Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-288

458 Az országgyűlés képviselőházának 288, A jelen törvényjavaslat igen szerencsésen oldja meg a kérdést, amennyiben a mai létszám megfelelő felemelése mellett — nevezetesen a budapesti kamaránál az eddigi $6 tag helyett 120 tagja lesz a 'kamarának, a vidékieknél ^ pedig 64 taggal szemben ezentúl 80 tagjuk lesz a kamaráknak — megfelelő szerep és hely fog jutni a gyáriparnak és a pénzintézeteknek. A biztosítók is külön kúriát kapnak s e mellett a kiskereskedők és kisiparosok is az eddiginél magasabb létszámot fognak kapni. Ez a leglényegesebb része a törvényjavaslatnak. ' A törvényjavaslat egyébként nagyjában a régi 1868 : VI. teikket tartja érvényben egyes kisebb változtatásokkal, amelyek — azt hiszem — nem >Iyan fontosak, hogy azokat itt külön ismertetnem kellene. Maga a törvényjavaslat az eredeti kamarai törvény szellemét teljes épségben fenntartja. Mivel a törvényjavaslat a modern gazdasági fejlődésnek megfelelő módosítása, illetőleg kiegészítése a régi törvénynek, kérem a t. Házat, méltóztassék ezt általánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törtörvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi miniszter úr által a magyar királyi íparfelügyelők 1927., 1928., 1929., 1930. és 1931. évi tevékenységéről tett jelentéseknek tárgyalása, (írom. 406.) vitéz Téglássy Béla előadó urat illeti a szó. vitéz Téglássy Béla előadó: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a Képviselőház társadalompolitikai bizottságának a magyar királyi kereskedelmi miniszter által a magyar királyi iparfelügyelők 1927., 1928., 1929., 1930. és 1931. évi tevékenységéről tett jelentésekre vonatkozó jelentését előadjam. Az ipari alkalmazottak védelméről BS eüZ iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. törvénycikk 43. §-a értelmében a kereskedelemügyi miniszternek az iparfelügyelők tevékenységéről évenként jelentést kell tennie a törvényhozásnak. A háború óta ezek a jelentések több évi ' késedelemmel jelentek meg, aminek főként pénzügyi nehézségek és a személyzet elégtelensége voltak az okai. Az ipari felügyelőségnek az 1923. évben takarékossági ülése 19$h. évi június hó 5-én, kedden. okokból történt megszüntetése folytán a központi felügyelet egész munkája, így a kerületi iparfelügyelők által előterjesztett évi jelentések feldolgozása is a minisztérium illetékes szakosztályára hárult. Ennek a késedelemnek a megszüntetése elsőrangú feladattá vált, tekintettel az iparfelügyelőkre bízott munkásvédelmi teendőknek igen nagy fontosságára és a tevékenységükről szóló jelentések kellő időben való közzétételének jelentőségére, amelyet még növel a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal irányító tevékenysége folytán a külállamok részéről is mind nagyobb mértékben megnyilvánuló érdeklődés. Legutóbb 16 európai állam kormányának küldetett meg cserepéldányként a jelentés. A Nemzetek Szövetsége nemzetközi munkaügyi szervezetének általános értekezlete által az iparfelügyelet gyakorlása tekintetében elfogadott alapelvek — V. ülésszak, Genf, 1923 október 22—29. — értelmében az iparfelügyelők tevékenységéről szóló egy-egy évi jelentést egyébként mindenkor a következő év folyamán kell közzétenni. Ennek a kívánalomnak most már meg lehet felelni, sőt az 1931. évről szóló jelentés már az év első felében kiadatott és a törvényhozásnak bemutattatott. A mostani jelentések, amelyek tizenhárom kerületi iparfelügyelő évi jelentései alapján készültek, lényegesen összevonattak. Közlik az iparfelügyelők szolgálati beosztását, a külfoglalkozásokra és a hivatalok ügyforgalmára vonatkozó adatokat. Beszámolnak az ipartelepeken és az építkezéseken végzett vizsgálatokról, a talált szabálytalanságokról és a tett intézkedésekről, valamint a telepengedélyezési eljárások körül szerzett tapasztalatokról. Részletesen leírják a történt baleseteket, továbbá az iparfelügyelők balesetelhárító és munkásegészségügyi tevékenységét, ismertetik az ipartelepek munkásjóléti intézményeit és a gőzkazánügyi szolgálat ellátását. Végül a törvény rendelkezéseinek megfelelően külön fejezetben a m. kir. pénzügyminiszter fennhatósága alatt álló azokra az üzemekre vonatkozó munkásvédelmi adatokat, mely üzemek — a dohánygyárak — felügyeletét a pénzügyminiszter saját közegei útján látja el. Az iparfelügyelők ellenőrzése alatt az 1927. évben 14.456, 1928-ban 15.640, 1929-ben 17.713, 1930-ban 19.037 és 1931-ben 19.395 ipartelep állott. Ezek számának emelkedése annak a következménye, hogy az iparfelügyelet hatásköre újabb és újabb ipartelepkategóriákra terjesztetett ki. Az iparfelügyelők ezekben az években 10.802, 12.745, 15.027, 15.379, illetőleg 11.994 ipartelepet vizsgáltak meg, azaz az ellenőrzés alatt álló telepek 74'7, 81, 85, 81, illetőleg 62%-át. A fokozódó tevékenységben utóbb 'beállott visszaesést a kiküldetési költségekre^ rendelkezésekre bocsátott hitel erős megszorítása okozta. A vizsgálatok alkalmával tapasztalt rendellenességekből kifolyólag összesen 20.614, 23.926, 25.590, 26.060, illetőleg 17.964 különféle természetű intézkedést tettek az iparfelügyelők az észlelt szabálytalanságok megszüntetése és a munkásvédelem tökéletesítése céljából. A jelentésekben foglalt részletezésekből megállapítható, hogy a nők és fiatalkorúak törvényellenes foglalkoztatása miatt az utóbbi években már kevesebb intézkedést kellett tenni, mint régebben; a sütőipari törvény szigorú végrehajtása folytán a sütőműhelyek egészségügyi viszonyaiban lényeges javulás mutat-