Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. % elfogadása valóban nem volna más, mint prémium egy diktatórikus kormányzat számára, prémium, amely abban áll, hogy maga a parlament segíti elő saját hatáskörének lebontását. Prémium lenne ez, amely ezt az amúgy is látszatparlamentet lényegében is látszatparlamentté változtatja és alakítja és amely által a parlament súlyát maga a parlament fokozza le. T. Ház! Ehhez az 1931. évi XXVI. t.-cikkhez szerény felfogásom szerint úgyis egy bizonyos súlyos ódium tapad. Ez a súlyos ódium az, hogy annakidején, amikor a Bethlen-kormányzat tíz esztendei kormányzás után csődbe kergette az országot és amikor az lett volna időrend szempontjából a fontos, (hogy a parlament a,

r Bethlen-kormányzatot felelősségre vonja, azért a tíz esztendős gazdálkodásért, amelyet folytatott, akkor a Bethlen-kormányzat ügyes taktikával és^ ügyes trükkel ezt megelőzte, a 33-as bizottság megalakításával kivonta magát a felelősség alól, a 33-as bizottságot létesítette olyan intézményül, amely alkalmas volt azokban az időkben arra, hogy a Bethlen-kormány ellen támadt jogosult vihart és felháborodást valamelyes ifokig levezesse és enyhítse. Erre nekünk emlékeznünk kell és merem állítani, hogy demokratikus szempontból, a demokrácia követelményei szempontjából a mai kormányzat sem érdemel meg a -parlamenttől annyi előzékenységet, hogy egy ilyen intézkedésihez, mint amilyet ebben a törvényjavaslatban a kormány követel, a parlament hozzájáruljon. Ilyen intézkedésihez, ilyen rendkívüli felhatalmazáshoz, ilyen rendkívüli eszközökhöz egy parlament akkor járulhatna hozzá, ha ez valóban demokratikus parlament volna, ha valóban az általános, egyenlő, titkos választójog alapján álló parlament volna, amely biztos abban, hogy olyan kormánnyal áll szemben, amely ezekkel a rendkívüli felhatalmazásokkal és ezekkel az eszközökkel nem fog visszaélni. A Gömbös-kormányzat azonban nem az a kormányzat, amellyel szemben ez a garanciája ennek a parlamentnek megvolna, és a Gömbös-kormányzat ezt a három esztendővel ezelőtt életbeléptetett intézményt azért igényli most a maga számára, mert ez az ő amúgy is felelőtlen, amúgy is diktatórikus kormányzati módját még könnyíti. Ehhez, t. Ház, nekünk nem szabad hozzájárulnunk. Ilyen jogkört egy demokratikus parlamentnek a demokratikus kormánya igényelhetne, mert csak az ilyen demokratikus kormány nem jelentene veszélyt, nem jelentené azt a veszélyt, amelyet ez a kormány, igenis, jelent. Végül szeretnék még egy fontos szempontra rámutatni, amely amellett szól, hogy minden okunk,megvan ennek a törvényjavaslatnak az elutasítására; ez pedig egy külpolitikai természetű szempont. T. Ház! Egészen kétségtelen és tagadhatatlan, hogy külpolitikai tekintetben válságos viszonyok közt élünk. Külpolitikai tekintetben bizonytalanság uralkodik mindenütt egész Európában, az egész világon. Ha ilyen körülmények között ez a Ház hozzájárul ahhoz, hogy most ennek a kormánynak rendkívüli felhatalmazásokat adjon, rendkívüli intézkedésekre feljogosítsa és felhatalmazza őt, akkor külpolitikai szempontból is az ország érdekei ellen cselekszünk, mert a mai körülmények között az egész világ joggal kérdezheti^ miért van ennek a kormányzatnak szüksége éppen a mai viszonyok között ilyen felhatalmazásra, mire kell ez neki, miért kell ez neki éppen a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. lése, 193.!f. június hó 6-án, szerdán. 481 mai viszonyok között? Az egész világ félreérthetné a magyar parlament ilyen magatartását. En azt hiszem, külpolitikai szempontból is olyan ma a helyzet, hogy a parlamentnek inkább kell normalitásra törekednie, inkább kell törekednie arra, hogy : minden lépésével és minden téren a demokrácia irányába igazodjék és a demokrácia irányában hozzon reformokat és intézkedéseket. Ezek azok az indokok, t. Ház, amelyek minket, szociáldemokratákat vezetnek akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot a magunk részéről elfogadhatónak nem tartjuk sem az általános, sem a részletes tárgyalás alapjául. (Elénk helyeslés a issélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! Amikor általános érdeklődéshiány közepette hozzászólok a javaslathoz, úgy érzem, kötelességet teljesítek a tekintetben, hogy röviden, néhány szóval megismételjem azt, amit ebben a Házban már több alkalommal elmondottam, ilyen vonatkozású törvények tárgyalásánál. Ha én mégis bizonyos változást látok, akkor a változást abban látom, amit előttem szólott képviselőtársam mondott. Változás van abban r a tekintetben, hogy egyfelől talán a polgári társadalom szempontjából bizonyos szomorúságra adhat okot az, hogy a parlamentarizmus védelmében ilyen helyes és megfelelő álláspontot foglal el a szociáldemokratapárt, azt hiszem azonban^ a szomorúsággal szemben ez bizonyos jóleső érzést is kelthet az emberben, mert ebből láthatjuk, hogy a szocialistapárt is teljesen tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyek származhatnak nemcsak a szocialistapártra és a szocialista gondolatra, hanem általában az állam életre abból, hogy az állam életben ©zekét a modern elgondolású teóriákat, amelyek nem mindig mérhetők a józanság mértékével, Európa sok államában követik., 1931-ben az a helyzet állt elő, hogy a legjobb szándékú emberek sem voltak tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mi (következik s akkor valóságos hisztéria dühöngött, amelynek idején meg lehetett magyarázni, hogy a gyors intézkedés szükséges, esetleg a tisztánlátás lehetőségének nehézsége, a jószándékú és egyébként teljesen a régi törvényes elgondolás alapján álló egyénekben is azt a gondolatot érlelhette meg, hogy ha talán nem is helyeslik ezt, de mindenesetre tudomásul veszik és a lehetőség szerint közreműködnek abban, hogy az ország gazdasági helyzetére nézve egészségesebb állapotok teremtessenek. Elismerem azt is, hogy azok, akik mintegy akaratuk ellenére és elgondolásukkal teljesen ellentétben bementek a 33-as bizottságba, ezt a legjobb,szándékkal tették és ott tehetségük és tudásuk legnagyobb megfeszítésével működtek, de azt hiszem, nagyon sokakban azok közül, akik annakidején résztvettek a bizottság munkájában, megérlelődött az a meggyőződés, hogy ennek a 33-as bizottságnak munkája teljesen illuzórius (Ügy van! balfelől) s hogy azáltal, hogy ők a 33-as bizottságban résztvesznek, tulajdonképpen sokkal több kárt okozhatnak annak révén, hogy lerombolják az alkotmányosságba vetett hitet. Eredményt el nem érni és az eredmény elérésének lehetőséget is kizártnak tartani s amellett a bizottságban mégis résztvenni, az ő elgondolásukkal össze nem egyeztethető s ennek le is vonták a- konzekvenciáját. Ma tulajdonképpen könnyebb 70