Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Örgr. Pallavicini György: Mi lesz az interpellációkkal? Fél kilenc elmúlt, most tehát nem lehet határozni! — Zaj.) A Ház határozata értelmében az utolsó félórában kell áttérni az interpellációkra. A képviselő úrnak, aki a házszabályokkal intenzíven szokott foglalkozni, ezt tudnia kell. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem'? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 33-as országos bizottság jelentését tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 33-as országos bizottság jelentését tudomásul veszi. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat szövegét. — Zaj a bal- és u szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Azt sem tudjuk, miről van szó!) Elnök: A képviselő urak kézhez vették a törvényjavaslat szövegét és mint lelkiismeretes képviselők azt bizonyosan elolvasták. (Helyeslés jobb felől. — Rassay Károly: Nem lehet mást a naplóba bevenni, mint amit felolvastak! — Zaj.) Csendet kérek! Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat szövegét elfogadni,, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat szövegét elfogadja. T. Ház! Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 7-én, csütörtökön délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a 33-as országos bizottság hatáskörének további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a m. kir. iparfelügyelők 1927., 1928., 1929., 1930. és 1931. évi tevékenységéről szóló jelentés folytatólagos tárgyalása; 3. az 1932. évi adóstatisztikáról szóló jelentés ; 4. a Magyarország és Csehszlovákia között létrejött árucsereforgalmi megállapodás életbeléptetéséről; 5. a hántolt rizs behozatali vámjának feloldása tárgyában Spanyolországgal kötött pótegyezményt módosító megállapodásról; továbbá 6. a Franciaországgal létesített kereskedelempolitikai megállapodások életbeléptetéséről szóló jelentések; végül 7. a mai napirenden szereplő, de még le ülése, 193A. június hó 6-án, szerdán. 487 nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Van valaki a napirendi indítványhoz feliratkozva? Patacsi Dénes jegyző: Ulain Ferenc! Ulain Ferenc: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt heti egyik ülésen a zárszámadásokkal kapcsolatosan Bródy Ernő képviselő úr szóvátette az úgynevezett Euttkay-ügyet és azt a választott bírósági döntést, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan hozatott. Tekintettel arra, hogy a választott bíróságnak én is egyik tagja voltam, indokoltnak és (helyénvalónak tartom, hogy ezt az ügyet itt ismertessem, már amennyire az időm megengedi, hogy a Képviselőháznak fogalma legyen^ arról, mi van emögött az odiózus és rettenetesen veszedelmes ügy mögött. (Bródy Ernő: Egymillió pengő!) Egymillió pengő van mögötte, teljesen igaza van, csakhogy ez az egymillió pengő hogyan került tapétára? Az 1929. év nyarán az akkori miniszterelnök, gróf Bethlen István úr Barcelonába utazott. Ott a miniszterelnök úr megismerkedett egy Euttkay nevezetű úrral, aki akkor már harminc éve élt kint Spanyolországban és a spanyolországi öntözőműveknek volt valami vezetője, vagy ott öntözőművek létesítésével és tervezésével foglalkozott. Gróf Bethlen István megismerkedett Euttkay val s felvetette előtte azt a kérdést, vájjon az Alföld öntözése szempontjából nem lehetne-e valami megfelelő tervet kieszelni. Bethlen felkérésére Euttkay megnézte a Tisza-áradási területeket és egy prepozíciót tett gróf Bethlen Istvánnak. (Halljuk! Halljuk!) Kifejtette, hogy kétmillió katasztrális hold földet lehetne öntözni, ha a Tisza árterületeit a gátakba beszorított vízzel' megtöltik és a tavaszi áradással^ kapcsolatosan gondoskodnak a szükséges tárolásról. Ennek a prepozíciónak alapján gróf Bethlen István egy magánlevélben — legalább is mi választott bírák, annak kellett, hogy tekintsük — azt írta Euttkaynak, hogy ezennel felkéri őt, hogy a magyar Alföld öntözési terveinek elkészítésével foglalkozzék, a szükséges előmunkálatokat végezze el. (Égy hang a szélsőbaloldalon: Fizette volna meg! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon. — Hegymegi Kiss Pál: Negyedórát beszélhet csak! — Elnök csenget.) Soha a minisztertanács ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, soha a Képviselőháztól felhatalmazást gróf Bethlen István vagy kormánya nem kapott arra, hogy Euttkaynak megbízást adjon a magyar Alföld öntözésére vonatkozó tervek elkészítésére. Euttkay ennek ellenére otthagyta a spanyol munkálatokat, átköltözött Magyarországra és itt megkezdte az alföldi öntözési munkálatok szempontjából szükséges tervek előkészítését; felállított egy irodát s 25 emberrel dolgozott az 1929., 1930. és 1931. évek folyamán. ' (Gr. Apponyi György: Egy magánlevélre?) Gróf Bethlen Istvánnak egy levelére. Egyéb bizonyítékot nem mutattak fel a választott bíróság előtt. (Farkasfalvi Farkas Géza: Alá volt ez írva a miniszterelnöktől? — Zaj a baloldalon.) Euttkay megkezdte munkálatait. Bethlen István gróf utasítására a földmívelésügyi minisztérium, amelynek akkori vezetője, Mayer ő exoellenciája, itt ül, Euttkaynak rendelkezésére bocsátotta a földmívelésügyi minisztérium vízügyi osztályában lévő összes adatokat; Euttkay a vízügyi osztály segédletével és adataival dolgozott, állandó érintkezést tartott fenn a vízügyi osztállyal, s valószínűleg érint-