Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-288
Az országgyűlés képviselőházának 288. áll!) Természetes dolog-, hogy a szegény emberek népfürdőjét, a szegény emberek Dunafürdőjét nem akarom terhelni azzal a költséggel, amely Budapest fürdőváros kifejlesztésére szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, eziránt egy pillanatig sem lehetett kétely azokban, akik objektíve gondolkoznak ebben a kérdésben. Ugyancsak nem akarom terhelni, vagy ha szükséges, csak a legminimálisabban akarom terhelni a szódavizet, amely szintén a szegény ember közszükségleti cikke. (Farkas István: Nem megy fel a víz Budapesten a harmadik, negyedik emeletre! — laj.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Felhozták itt a képviselő urak... (Farkas István ismételten közbeszól ) Elnök: Kérem Farkas István képviselő urat maradjon csendben. {Helyeslés a jobboldalon. — Eber Antal: A szegény ember igyék közönséges vizet. Az a legegészségesebb! — Farkas István: De nem kap közönséges vizet, mert nem megy fel a víz!) Farkas István képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben. (Ernyei Istvánt Odakint is elmondhatná mindezt! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Farkas István: Ennyi szociális belátása lehetne egy bankárnak és egy miniszternek is!) Farkas István képviselő urat, rendreutasítom. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A t. szocialista képviselő urak azt is felhozták, hogy ez majd árdrágításra fog vezetni a szénsavas vizek és az ásványvizek terén. Én meg vagyok róla győződve, hogy a főváros nem fogja ezt árdrágításra felhasználni, ha pedig a magánvállalatok árdrágításra használnák fel, ott van a mód, az árvizsgálatok és egyéb megfelelő eszközök útján, hogy ezt ellensúlyozni tudjuk. Azt hiszem azonban, azt garantálhatom, hogy ezen a réven indokolatlan árdrágítás nem fog történni. (Büchlcr József: A szikvízkartell majd gondoskodik róla, hogy ezen a réven még jobban drágítson!) Hát t. képviselő úr, akkor a szikvízkartellnek a körmére nézünk és ha ilyen szándékai vannak, azokat meg fogjuk akadályozni. (Farkas István: Beszéljen a többiről, például a malomkartellről is! Azért emelkedik a búza ára! — Farkas Gyula: Az is baj, hogy jobb a búza ára?) Én azt hiszem, t. Képviselőház, hogy anynyira világos és egyszerű az a cél, az a feladat, amely itt megoldandó, hogy nem kell azt bővebben taglalnom; különösen azok után, amiket itt a képviselő urak felhoztak, ezt a feladatot bővebben ismertetnem igazán nem kell. Csak egyet kívánok még hangsúlyozni, azt, hogy gondom lesz arra, hogy az az összeg, amely ilymódon rendelkezésre áll, igazán a kívánt célra fordíttassék. Természetesen az a lehetőség, amelyet Petrovácz Gyula képviselő úr tegnap említett, hogy tudniillik ezt az Összeget majd más célra és nem Budapest fürdőváros céljaira fog; ják elvonni, teljesen ki van zárva. Gondoskodni fogok róla, hogy ez a bevétel az utolsó fillérig erre a célra fordíttassék, egyúttal gondoskodni fogok arról is, hogy most már az a szervezet, amelynek létesítése ennek a bevételi forrásnak a megnyitása útján lehetséges lesz, sürgősen megalakuljon és hogy a legkomolyabban szolgálja azt a célt, amelyet az imént említettem. (Magyar Pál: A trikót azonban nem adóztatjuk meg.) Ezekkel a kérdésekkel, — engedje meg a képviselő úr — az ügy komolyságánál fogva nem foglalkozom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) illése 1934-. évi június hó 5-én, kedden. 453 Már most a t. képviselő urak említették itt még a Balaton kérdését is. Tényleg jogosan tétetett az a szemrehányás, hogy mi beszélünk itt Balaton-kultuszról, de sokszor elemi szükségletekre nézve nem történik gondoskodás arról, hogy a külföldi, aki a Balatonra elmegy, ott jól érezhesse magát, — nem is akarom talán azt mondani, hogy a külföldi, hanem az európai igényű ember jól érezhesse magát — mert a balatoni fürdőhelyek és üdülőhelyek legnagyobbrésze még kívánnivalót hagy maga után. Ennélfogva csak azt akarom bejelenteni, hogy a kereskedelemügyi miniszter úrral együtt éppen most készítünk egy törvényjavaslatot, amely bizonyos anyagi forrásokat fog a kivándorlási alapnak, illetőleg az útlevéldíjaknak bizonyos mértékű igénybevételével egy megfelelő alap részére teremteni, abból a célból, hogy az a Balatonon a modern európai igényeknek megfelelő szállók építésére irányuló magánvállalkozásokat alátámassza. Nem tudjuk még, hogy ez az elgondolás fog-e menni, de minden remény megvan arra, hogy a magánvállalkozás, ha bizonyos alátá masztást nyer, fog valamit tenni ebben a tekintetben. Az kétségtelen, 'hogy addig, amíg a hotel-probléma a Balatonon megoldható nem lesz, a Balatont a külföldön csak nagyon okkal-móddal szabad propagálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben Homonnay képviselő úrnak teljesen igaza van. Már most, t. Képviselőház, felvettetett itt a vízumkérdés is, amely bizonyos fokig az én tárcámat is érdekli. Erre vonatkozólag csak azt akarom kijelenteni, hogy minden törekvés és minden jóindulat megvan a kormányban — amint hiszen azt egy pár állammal szemben már be is bizonyította —, hogy a vízumokat megszüntesse, (Helyeslés.) de a vízumkérdés elbírálásánál a reciprocitást nem lehet figyelmen kívül hagyni. A reciprocitás figyelmenkívülhagyása nélkül pedig a vízumkérdést eddig nem tudtuk megoldani azokkal az államokkal szemben, amelyek velünk nem voltak hajlandók ezt a kérdést rendezni. Nem beszélek itt most az utódállamokkal szemben fennálló helyzetről. Azt hiszem, méltóztatnak valamennyien nagyon jól tudni, hogy mik az okai és mik teszik feltétlenül szükségessé azt, hogy a vízumkérdést ezekkel az államokkal szemben meg ne oldjuk. Ha mi a Magyarországba irányuló idegenforgalom tekintetében olyan kezelést tapasztalunk, amilyen kezelés az utódállamok egyike-másika részéről tapasztalható, azt hiszem, senki sem várhatja el tőlünk, hogy mi például a vízumkérdés tekintetében, messzemenő engedményeket tegyünk. (Helyeslés.) Ha itt ezek a kérdések a reciprocitás alapján megfelelően el lesznek intézhetők, mi nem fogunk késlekedni a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítani. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor röviden a törvényjavaslattal kapcsolatban és a felszólalásokra vonatkozóan megjegyezni és kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Lelkesedéssel megadóztatják a szódavizet!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános65*
