Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. után a főispán ezt a politikai baklövést elkövette, tehát a belügyminiszter úr védi a főispánt Ami^ már most a belügyminiszter úrnak azt az álláspontját illeti, hogy tiszteletbeli tisztviselőkre vonatkozólag más a praxis, erre azt mondom: ne játsszunk a szavakkal, belügyminiszter úr. Mutasson nekem 'egyetlenegy praxist a belügyminiszter úr, ne itt nyomban, hanem keressen a saját minisztériumában az 1929 : XXX. te. megalkotása óta és tegye azt közzé, amelyik praxis arra felé hajlik, amit a belügyminiszter úr itt megállapít, hogy tiszteletbeli tisztviselőkké ki lehet nevezni más törvényhatóságoknak fungáló tisztviselőit. (Mojzes János: Most kezdik csinálni a praxist!) Ilyen nem volt, mert már 1848-ban intézkedtek arról, hogy valaki ne legyen táblabíró több törvényhatóságban. Legyen szíves a belügyminiszter úr megmutatni ezt a praxist, ahol ilyesmi megtörtént, hogy egy törvényhatósághoz más törvényhatóság tisztviselőjét tiszteletbeli tisztviselővé kinevezték. Aztán a belügyminiszter úr elolvasta azt a törvényszakaszt és nagyon jól tudja, hogy Vásáry polgármesternek, vagy Bázsó alispánnak joga van azt a tiszteletbeli tisztviselőt egy hónapra szolgálattételre berendelni, de hogy egy más törvényhatóságban fungáló tisztviselő egyszer csak kapjon egy ukázt egy másik törvényhatóság fejétől, hogy: tessék bejönni hozzám szolgálattételre, ez nem lehetséges, belügyminiszter úr. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Dehogy nem! — Mojzes János: Minden lehetséges!) Ezek anomáliák. Végül a belügyminiszter úr az én utamon jött tovább az 1907 : LX. tc.-kel és itt orákulum módjára megállapított elveket. Kénytelen vagyok a belügyminiszter úrral fölényesen bánni, mert nem ismeri a törvényt. Legyen szíves a belügyminiszter úr az 1886 :XXI. tc.-et áttanulmányozni. Kénytelen vagyok a belügyminiszter úrnak ezt megmondani. A belügyminiszter úr az 1907 : IX. te.-re hivatkoziik és azt mondja, jól tette a főispán, hogy megvonta attól a törvényhatósági bizottsági tagtól a szót. (Farkas Gyula közbeszól.) Hát honnan tudta azt a főispán, mikor megvonta a szót, hogy az illető bizottsági tag nem garanciális panaszt akar-e előterjeszteni? (Farkas Gyula: Nem adott be indítványt!) Hát előre kell azt az indítványt beadni? (Felkiáltások a jobboldalon: Természetes!) Kedves uraim, olvassák el a törvényt! Akkor kell a felszólalónak az indítványt benyújtania, amikor a beszédét befejezte. Azért mondom, hogy ezek navitások. Azután azt mondja a belügyminiszter úr, hogy nem lett volna szabad, hogy az a javaslatom előterjesztessék, vagy hogy róla szavazás történjék, amelyben én azt javasoltam a törvényhatóságnak, hogy ne vegyen tudomásul egy törvényellenes intézkedést. Ezt egy törvényhatóság, ha akarja, nem veszi tudomásul. Mire való a felirati jog? S nézze meg a belügyminiszter úr az 1929 : XXX. te.-ben, minő iratváltások lehetségesek idevonatkozólag. (Moázes János: Fütyülnek itt már mindenre!) Volt egyszer, amikor Deák Ferenc a kiegyezést készítette elő ... (Mojzes János: Hol vagyunk már Deák Ferenctől?) Elnök: Csendet kérek, Mojzes képviselő úr! (Felkiáltások jobbfelől: Nagy szakértő!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése, 193U. június hó 6-án, szerdán. 505 Hegymegi Kiss Pál: ... hogy az osztrák császári ház felfogadott egy jogászt, Lustkandel Vencelnek hívták, s amikor a tárgyalások folytak, Lustkandel Vencel válaszolt ilyeneket. Én láttam és figyeltem a miniszterek működé sét. Itt ült Scitovszky Béla, Eakovszky Iván, de ilyen merészen nem cselekedtek, mint ahogy a belügyminiszter úr méltóztatik cselekedni ezek között a paragrafus-labirintusok között, nem tisztelve a törvényt és az autonómia jogait. Én még ilyen miniszterrel, mint a belügyminiszter úr, nem találkoztam. (Derültség a jobboldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kivan szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Én csak egy körülményre akarok reflektálni. A képviselő úr összetéveszti a tisztviselő ideiglenes helyettesítését a tisztviselő végleges alkalmazásával. Természetesen nincsen helye annak, hogy egyik törvényhatóság a másik törvényhatóság tisztviselőjét alkalmazza, ellenben annak, hogy helyettesítse, semmi akadálya nincsen. Ha berendelik, akkor előáll az összeférhetlenség esete és akkor a helyettesítést meg kell szüntetnie. Ez igaz, ezt aláírom, mert szolgálattételre berendelni nem lehet, de őt bizonyos funkcióval megbízni, igenis, lehet. Ez kétségtelenül így áll és hiába csürjük-csavarjuk a kérdést, ez teljesen világos dolog. Ami a garanciális panaszt illeti, tessék elolvasni a törvényt. A garanciális panasz előterjesztésének megvannak a strikt előírt feltételei. Azt nem lehet incidentaliter, egy felszólalás formájában elintézni. Ezeket akartam csak megjegyezni. Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A belügyminiszter úr most azt mondja, hogy a dolgot az ideiglenes helyettesítéssel tévesztem össze. A főispán helyettesítési jogköre nem az ideiglenes helyettesítés, mert az a hivatalfőnök feladata. A főispán helyettesítési jogköre két esetben áll elő: (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Megint összetéveszti!) ha felfüggesztettek egy tisztviselőt vagy ha meghalt az állás betöltője. A törvény és miadeníele döntvény úgy rendelkezik, hogy ez a helyettes azonos elbírálás alá esik minden tekintetbem a rendes fungens tisztviselővel, (vitéa KercsztesFiseher Ferenc belügyminiszter: Addig, míg helyettes! Szó sincs róla!) Ennélfogva tehát, t. miniszter úr, erre a helyettesre a közigazgatásnak nem külön szaibályai állanak fenn, hanem ugyanazok a szabályai, amelyek ifennállanak az állandó alkalmazásban lévő tisztviselőre. Ezt is méltóztassék megnézni a törvényben. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, A képviselő úr bejelentést kíván tenni. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Méltóztassék hozzájárulni, hogy ezt az interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. 73