Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

504 Az országgyűlés képviselőházának 28 tenni, akkor azokat nem is lehet félre tenni. Ezeket kivántam előadni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! En ismerem némileg a közigazgatási jog alapelemeit és ezért kény­telen vagyok megállapítani azt, hogy a főispán eljárása ezekben a kérdésekben a törvényesség szempontjából kifogás alá nem eshetik, a kö­vetkező okokból. A képviselő úr elsősorban azt kifogásolta, hogy a főispán a felfüggesztett városi tiszti főügyész helyébe helyettesítette Hajdú vár­megye tiszti főügyészét. Megállapítom, hogy ebben a tekintetben törvényes tilalom nem áll fenn. A helyettesítés nem állana meg akkor, ha érdekellentét forogna fenn Hajdú vármegye és Debrecen város között. Ha az érdekellentét­nek ez az esete előáll, akkor természetesen a helyettesítést meg kell szüntetni, amíg azonban ilyen érdekellentét fenn nem áll, a helyettesí­tés helyességét törvényesség szempontjából vi­tatni nem lehet. A második kérdés, hogy vájjon joga vplt-e a főispánnak arra és törvényesen járt-e el ak­kor, amikor a helyettesítéssel kapcsolatban ezt a tiszti főügyészt egyúttal Debrecen város tisz­teletbeli tisztifőügyészének is kinevezte'? Ebben a tekintetben allegálja a képviselő úr az 1929. évi XXX. tc.-et, amely tényleg azt mondja, hogy helyettesítéssel nem lehet megbízni azt, aki más közigazgatási ágazatban, vagy a ho­gyan ezt a törvény kifejezi: »más közigazgatási körben« de facto szolgál. Elismerem, hogy a törvénynél ez a rendelkezése nem egészen vi­lágos és talán nem szerencsés fogalmazású, de a praxisban úgy alakult ki a helyzet, hogy ez alatt: »más közigazgatási ágazat« az értendő, hogy például nem lehet egy állami tisztviselőt behelyettesíteni, nem lehet egy más bransban foglalkoztatott tisztviselőt behelyettesíteni, il­letőleg tiszteletbelinek kinevezni, de a törvényt úgy magyarázni nem lehet, hogy egy ugyan­abban a bransban, ugyanabban a közigazgatási ágazatban foglalkoztatott tényleges tisztviselőt ne lehetne behelyettesíteni ugyanarra az ága­zatra, illetve tiszteletbelinek kinevezni akkor, amikor ő ott jogszerűen behelyettesítve van. Ezért nem tudom megállapítani r azt, hogy a főispánnak ez az eljárása törvénytelen volt, inert az 1929: XXX. te. életbeléptetése óta ki­fejlődött praxis nem ezt a törvénymagyaráza­tot bizonyítja. További kifogása a képviselő úrnak az volt, hogy a főispán nem engedte tárgyalni az én leiratomat, amely vonatkozott bizonyos fe­gyelmi eljárás elrendelésére. T. Képviselőház! En ezt a határozatot Deb­recen városával közöltem. Ezt a határozatot én mint legfelsőbb hatóság hoztam. Határozatom ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincs. csak egy eset van ellene, az 1907. évi törvény alapján garanciális panasszal fordulni a köz­igazgatási bírósághoz. Ha valaki garanciális panasz emelésére terjesztett vagy terjesztett volna elő indítványt, kellő határidőben, en­nek a tárgyalását megakadályozni a főispán­.nak joga nem lett volna, de úgy^ tudom, hogy garanciális panasz iránti indítványt elő nem terjesztettek, sem ebben az ügyben, sem pedig a képviselő úrnak azzal az indítványával kap­csolatosan, amely kifogásolta ennek a Benkő főügyésznek a helyettesítését, illetve tisztelet­. ülése, 193U. június hó 6-án, szerdán. béli r ügyésszé való kinevezését. Mert az, hogy a képviselő úr ezt a főispáni elhatározást kri­tika tárgyává tette az 1907. évi törvény alap­ján, még nem jelenti azt, hogy garanciális pa­nasz iránt akar indítványt tenni. Bocsánatot kérek, hogyha valaki garanciális panasz elha­tározására akarja kérni a törvényhatóságot, akkor ezt szabályszerű indítvány formájában kell előterjeszteni. Ellenben a főispán jogosan tette azt, hogy nem engedte meg, hogy ezt az én határozatomat vagy a főispán intézkedését e nélkül a törvényes alap nélkül egyszerűen kritika tárgyává tegyék, mert ennek a kriti­zálása csak egy módon történhetik meg, azon a módon, hogy indítványt tesznek a törvény­hatósági 'bizottságnak a garanciális panasz be­nyújtása iránt. Ha ez megtörtént volna, — aminthogy nem történt meg — akkor a főis­pánnak ezt igenis tárgyalásra és szavazásra kellett volna bocsátania. Miután ilyen indít­vány nem tétetett, a főispán eljárása ebből a szempontból sem eshetik kifogás alá. Ez volt a válaszom és újra hangsúlyozom, hogy a három eset egyikéiben sem látom tör­vényesség szempontjából kifogásolhatónak a főispán eljárását. Kérem válaszomnak tudomá­sul vételét. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a visz on válasz joga. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Amint azt előbb hangsúlyoztam, ebben a tekintetben tel­jesen tisztában voltam azzal, hogy a belügy­miniszter úr azt az álláspontot, amelyet én el­foglalok s amelyet ebben a kérdésben eddig általánosságban elfoglaltak, nem fogja magáévá tenni. A belügyminiszter úr tehát azt mondja, hogy a vármegyei főügyészt be lehet helyette­síteni egy másik törvényhatóság tisztifőügyé­szévé mindaddig, amíg az az érdekellentét nem jelentkezik. Hát, igen ,t. belügyminiszter úr, ki rendel­kezik a fölött a főügyész ifölött? Hajdú vár­megye törvényhatósága? Ha az rendelkezik, akkor mutassa meg nekem a belügyminiszter úr annak a törvényhatóságnak azt a hatá­rozatát, amelyikben megengedte, hogy ez a tisztiügyész otthagyja a székét és elmenjen Debrecenbe, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem hagyta ott!) Nem hagyta ott? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Persze hogy nem!) Ha pedig az lehetséges, belügyminiszter úr, hogy két ilyen teendőt együtt lássanak el, akkor hama­rosan nyújtsa be a belügyminiszter úr ezen állásoknak a csökkentésére vonatkozó javas­latát. (Mojzes János: összevonását!) De hiszen a 'belügyminiszter úr tudja azt, hogy f politi­kai okokból józan ésszel ez nem lehetséges. A belügyminiszter úr nagyon jól tudja, hogy erre eddig precedens sem volt és most olyan hibát állít be és véd a belügyminiszter úr, amire nem kap közigazgatási embert, aki ezt helyeselné. (Ellenmondások a jobboldalon.) Mert ha ez így van, ahogyan azt a belügy­miniszter úr mondja, akkor nincs szükség a két külön állásra. Es kérdem, melyik eskü lesz érvényes és milyen lesz annak a tisztviselő­nek a státusbeli helyzete? (Mojzes János: So­kat törődnek az eskükkel!) T. Ház! En a magam részéről ezt a mi­niszteriális álláspontot nem vehetem tudomásul és tisztára csak arra magyarázom, hogy mi-

Next

/
Thumbnails
Contents