Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-280
Az országgyűlés képviselőházának 280. nelmünk nagyjaira, hogy az a szent hevület, ç amely- őket éltükben átjárta, lángragyujtsa a mi lelkünket is. Egységes, erős nemzeti érzés és öntudat az, amely a népet erőssé és életképessé teszi. Ha ez megvan bennünk, akkor ha megfogyva is, de meg nem törve álljuk az idők viharát, mert a történelem bizonyítja, hogy a népek harcát nem a tömegek nagysága, hanem azok szelleme dönti el. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Amikor Róma és Karthágó élethalálharcukat vívták, a római szenátus hódolattal fogadta a megvert hadvezért, aki csak néhányad magával menekült meg a cannae-i csatából, és új hadsereget állított ki neki. Ez a dacos, törhetetlen római jellem később a büszke Karthágó romjain ülte győzelmi torát. (Ügy van! Ügy van!) Ez a dacos, törhetetlen magyar jellem az, amelyre szükségünk van, és ezt a rendületlen hitet a jövőben és Istenben hirdeti nekünk az ősök példája. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Jellemet fejleszteni, jellemet nevelni csakis valláserkölcsi alapon lehet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A vallás az, amely erőt ad a : nagy eszmékért az életet is feláldozni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Az önzetlenség, az áldozatkészség, a hazaszeretet, az emberi léleknek e legnemesebb virágai csakis a vallás talajából sarjadzanak ki. Ezért Hunyaditól kezdve Tisza Istvánig minden nagy ember mélyen vallásos volt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Egy régi szabású, becsületes zsidó borkereskedő szokott hozzám jönni éveken keresztül bort vásárolni. En azt mondtam egyszer neki disputa köziben: Hiába beszél, Fischl bácsi, — ez volt a neve, nem tudom, él-e még — mégis csak a zsidók csinálták a kommunizmust! Erre az öreg méregbe jött és azt a megdöbbentő igazságot tartalmazó választ adta nekem: Uram, akik a kommunizmust csinálták, azok atheista gazemberek voltak. Az a zsidó, aki hisz az Istenben és a maga vallását megtartja, nem csinál kommunizmust. (Ügy van! Ügy van jobbfelől.) — Dési Géza: Igaza volt!) Százszor igaza volt neki: bármilyen vallású legyen is valaki, ha van hite, nem fog rombolni, nem fog gyilkolni és nem fog rabolni. (Ügy van! Ügy van! Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Akiben nincs vallásos meggyőződés, akiben nincs meg a vallás fékező ereje, az mindig le^ fog rombolni mindent, ami önző céljainak és vágyainak útjában áll. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Láttuk ezt a materiális szellemet elvonulni hazánkban sötét és komor éjszakában és romok halmaza mutatta útját, mert csak rombolni tud, de építeni nem. (Ügy van! Ügy van! — Dési Géza: Igaza van!) T. Képviselőház! A mi tragikumunk az, hogy nemcsak a mi anyagi teherviselő képességünk omlott össze, hanem erkölcsi teherbírásunk is összeroppant. Nemcsak anyagi értékeink devalválódtak, hanem az erkölcsiek is. Nekünk ezt az erkölcsi teherviselő képességet kell fokoznunk, nekünk ezeket az erkölcsi értékeket kell valorizálnunk, hogyha nyomasztó gazdasági és társadalmi problémákat megoldhassuk. r . A belügyminiszter úr nemrég rámutatott arra, hogy mint egy sötét rém áll előttünk a magyarság kihalásának a veszedelme. Ha végigmegyünk Baranyában a magyar falvakon, üres iskolákat, néma utcákat, mosolytalan, komor arcokat látunk, mintha az enyészet kriptaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése Í93i május 18-án, pénteken. fí szaga fojtogatná az embereket. Ki lehet számítani, — mivel két családból mindig egy lesz — mikor jön el az ideje annak, amidőn csak néhány korhadt fakereszt fogja mutatni, hogy azoknak a helyén egyszer virágzó magyar községek voltak. T. Képviselőház! Egyik képviselőtársam a múltkor említette, hogy ez csak szórványos jelenség, hogy a Tiszavidéken és máshol igenis vannak sokgyermekes családok. Lehet; aki azonban figyelemmel kíséri a statisztikát, az látja, hogy ez a hiba, az úgynevezett egykerendszer igenis következetesen terjed nemcsak a református, hanem újabban a katholikus magyarok között is és a szaporulat semmiképpen sem áll arányban a magyarság történelmi hivatásával és a fejlődés törvényeivel. A történelem látta ezt a jelenséget túlkultúrált, enervált népeknél is, ez mindig a pusztuló kultúrák, a halódó népek szimptomája volt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De hogy egy nép ősereje teljében önmagát ítélje halálra, ezt a történelem még nem látta és kell lennie egy törvénynek, kell lennie egy hatalmi szónak, egy erkölcsi erőnek, amely ezt az öngyilkosságot megállítja. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) A belügyminiszter úr már rámutatott arra, hogy ennek társadalmi, gazdasági és erkölcsi okai vannak. Ezeket a társadalmi és gazdasági okokat tehát igenis eliminálni kell és lehet más örökösödési törvény megalkotásával, a sokgyermekes családoknak, adó- és más kedvezményekkel való támogatásával. (Elénk helyeslés.) Mellesleg mondva, nagyon szerettem volna hallani azt is, hogy amidőn állások betöltéséről volt szó, azt vették volna elsősorn figyelembe, kinek hány gyermeke van. (Ügy van! Ügy van!) Azt szerettem volna, ha a szanálásnál figyelemmel lettek volna arra, hogy kinek van családja és sok gyermeke. Ezeket a társadalmi és gazdasági okokat igenis, lehet és kell is megszüntetni. Legyünk azonban tisztában azzal, hogyha mi a vallásos érzést nem tudjuk elmélyíteni a lelkekben, ha nem tudjuk beléjük nevelni a felelősségérzetet az Úristen és az emberek előtt, ha nem tudjuk az anyaságot, a nő legmagasztosabb méltóságát arra a piedesztálra emelni, amilyenre a vallás emelte, makkor ezt a problémát nem fogjuk megoldani sohasem és egész vármegyék magyarsága el fog pusztulni megsiratlanul, ellenségeink gúnykacaja között, mert botorul önmaga ásta meg sírját. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) "Ujabban sokszor emlegetik a társadalmi szolidaritást, mint olyan tényezőt, amely a társadalmi ellentéteket megszünteti, amely a társadalmi igazságosságot megteremti. Tényleg így van. Ha ez a szolidaritás létrejönne, akkor a tőke nem volna többé öncél, hanem termelési eszköz, akkor a munka megbecsülésben részesülne és a munkás emberhez méltó módon élhetne. Hiszen maga a szolidaritás emlegetése is az idők jele: a lelkek nosztalgiájának, sóvárgásának jele egy nemesebb, tisztultabb életfelfogás után. De hiszen ezt a szolidaritást 2000 éve hirdeti a vallás mint Isten parancsát: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.« Egészen bizonyos, hogy ha ez nem válik szilárd meggyőződéssé a lelkekben, ha nem ver gyökeret a lelkekben a vagyon erkölcsi kötelezettségének tudata, az a tudat, hogy Isten előtt felelősséggel tartozik mindenki vagyona hovafordításáért, akkor ez a szolidaritás mind csak 11