Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

Az országgyűlés képviselőházának 307. ülése 193U november 29-én

f csütörtökön. 305 ilyen szempontokkal foglalkoztak, azt hiszem, kivétel nélkül, akármelyik oldalán ülnek is ennek a Háznak, elfogadták a törvényjavaslatot az általános vita alapjául. Ezt, úgy hiszem, még kevés törvényjavaslatról lehet elmondani. (Ügy van! a jobboldalon.) De ez nem magának a törvényjavaslatnak dicséretét vagy mondjuk, csak ennek elismerését jelenti, hanem jelenti azt, amit helyesen említett meg Fenyő Miksa igen t. képviselőtársam, hogy az ügy, az erdőprobléma, annyira be van idegződve a magyar köztudatba, olyan megtisztult, magasabb szempontból nézi ezt az egész kérdést a magyar közvélemény, annyira szeretetébe fogadta és az ügy fontosságát a maga tudatosságába emelte, hogy ez lehetővé tette, hogy ez a törvényjavaslat pártpolitikai keretekből kiemelkedve a Házban helyetfoglaló erdőszakembereknek általános helyeslésévei, általános támogatásával indulhat el útjára. A kérdéssel olyan sok oldalról foglalkoztak, a törvénytervezet indokolása, az előadó úr beszéde és az itt elhangzott felszólalások olyan sok oldalról világították meg a kérdést, annyira rámutattak a kérdésnek közgazdasági, szociális, geológiai, klimatikus és mindenféle más vonatkozásaira, hogy csak szószaporítás és ismétlés lenne részemről, ha egy egészbe foglalnám azokat a szempontokat, amelyeket a vita folyamán a szónokok úgyszólván kivéter nélkül megemlítettek; mondom, ismétlés volna, ha törvényjavaslat-tervezetem indokolását idehoznám a t. Képviselőház elé. Nem is teszem ezt, igyekezni fogok a konkrétumoknál maradni, miután az anyag nagy, s miután a legnagyobb elismerés nem a törvényjavaslat szükségességével szemben, hanem abban a szellemben nyilatkozott meg, amelyben ezt a törvényjavaslatot tárgyalták. Mindazonáltal rámutatok egy-két kérdésre. Méltóztattak itt foglalkozni az erdőgazdálkodással sok mindenféle szempontból. En most agrártermelési szempontból akarok erről a kérdésről néhány szót .szólani. Ez egyúttal indokolja, hogy miért láttam szükségesnek és sürgősnek a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni. Azt hiszem, egyértelműen méltóztatnak megállapítani, hogy mezőgazdasági termelésünkben az utóbbi években határozott fejlődés mutatkozik. Anélkül, hogy végigmennék sok más etappe-on, hivatkozhatom talán a búzaegységesítési akció bekövetkezett feltétlen sikerétől kezdve minden mozzanatra egészen a gyümölcstermelés terén beállott javulásig. A mezőgazdasági termelés minden ágánál, ahol megállunk, ha nem is nagyon szembeötlő a dolog, de talán bizonyítani tud- ; nana, hogy határozott fejlődés van. Ez összefügg a magyar mezőgazdasági munkásság és a gazdák fokozódó kultúrájával és összefügg azzal a talán egészen magában álló nagy tudományos munkássággal, amely a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan folyik ebben az országban. Ha egy szakkönyv árjegyzékének lapjait végig méltóztatnak lapozni, meglepetéssel fogják igen t. képviselőtársaim látni, hogy a tudományos mozgalmaknak és irodalmaknak semmiféle fajtájában nem jelenik meg olyan sok, olyan minden vonalra kiterjedő tudományos munka és közlemény, mint éppen a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan. Folyik ez a fejlődés igen helyesen a közönség javuló ízléséből és fokozódó igényéből, s én igenis, nagyon szükséges és fontos dolognak tartom, hogy igényes publikumot neveljünk a magyar gazdaközönség és magyar kereskedelem részére, mert az igényes fogyasztóközönség a legjobb ^elősegítő je és támogatója a minőségi termelésnek. Êzt igenis, nagyon fontosnak tartam. De mondom, mindezeken keresztülmenve, meglepetéssel láttuk, hogy bár számtalan statisztikát mutattak be a vita folyamán a felszólalók és tartalmaz ilyeneket a javaslat indokolása, is, — összes termelési ágaink között úgyszólván egyedül az erdőgazdálkodás az, amely yisszafejlődőben vían, amely területnagyságában csökkent. Ezt sok okkal lehet megmagyarázni, de tőkeértékben, állagában és vagyonértékben számítás szerint csak 60%-át képviseli annak a tőkeértéknek és állagértéíknek, amelyet képviselnie kellene. Ennek természetes következménye, hogy évről-évre annak nemcsak rentabilitása csökken, de csökken a termés hozama is és megfelelő rentablitás 'biztosítása nélkül, megfelelő terméshozamok produkálása nélkül egészen természetesen az erdők további tőkerombolása, további állagrombolása kell 1 hogy járjon. Itt látom én nagy szükségét annak, hogy ez a törvényjavaslat minél előbb munkába álljon és megakadályozza a további rombolást. Es nem áll az, hogy ebben a törvényjavaslatban mindenről van szó, de új erdőt, erdőgyarapodást nem látunk. Nemcsak a megmaradt erdők konzerválása van ebben a törvényjavaslatban lefektetve, hanem le van fektetve maga a konzerválás, az illegális kihasználások megakadályozása, a további erdőgazdálkodás fokozatos ellenőrzése, s ez igenis több erdőt jelent, mert minden év, amit megmenteik a fejsze alól, többtermelést, több erdőt jelent az ország részére. Telmészetesen foglalkozni akarok azzal is, hogy milyen lehetőségeket igyekszem találni új erdők telepítésére és ama veszteség pótlására., amely hennünket — sajnos — ezen a téren az utóbbi időkben ért. A felszólaló képviselő urak közül többen, de elsősorban az, előadó úr és most legutoljára Fenyő Miksa igent, képviselőtársam foglalkozott az erdők kérdésével kapcsolatosan a magán vagyonba való beavatkozaJs kérdésével, a magántulajdonba, a magángazdaságba. Méltóztassanak megengedni, "hogy ne menjek bele ennek a kérdésnek egészen elvont elméleti fejtegetésébe, de kell, hogy megállapítsam a különbséget .az erdőnél a többi mezőgazdasági termelési ágaikkal szemiben, mert Hiszen nem egy évnek, nem egy rövidebb gazdasági időszaknak, talán még nem is egy ennberöltőnek ideje alatt zajlik le a termelésnek egy etappja, a kitermelésnek az értékesítésig jutó processzusa, hanem gyakran több emberöltőt vesz igénybe, úgyhogy ilyen körülmények; között egészen természetes, hogy az erdőknek, mint közkincsnek, mint nemzeti értéknek az egyes egyének kénye-kedvének ki nem szolgáltatása több más, a termelés folytonosságával összefüggő egyének jogaival szemben elsőrendű közfeladat és kötelesség. (Ügy van! Úgy van!) ,:.: így tehát ez a beavatkozási jog nemcsak kizárólag állami, közületi szempontokból indokolt, de indokolt magának a tulajdonosnak ;a szempontjából is, akinek nemcsak egy évig tulajdona erdő, hanem az egész termelési periódus alatt, esetleg ő lesz a tulajdonos. Hogy ez mennyire így van és hogy ezt nem óktröáltuk rá az erdőbirtokosokra, azt legjobban : bi-