abban a véleményében, amelyet ilyen körülmények közt, nehéz helyzetben, a még menthetők megmentése érdekében mondott és foglalt írásba, azt is mondotta, hogy megvalósíthatónak tartja a Badacsony hegyében a kőbányászatot a felszín alatti formában is, ha pedig erre az útra tért volna a vállalkozás, akkor soha semmiféle panasz nem lett volna vele szemben, mert hiszen a Badacsony hegyének külső figurációja az, amely a világon páratlan a maga nemében. Úgyhogy magam részéről egy indítványt is vagyok bátor előterjeszteni, még pedig ennél a szakasznál azt az indítványt^ amelyet már a bizottságban is előterjesztettem, amelynek szövegéhez már előzetesen volt szíves a miniszter úr is hozzájárulni és amely azt mondja, hogy ott, ahol kártérítésről van szó, a kárcsökkentésnek bizonyos szempontjaira már a törvény maga is mutasson rá. Szól tehát indítványom akként, hogy az 1. bekezdés végére pont helyett veszszőt tegyünk és iktassuk be a következő szöveget: »... továbbá mindazokat a lehetőségeket, amelyek szerint a korlátozást szenvedő károsodását az üzemmód megváltoztatásával, az üzem áthelyezésével, vagy más intézkedéssel csökkenteni lehet.« Tisztelettel kérem indítványom elfogadását, mert azt hiszem, hogy hatályosabbá fogja tenni a természetvédelmet és ugyanakkor az egészen tiszteletreméltó és kétségtelenül honorálható jogos magánérdekeket is a kellő mértékig szolgálja az a szöveg, amelyet bátor voltam előterjeszteni. Elnök: Van még valaki szólásra feljegyezve? Patacsi Dénes jegyző-' Fenyő Miksa! Fenyő Miksa: T. Ház! A 221. § intézkedéseire vonatkozó aggályaimat jogi szempontból már tegnap elmondottam és elmondottam azt is, hogy a legnagyobb sajnálattal látom, hogy abban a beszédben, amelyet Zsitvay t. képviselőtársam a turistaság és a természetvédelem érdekében mondott, a, természetvédelem legfontosabb szempontját, az ember védelmet mellőzte (Zsitvay Tibor: Sőt éppen ellenkezőleg!) és könnyű szívvel tér napirendre természeti kincsek vagy érdekességek felett. (Zsitvay Tibor: Éppen arra terjedt ki a javaslatom.) Ezt én a magam részéről helyeselni nem tudom, (Zsitvay Tibor: Nem értette meg!) de nem is tudom magamévá tenni azt a javaslatot sem, amelyet ő idevonatkozóan beterjesztett. T. i. ő valami olyan elképzelésből indul ki, hogy egy bánya, amelyet valamely helyen megnyitottak, amely azon a helyen óriási inveszticióval létesült, amelyre a környék munkássága be van dolgozva, amelyhez az egész környék élete, kultúrája kapcsolódik, egyszerűen átvihető. En a turistaság fogalmát meglehetősen ismerem; meg vagyok ugyan győ-