Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. ket, — amennyiben kedvezményekben részesíthető és egyébként is .alkalmas hadigondozott jelentkező van, — üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetében legalább 50%-ban ily hadigondozottnak kell adományozni. A pénzügyigazgatóságok utasítást kaptak arra, hogy a már meglévő engedélyeket haladéktalanul vizsgálják felül és az engedélyeket azoktól, akiknek társadalmi helyzetükhöz mért megélhetése a sajátmaguk és házastársuk nyugdíjával (beleszámítva a lakáspénz és egyéb címeken élvezett egyéb járandóságokat), kegy díj ával vagy az engedély tiszta bevételein felül élvezett bárminő egyéb keresetével vagy jövedelmével biztosítva van — kártérítésre vagy térítésre való igény nélkül — a lakbérieti szabályzatban megállapított felmondási határidő lehető figyelembevételével, háromhavi felmondás útján vonják el. Az említett rendeletem szerint a társadalmi helyzetükhöz mért megélhetést biztosítottnak kell venni mindama engedélyeseknél, akiknek nyugdíja stb. — számításba véve az 1934. évi I. te. alapján 1934 május 1-én végrehajtott lakáspénzcseökkentést is — a havi 300 pengőt meghaladja. Hadigondozott dohányárusoknál azonban ennek az összegnek a kiszámításánál havi 120 pengőig a hadigondozási pénzellátást számításon kívül kell hagyni. Továbbá bármely engedélyesnél a havi összjövedelemből 30 pengőt,, — illetve 30 pengőt meghaladó gyermeknevelési járulékot élvező nyugdíjas özvegyeknél a gyermeknevelési járulék teljes összegét — figyelmen kívül kell hagyni mindama családtagok után, akik után az engedélyes vagy házastársa családi pótlékot vagy gyermeknevelési járulékot élvez, illetőleg élvezne, ha a jövedelme állami vagy ezzel egyenlő elbírálás alá eső ellátásból származnék. Az említett rendelet alapján a pénzügyIgazgatóságok I. fokon 41 dohánynagyárusnak és 78 kis-, illetve különlegességi árusnak dohányeladási engedélyét vonták el. Az elvonási határozatok felülvizsgálata során egyesek fellebbezésének helyt kellett adni, inert^ a pénzügyigazgatóságok vagy helytelen tényállásból indultak ki, vagy tévesen értelmezték a fenti rendelkezéseket. így jogerősen összesen 34 dohánynagyárus és 57 dohánykisárus, illetve különlegességi árus engedélye vonatott el. Itt megjegyzem, hogy ez az eredmény a hadigondozottak részéről a felülvizsgálat eredményéhez fűzött túlzott várakozásoknak meszsze alatta maradt ugyan, azonban egyúttal bizonyságot tett arról, hogy csak kivételesen kaptak dohányeladási engedélyt olyanok, akiknek a trafik jövedelmén felül más forrásból 300 pengőt meghaladó jövedelmük vagy keresetük volt. A felülvizsgálat alkalmával azonban a pénzügyminisztérium nemcsak az árusok vallomásában adott adatokból indult ki, hanem e vallomások adatait az illetékes számfejtőhivataloktól beszerzett adatok alapján is ellenőrizte, azonfelül letárgyaltatott egyes árusok ellen névvel, vagy akár névtelenül is beérkezett sok bejelenés is. Ezenkívül az össizeírási ívbe beírt adatok helyességét nagyrészt okmányilag igazolni kellett s így hamis adatok felvétele — a lehetőséghez képest — korlátozva volt. Emellett hamis adatok felvétele a dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok alapján külön is az engedély elvonását vonta volna maga után. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XXIV. ülése 19 3 U november 28-án, szerdán. 279 Az„ hogy kevesebb engedély került elvonásra, mint amennyire egyesek számítottak, tehát egyedül annak tulajdonítható, hogy a közhiedelemben túlzott reményeket keltett a felülvizsgálat, nem pedig annak, hogy az adatbevallás külön büntető szankcióhoz nem volt kötve. A megüresedett kizárólagos dohánykisárudai és különlegességi engedélyek betöltésére folyó évi április 1-én pályázatot írtam ki. A pályázati határidő leteltéig beérkezett mintegy kétezer pályázati kérvényt a pénzügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium képviselőiből alakult bizottság egyenként átvizsgálta és e bizottság javaslata alapján döntöttem azok betöltése iránt. A megüresedett 57 kisárudát a hadirokkanttörvény rendelkezésein túlmenve, nem 50%-ban, hanem teljes 100%-ban juttattam hadigondozottaknak. Ez alkalommal dohányeladási engedélyt nyert: 1 százszázalékos hadirokkant, aki járadékáról lemondott, 16 hetvenötszázalékos, 12 ötvenszázalékos hadirokkant, 14 hadiözvegy, 1 hadiárva, 1 sebesülési pótdíjas,, tehát hadigondozott, nyugállományú tiszt, 5 volt hivatásos tiszt hadigondozott özvegye, 3 huszonötszázalékos hadirokkant és 4 járadékot nem élvező hadirokkant, illetve hadiözvegy. Amint azt a pályázati hirdetményben is hangsúlyoztam, az adományozásnál az igényjogosultság figyelembevétele mellett, a lehetőséghez képest, arra a jövedéki érdekekre is tekintettel voltam, hogy az engedélyeket olyan pályázók nyerjék el, akik az áruda személyes vezetéséhez megkívánt kellő rátermettséggel és megfelelő képességgel birnak. Amellett arra is törekedtem, hogy lehetőleg többgyermekes családok jussanak trafikengedélyekhez. Ehhez képest az 57 új engedélyes együttvéve fcb. kétszerannyi gyermeket nevel. A betöltésre kerülő árudák szétosztásánál végül arra is figyelemmel voltam, hogy a jobbforgalmú árudák a nagyobb család, más jövedelmi forrással nem rendelkező pályázóknak jussanak. A revízió során megüresedett dohánynagyárudai engedélyek betöltését a dohánygyártmányok nagybani árusításának az alább ismertetendő okokból szükségessé vált átszervezése kérdésében való döntésig mellőztem. Nevezetesen azokat a dohányárudákat, amelyeknek valamennyi engedélyesétől az engedély elvonatott, kincstári kezelésbe vétettem, azokban a nagyárudákban pedig, ahol a társengedélyesek egyrésze megmaradt, a nagybani eladási jutalékot az engedélyt-vesztő engedélyeseknek az áruda jövedelméből élvezett nettó-részesedésnek megfelelő arányban leszállítottam.^ A dohánygyártmányok nagybani eladásának átszervezésére vonatkozólag a következőket kell megjegyeznem. A dohányeladási engedélyek elvonása ellen leggyakrabban azt az érvet hozták fel, hogy amikor oly engedélyesektől, akik sok esetben érdemeik elismeréseként kapták meg annakidején engedélyüket, — amiatt vonjuk el az engedélyt, mert jövedelmük esetleg csak valamivel több, mint 300 pengő, ugyanakkor olyan engedélyesek, akik talán nem is hivatkozhatnak különösebb érdemekre, egyéb jövedelmük azonban nem éri el a cenzust, a 300 pengőnél jóval nagyobb jövedelmet jelentő engedély birtokában megmaradnak. > Számtalanszor elhangzott panasz volt to41