Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

304 Az országgyűlés képviselőházának 307. kei >a kérdésekkel már foglalkozik per tangentem ezt a szakaszt nagy örömmel üdvözlöm. Van azután a racionalizálásnak egy .sokkal gyakorlatibb megoldási lehetősége is. Ez egyszerűen az, hogy tenyésszünk olyan fákat, amelyek gyorsnövésűek. A jegenye és ai akác kipróbált, a magyarországi viszonyokhoz alkalmazkodott fa, ennek következtében én azt •ajánlanám, hogy a lehetőség iszerint sok lakácerdőt , telepítsünk. Az akác az elmúlt években, különösen az erdészeti hatóságok részéről még meglehetősen mostoha elbánásban részesült és aki magát valamirevaló erdésznek tartotta, errői a fáról csak mint gazról beszélt. Pedig ezeknek nincs igazuk, mert —• hogy a természetből vett hasonlattal éljek — az akác egyesíti magában a yorkshirei szaporaságát és a mangalica igénytelenségét. Az akác engem különösen is közelről érdekel, mert majdnem egy évtizedig tartó harcot folytattam az erdészeti hatóságokkal azért, hogy engedjék meg nekem, hogy a futóhomokon a fenyő, tölgy és cser helyett akácfát tenyésszek, amit azután tavaly végre sikerült is elérnem. Éppen ezért nagy örömmel üdvözlöm azt a szimpátiát, amely e felé a szerény köntösű, de nagy belértékű fa felé háramlott ennek a vitának során. /Ugyancsak örömmel üdvözöltem a földmívelésügyi miniszter úr térképét, amelyet a tervbevett fásításokról készíttetett és amelyen az a sok-sok sárga fölt, mind egy-egy illatban és értékben gazdag, express fejlődésü akácerdő telepítését helyezte kilátásba. A kérdés megoldásának második faktoraként jelöltem meg a fával való takarékoskodást, a famegtakarítást. Ez csekélyebb jelentőségű segítőeszköz és^ talán nehezebben keresztülvihető, de a kérdés nagy jelentőségére való tekintettel a kis eszközökkel is foglalkoznunk kell. Ezirányú intézkedéseknél azonban az állami beavatkozás elengedhetetlen. Éppen ezért én példának okáért rendeletileg írnám elő, hogy azoknál a kerítéseknél, továbbá azoknál a magánhasználatban lévő távíró- és telefonpóznáknál, amelyeket akácból állítunk elő, a faanyagnak az a része, amely a földdel, illetve a levegővel érintkezik, körülbelül 50 centiméter átmérővel pörköltessék meg. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van! Ügy van! Nagyon helyes!) Ez a pörkölés abszolút olcsó mód, amely azonban az akác élettartamát legalább is megduplázza. (Ügy van! Ügy van!) Az iskolákban, főként a gazdasági iskolákban taníttatnám, hogy ha fenyőfát impregnálunk karbolineummal, olyan anyagot nyerünk, amely az istállógőznek kitett részen is a keményfával veszi fel a versenyt. A szénbányák környékén rendeletileg tiltanám el a fatüzelésű kályhák használatát. Felhívom egyben a fÖldmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra az eljárási módra, amely a tőzegből meglehetősen magas, körülbelül 4000 kalória értékű fapótló anyagot tud produkálni és amely eljárási mód bevezetése esetén a Balaton melletti, most parlagon heverő óriási tőzegtelepek kamatoztatásának kérdése is megoldható lenne. Az építkezéseknél, különösen az állami építkezéseknél • igénybe vett famennyiség bizonyos hányadának vassal, vasbetonnal vagy cementtel való pótlását is kötelezőleg írnám elő, ugyanakkor azonban természetesen ezeknek az anyagoknak, tehát a vasnak, a, cementnek és a szénnek az árát újból kalkuláció alá venném és az ennél megállapítandó, esetleg •maximálandó árnál figyelembe venném azt az ülése 193Jp november 29-én, csütörtökön. árcsökkentő tényezőt is, amelyet a nagyobb fogyasztás előidézne. A fahiány megszüntetésének harmadik és legkézenfekvőbb módja természetesen az erdősítés. Ez az erdősítés azonban a legnehezebb kérdés, mert tisztán pénzkérdés. A javaslat indokolása 205.000 holdban jelöli meg azoknak a területeknek összességét, amelyeken közérdekű erdők lennének telepítendők. Ugyancsak a javaslat indokolásából látom, hogy az elmúlt tizenöt év alatt évenként csak 2249 holdat telepítettünk, ha tehát az erdőtelepítés ebben az ütemben haladna, akkor a tervbevett terület pontosan 91 esztendő alatt lenne beerdősítve. Ügy értesültem, hogy az állami akció eddigi évi 300.000 pengős keretét megváltoztatták és körülbelül 500.000^ pengő lenne az az összeg, amelyet a fÖldmívelésügyi minisztérium erre a célra kap. Ennek a kontemplált mennyiségnek felhasználásával ennek a 205.000 holdnak beerdősítése még mindig 55 évig tartana és éppen ezért a kérdés óriási pénzügyi jelentőségére való tekintettel módot kell találni arra, — amint az előttem felszólalt képviselő úr kifejtette — hogy ezt a hasznos befektetést nagyobb mértékben támogassák. Nem kétséges, hogy ennek az erdőtörvénynek segítségével az állami hatóságok még sokkal nagyobb hatalomhoz jutnak és hogy a magángazdálkodásba az államnak még nagyobb mértékben módjában lesz belenyúlni. Tekintettel azonban a beszédem elején kifejtettekre, tekintettel arra, hogy én ezt ^közérdeknek tartom és meg vagyok róla győződve, hogy az erdészeti hatóságok úgy, amint eddig is tették, ezt a szigorú törvényt lélekkel fogják kezelni, én a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Ha nincs senki feljegyezve, kérdezem, kíván-e valaki szólni a képviselő urak közül? (Nem!) Szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A fÖldmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Kállay Miklós fÖldmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Amikor elérkeztünk a törvényjavaslat első etapjához, az általános vita befejeződött és én szót kérek, lehetetlen elsősorban köszönetet nem mondanom azoknak, akik ezt a vitát lehető magas színvonalon tartották, felszólalásukkal, szakértelmükkel mindenképpen az ügynek segítségére igyekeztek lenni és tényleg segítségére is voltak az ügynek. Meg kell itt említenem,, hogy különösen a bizottsági tárgyaláson régen látott alapossággal, hozzáértéssel, szakszerűséggel foglalkozott az együttes bizottságnak sok tagja a kérdéssel. Alig volt szakasz, amely a legalaposabb boncolás alá ne került volna. Azért is megnyugtatott lelkiismerettel bocsátom ezt a törvényjavaslat-tervezetet a törvényhozás ítélete alá, mert ezeken a retortákon keresztül menve megállapítottam, hogy azok az intenciók, amelyek engem és ennek a törvényjavaslatnak engem megelőző alkotóit is vezették, minden fórumon megfelelő méltánylásra találtak. Ezzel kapcsolatosan megemlíthetem, hogy a felszólaló urak közül azok, akik tényleg az erdőkérdéssel, tényleg magával a törvényjavaslattal és nem annak egyes mellékesebb részeivel, mint mondjuk a turistasággal vagy