Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

504 Az országgyűlés képviselőházának 28 tenni, akkor azokat nem is lehet félre tenni. Ezeket kivántam előadni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! En ismerem némileg a közigazgatási jog alapelemeit és ezért kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a főispán eljárása ezekben a kérdésekben a törvényesség szempontjából kifogás alá nem eshetik, a következő okokból. A képviselő úr elsősorban azt kifogásolta, hogy a főispán a felfüggesztett városi tiszti főügyész helyébe helyettesítette Hajdú vármegye tiszti főügyészét. Megállapítom, hogy ebben a tekintetben törvényes tilalom nem áll fenn. A helyettesítés nem állana meg akkor, ha érdekellentét forogna fenn Hajdú vármegye és Debrecen város között. Ha az érdekellentétnek ez az esete előáll, akkor természetesen a helyettesítést meg kell szüntetni, amíg azonban ilyen érdekellentét fenn nem áll, a helyettesítés helyességét törvényesség szempontjából vitatni nem lehet. A második kérdés, hogy vájjon joga vplt-e a főispánnak arra és törvényesen járt-e el akkor, amikor a helyettesítéssel kapcsolatban ezt a tiszti főügyészt egyúttal Debrecen város tiszteletbeli tisztifőügyészének is kinevezte'? Ebben a tekintetben allegálja a képviselő úr az 1929. évi XXX. tc.-et, amely tényleg azt mondja, hogy helyettesítéssel nem lehet megbízni azt, aki más közigazgatási ágazatban, vagy a hogyan ezt a törvény kifejezi: »más közigazgatási körben« de facto szolgál. Elismerem, hogy a törvénynél ez a rendelkezése nem egészen világos és talán nem szerencsés fogalmazású, de a praxisban úgy alakult ki a helyzet, hogy ez alatt: »más közigazgatási ágazat« az értendő, hogy például nem lehet egy állami tisztviselőt behelyettesíteni, nem lehet egy más bransban foglalkoztatott tisztviselőt behelyettesíteni, illetőleg tiszteletbelinek kinevezni, de a törvényt úgy magyarázni nem lehet, hogy egy ugyanabban a bransban, ugyanabban a közigazgatási ágazatban foglalkoztatott tényleges tisztviselőt ne lehetne behelyettesíteni ugyanarra az ágazatra, illetve tiszteletbelinek kinevezni akkor, amikor ő ott jogszerűen behelyettesítve van. Ezért nem tudom megállapítani r azt, hogy a főispánnak ez az eljárása törvénytelen volt, inert az 1929: XXX. te. életbeléptetése óta kifejlődött praxis nem ezt a törvénymagyarázatot bizonyítja. További kifogása a képviselő úrnak az volt, hogy a főispán nem engedte tárgyalni az én leiratomat, amely vonatkozott bizonyos fegyelmi eljárás elrendelésére. T. Képviselőház! En ezt a határozatot Debrecen városával közöltem. Ezt a határozatot én mint legfelsőbb hatóság hoztam. Határozatom ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincs. csak egy eset van ellene, az 1907. évi törvény alapján garanciális panasszal fordulni a közigazgatási bírósághoz. Ha valaki garanciális panasz emelésére terjesztett vagy terjesztett volna elő indítványt, kellő határidőben, ennek a tárgyalását megakadályozni a főispán.nak joga nem lett volna, de úgy^ tudom, hogy garanciális panasz iránti indítványt elő nem terjesztettek, sem ebben az ügyben, sem pedig a képviselő úrnak azzal az indítványával kapcsolatosan, amely kifogásolta ennek a Benkő főügyésznek a helyettesítését, illetve tisztelet. ülése, 193U. június hó 6-án, szerdán. béli

r ügyésszé való kinevezését. Mert az, hogy a képviselő úr ezt a főispáni elhatározást kritika tárgyává tette az 1907. évi törvény alapján, még nem jelenti azt, hogy garanciális panasz iránt akar indítványt tenni. Bocsánatot kérek, hogyha valaki garanciális panasz elhatározására akarja kérni a törvényhatóságot, akkor ezt szabályszerű indítvány formájában kell előterjeszteni. Ellenben a főispán jogosan tette azt, hogy nem engedte meg, hogy ezt az én határozatomat vagy a főispán intézkedését e nélkül a törvényes alap nélkül egyszerűen kritika tárgyává tegyék, mert ennek a kritizálása csak egy módon történhetik meg, azon a módon, hogy indítványt tesznek a törvényhatósági 'bizottságnak a garanciális panasz benyújtása iránt. Ha ez megtörtént volna, — aminthogy nem történt meg — akkor a főispánnak ezt igenis tárgyalásra és szavazásra kellett volna bocsátania. Miután ilyen indítvány nem tétetett, a főispán eljárása ebből a szempontból sem eshetik kifogás alá. Ez volt a válaszom és újra hangsúlyozom, hogy a három eset egyikéiben sem látom törvényesség szempontjából kifogásolhatónak a főispán eljárását. Kérem válaszomnak tudomásul vételét. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a visz on válasz joga. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Amint azt előbb hangsúlyoztam, ebben a tekintetben teljesen tisztában voltam azzal, hogy a belügyminiszter úr azt az álláspontot, amelyet én elfoglalok s amelyet ebben a kérdésben eddig általánosságban elfoglaltak, nem fogja magáévá tenni. A belügyminiszter úr tehát azt mondja, hogy a vármegyei főügyészt be lehet helyettesíteni egy másik törvényhatóság tisztifőügyészévé mindaddig, amíg az az érdekellentét nem jelentkezik. Hát, igen ,t. belügyminiszter úr, ki rendelkezik a fölött a főügyész ifölött? Hajdú vármegye törvényhatósága? Ha az rendelkezik, akkor mutassa meg nekem a belügyminiszter úr annak a törvényhatóságnak azt a határozatát, amelyikben megengedte, hogy ez a tisztiügyész otthagyja a székét és elmenjen Debrecenbe, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem hagyta ott!) Nem hagyta ott? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Persze hogy nem!) Ha pedig az lehetséges, belügyminiszter úr, hogy két ilyen teendőt együtt lássanak el, akkor hamarosan nyújtsa be a belügyminiszter úr ezen állásoknak a csökkentésére vonatkozó javaslatát. (Mojzes János: összevonását!) De hiszen a 'belügyminiszter úr tudja azt, hogy f politikai okokból józan ésszel ez nem lehetséges. A belügyminiszter úr nagyon jól tudja, hogy erre eddig precedens sem volt és most olyan hibát állít be és véd a belügyminiszter úr, amire nem kap közigazgatási embert, aki ezt helyeselné. (Ellenmondások a jobboldalon.) Mert ha ez így van, ahogyan azt a belügyminiszter úr mondja, akkor nincs szükség a két külön állásra. Es kérdem, melyik eskü lesz érvényes és milyen lesz annak a tisztviselőnek a státusbeli helyzete? (Mojzes János: Sokat törődnek az eskükkel!) T. Ház! En a magam részéről ezt a miniszteriális álláspontot nem vehetem tudomásul és tisztára csak arra magyarázom, hogy mi-