Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-306
280 Az országgyűlés képviselőházának 3C vábbá, hogy az interpelláció indokolásában is felhozott az a körülmény, hogy egyes dohánynagyárudák engedélyese indokolatlan nagy jövedelemhez jut. A dohánygyártmányok nagybani árusításának mai szervezete azonban egyéb tekintetben nem felel meg, illetőleg felelt volna meg a változott viszonyoknak. Mindezekre való tekintettel részben megtakarítások elérése végett, részben azért, hogy nagy ob bár a tőkeszegény kisárusoknak az áruibeszerzést megkönnyítsem és ezzel a jövedék gyártmányainak nagyobb fogyasztását előmozdítsam, a nagybani dohányeladásnak racionális alapokon való korszerű átszervezését határoztam el. Az átszervezést időközben a fővárosban már keresztül is vittem. A fővárosban fennállott 10 dohánynagyárudát megszüntettem és ezek decentralizálásával egyelőre 38 bizományi dohányelosztót létesítettem. Egy-egy dohányelosztóhoz összesen mintegy 800.000 pengő forgalmat lebonyolító 25—35 dohánykisárust osztottam be. Az elosztókat a budapesti központi dohányáruraktár látja el bizományi áruval és a megrendelt árut költségmentesen helybe szállítja. A bizományba adott árukészlet után az elosztó kamatot természetesen nem fizet. Ilymódon az elosztók bizományi díja egységesen %%-bajL volt megállapítható, ami az eddigi nagybani eladási költségekkel szemben közel 50%-os megtakarítást jelent. Dacára e lényeges megtakarításnak, az átszervezésnél a régi nagyárusok méltányos igényeit teljes mértékben honoráltam olyképpen, hogy személyi és üzleti viszonyaiknak megfelelően egyes volt engedélyeseket eddigi kis áruda juk meghagyásával átmenetileg egynél több (2 vagy 3) elosztó teendőivel is biztam meg, avagy az elosztót különlegességi gyártmányok árusítására jogosító engedéllyel kibővítettem vagy pedig a fennállott társasviszony megszüntetése mellett — a társengedélyesek egyikének külön kisárudai engedélyt adtam. A dohányeladási engedélyek revíziója során megüresedett I. és III. kerületi nagy ár udákat még a folyó évi május hó 1-től kezdődőleg szerveztem át e rendszer szerint s azok működése a várakozásoknak mindenben megfelelőnek bizonyult s e kedvező tapasztalatok alapján folyó évi november hó 1-ével a többi fővárosi nagyárudát is megszüntettem, úgy, hogy ezidőszerint a fővárosi kisarusokat már általánosan a bizományi elosztók látják el dohányáruval. A dohánygyártmányok árusításának vidéken leendő átszervezésére vonatkozólag több tervezetet nyújtottak be, de ezekkel egyelőre még nem foglalkozhattam érdemben. Végül az interpellációnak a dohányárudák bérbeadásával űzött visszaélésekre vonatkozó részére meg kell jegyeznem, hogy a dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok a dohányeladási engedélyekkel való üzérkedést s így bérbeadásukat a legszigorúbban tiltják. Ezért igazolt esetben az engedélyt a pénzügyi hatóságok el is vonják. Nem lehet azonban bérbeadásnak tekinteni azt, ha egyesek betegség vagy korral járó törő döttségük folytán pénzügyi hatósági engedéllyel üzletvezetőt kénytelenek alkalmazni Ily kérelmek teljesítése elől sok esetben méltánytalanság volna elzárkózni. Tagadhatatlan, hogy e téren a legszigorúbb ellenőrzés dacára is fordulnak elő vissza'. ülése 1934- november 28-án, szerdán. élések, mert sok esetben a bérleti viszony megállapítása igen nehéz. Ep ezért a pénzügyi hatóságok szigorú utasítást kaptak a visszaélés szigorú üldözésére, Budapest, 1934. évi november hó 18-án. Dr. Imrédy s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Kóródi Katona János: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr a trafikengedélyek revíziója ügyében még áprilisban előadott interpellációmra válaszolt most. A trafikengedélyek revízióját több parlamenti felszólalás előzte meg. A trafikengedélyek revíziójának célja és elgondolása az volt, hogy a mai időkben állami jogosítványokat csak azok kaphassanak, akik azokra valóban reászorulnak és akik gazdasági viszonyaik miatt azokat megérdemlik. Az 1933. évi VII. te. 31. §-a intézkedik a trafikengedélyeknek a hadirokkantak részére való juttatása tekintetében és pedig elrendeli, hogy a megüresedő trafikengedélyek 50%-át hadigondozottaknak kell juttatni, amely célból a trafikengedélyek revízió alá veendők. A revízió tekintetében a miniszteri rendelet 300 pengős jövedelemhatárt állapított meg mint olyant, amelyen felül még külön trafikengedélynek nincs helye. Ennek a revíziónak az lett az eredménye, hogy 34 nagyárustól és 57 kisárustól vette el a pénzügyminisztérium a trafikengedélyt, megfelelő felebbezési eljárás lefolytatása után. Ez bizonyos tekintetben csialódást okozott nemcsiak a közvéleményben, hanem elsősorban az érdekelt hadirokkantak körében is, akik ezt a számot sokkal nagyobbnak gondolták. Szerény véleményem az, hogyha az adatbevallás büntető szankcióval lett volna ellátva, akkor sokkal nagyobb lett volna az elvont trafikengedélyeknetk a száma. Az elvont trafikengedélyekre a pénzügyminisztérium pályázatot hirdetett, amelyre 2000 pályázat érkezett be. A pénzügyminiszter úr a megüresedett 57 kisárudát 100% -ban hadirokkantaknak adományozta. Az adományozottak között volt egy 100-%os hadirokkant, aki lemondott a járadékáról, 18 75%-os hadirokkant, 14 hadiözvegy, 1 hadiárva, 1 sebesülési pótdíjas, tehát hadigondozott nyugállományú tiszt, 5 volt hivatásos tiszt hadigondozott özvegye, 3 25%-os hadirokkant és 4 járadékot nem élvező hadirokkant, illetőleg hadiözvegy. Jelenleg az a helyzet,, hogy még körülbelül 25—30 trafikengedély odaítélése áll döntés előtt. Erre vonatkozólag tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ebben a kérdésben szíveskedjék döntését minél előbb meghozni. ' * »fi A nagyárudák tekintetében a pénzügyminisztérium teljesen új rendszert hozott be. A 10 fővárosi nagyárudát teljesen beszüntette és ezek helyett a fővárosban 38 bizományi elosztót állított fel, amely 38 bizományi elosztó mindegyikéhez körülbelül 800.000 pengő forgalommal bíró trafiküzletet osztott he. Ez az új intézkedés a pénzügyminisztérium számítása szerint a dohányjövedék adminisztrációjában 50%-os megtakarítást jelent. T. Ház! A pénzügyminisztérium a vidéki nagyárudák és elosztók tekintetében még nem hozta meg a döntését. Erre vonatkozólag bátor vagyok egypár gondolatot a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani. Itt vau pl. az újpesti nagyáruda. Az a kérésem a pénzügy-