Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-279

Az országgyűlés képviselőházának Ê79. ülése 1934- május 17-én, csütörtökön. 47 berek vezethessék a diákokat felelőtlenül, hanem csakis olyanok, akik az. egyetem fegyelmi kötelékébe tartoznak. Az ifjúságnak ez a tipikus lázongó lelkialkata ne legyen forrása az egyetemellenes hangulatnak. Szeressük az ifjúságot, érdekei a mi érdekeink is kell hogy legyenek, de természetesen az apa szigorával bánjunk velük, ha szükséges, érezniök kell azonban, hogy mi felnőttek, mondjuk beérkezettek, igenis meghozzuk az áldozatot az ifjúságnak, amit az ő érdeke megkövetel, mert hiszen az ő java egyszersmind a nemzetnek és a jövőnek is a java. (Ügy van! Ügy van!) Bizton remélhetjük, hogy ezentúl a tavaly lefolyt sajnálatos események nem fognak az egyetemeken megismétlődni, annál is inkább, mert az ifjúságnak látnia kell, hogy az igen t. kormány és ennek tagjai közül az igen t. kultuszminiszter úr igen komoly kísérleteket tettek arra nézve, hogy az állástalan diplomások számát csökkentsek. T. Ház! 1635 november 13-án, amikor Pázmány Péter bíboros megnyitotta a tőle alapított nagyszombati egyetemet, Jászberényi Tamás bölcsészetkari dékán értekezett az ünnepélyen a tudományos intézetek hatásairól a nemzet életére. Méltóztassanak megengedni, hogy jómagam, aki 300 év után éppen a bölcsészeti kar dékánja is vagyok, a t. Ház szemei elé állítsam azt a rendkívüli jelentőséget és szerepet, amelyet az egyetem a nemzet szervezetében és életében játszik. így azután majd sokkal könynyebb lélekkel tudjuk megszavazni azokat a költségeket, amelyek sokak szemében olyan nagyok az egyetemekre nézve. Az egyetemeknek rendkívül nagy szerepük van a nemzet életében. Nemzeti közművelődésünk, iskoláink s általában kulturális intézményeink termékeny fejlődésének elsősorban az élő, folyton előre törő tudomány a forrása. A tudomány átszövi az összes kultúrjavakat. Nincsenek szellemi javak, amelyeknek ne volna kapcsolatuk a tudománnyal. A tudomány, a szilárd váza a nemzeti közművelődésnek. Egyszersmind a nemzet fiaitól elért tudományos eredmények az értékmérői a nemzet kulturális érdemességének és szellemi erejének. A nemzetek mintegy egymás tudományának tükrében nézik, vájjon a szellemi haladásnak milyen fokán áll egy nemzet. De a nemzet szociális és gazdasági, reális hatalma is nagyban függ a tudomány fejlettségétől, mert hiszen a modern élet és gazdaság a technikán épült fel, a technika pedig a tudományon alapszik. Tudomány és élet, elmélet és technika a legszorosabban összefügg egymással. A technika története azt mutatja, hogy éppen az elmélet a leglényegesebb arra, hogy kiváló technikai alkotások jöjjenek létre. Csakis olyan országnak, amelynek kiváló kutatói, felfedezői, elméleti tudósai vannak, egyszersmind vannak kiváló alkotó technikusai is. De ugyanilyen jelentősége van a szellemi tudománynak is, az államtudománynak, jog tudománynak, történettudománynak, irodalomtudománynak, és így tovább. Mindez épp úgy erkölcsi forrása a nemzet szellemi erejének, mint ahogy a természettudományok és technikai tudományok viszont forrásai a gazdasági életnek és hatalomnak. Éppen ezért a nemzet minél szélesebb rétegét át kell hatni a tudomány jelentősége és egyszersmind az egyetem jelentősége tudatának. A tudományos munka az egész nemzet számára kifejtett munka. Ezer és ezer csatornán át jutnak az anyagi és szellemi energiák az egyetem részéről a nemzet organizmusába. Az egyoldalú kapitalizmus lelkiismeretét éppen a tudomány rázta meg. A tudomány volt az oka annak, 'hogy kifejlődött az iparegészségügy, a bánya- és a gyári munka egészségügye és profilaxisa, hogy megszűnt az éjjeli és a gyermekmunka. Hasonlóképp, hogy annyira kialakult a közegészségügyi prevenció, mindez a tudománynak köszönhető. A tudomány tehát nem valami arisztokrata szellemi fényűzés az egyetemen, hanem a legdemokratikusabb élethatalom is, mondhatnám, a munkásrétegeknek is legjobb és leghűbb barátja és egyszersmind védelmezője. A tudomány és az egyetem munkája így nyúlik át a szociálpolitikába is. Az egyetem azonban csak akkor fejtheti ki a maga szellemi energiáit, ha szaibad. Az nem történeti vakeset, hogy a középkortól fogva, minden abszolutisztikus államban is, az egyetemek és 'akadémiák 'bizonyos fokú önkormányzatot élveztek, mert a szellem birodalmában az intézményekhez, amilyenek az egyetemek és az akadémiák, csakis az autonómia formája illik. (Igaz! Ügy van! Helyeslés jobbfelől.) A tudománypolitikában mindig fontosabb legyen a tudomány, mint a politika. Fájdalom, különösen régebben sokszor összeütközés volt, egyrészt az állami hatalom, másrészt az egyetem között. Az állam kétségkívül szervezett hatalom, amely sokszor a tudomány érdeke fölé helyezi a maga hatalmi érdekét, viszont az egyetem szintén hatalom, még pedig szellemi és erkölcsi hatalom, amelynek tevékenysége nem közömbös az állami hatalom számára. A kettő sokszor összeütközött: az egyetem vádolta a kormányhatalmat arról, hogy (bizonyos intézkedéseiben, főképp a tanszékek betöltésében a pillanatnyi hatalomeloszlás és pártérdek szerint jár el, de viszont a kormányhatalom képviselője megvádolta az egyetemet, hogy sokszor nem a személyi érdemesség döntő az egyetemen a katedrák betöltésére vonatkozó javaslatban, hanem ezzel szemben a rokon- és ellenszenv, bizonyos megszervezett egyetemi klikk érdeke, örömmel állapítom meg, hogy az igen t. miniszter úr kormányzata alatt ilyen összeütközés nem fordult elő. Sem az egyetemi autonómia, sem pedig a kormányhatalom nem akarja egyoldalúan érvényesíteeni a maga akaratát, hanem a kettő konvergenciájából áll elő a helyes állapot. T. Ház! II. Ferdinánd király, amikor 1635-ben megerősíti a Pázmány alapította egyetemet, éspedig olyan kiváltságokkal, szabadságokkal és privilégiumokkal, amilyenekkel a német birodalmi és osztrák örököstartományi egyetemek rendelkeztek, — amilyenek voltak például a kölni, ibécsi, prágai, meg a gráci egyetemek — ennek az iratának végén utódainak és az ország karainak és rendjeinek támogatásába ajánlja a Pázmány-alapította egyetemet. De Mária Terézia :is 1780-ban, amikor kiadja a Diploma Inaugurale-1, az egyetem Magna Charta-ját, amelyben egyszersmind sok javadalommal is megajándékozza az egyetemet, ennek végén ugyancsak királyi utódainak, de egyszersmind az ország és csatolt részei karainak és rendjeinek pártfogásába ajánlja a Pázmány-alapította egyetemet. Ezeknek avaroknak és rendeknek tisztelt Ház, történetileg mi vagyunk a jogos utódai ebben az országgyűlésben. Fogadjuk meg a mi régi királyaink