Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-288

452 Az országgyűlés képviselőházának 288, Halljuk! jobbfelől.) A képviselő úr által felhozott bölcseségre is fogok felelni; legyenek szívesek, várják meg türelemmel. (Zaj. — Farkas István: Nem nagy bölcseség ez a szik vízadó, tessék elhinni!) Elnök: Csendet kérek, Farkas képviselő úr! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Mit akarok ezzel a javaslattal elérni? El akarom érni azt, hogy azok a kétségtelenül nagy értékű, kincsek, amelyeket Budapest mint fürdőváros rejt magában, tudományosan feltárassanak és a világ elé tálaltassanak. Szükséges, hogy azokkal a gyógytényezőkkel, amelyekkel Budapest főváros, illetőleg Budapest fővárosnak publikuma rendelkezik, & világ orvostársadalmával megismertessük, mert ezen keresztül lesz lehetséges kifejteni azt a propagandát, amely Budapest fürdővárost az idegenek számára vonzóvá teszi. Méltóztassanak megnézni, hogy a külföldi gyógytényezők propagálása mennyi idő óta és milyen intenzitással történik. Ha mi ugyanazzal az intenzitással vagy csak azt megközelítő intenzitással tudjuk propagálni a budapesti gyógytényezőket és fel tudjuk ezeket tárni a világ előtt, — mert hiszen ezek a gyógytényezők ma még nagyrészt ismeretlenek — akkor az idegenforgalomnak egy olyan tényezőjét teremtjük meg, amely már nem lesz kitéve a divat hatásainak, nem lesz kitéve a szimpátia vagy antipátia hatásainak, hanem állandó lesz és nem két-három éjszakára vagy két-három napra hozza ide az idegent, hanem le fogja itt kötni egy hetekre rúecó kúrának tartamára. Ezért tartom rendkívüli fontosnak Budapest fürdőváros kérdésének felkarolását és ezért kutattam évek óta — mert hiszen azok a tárgyalások, amelyek ezt a törvényjavaslatot megelőzték, évek óta folytak — azok után a pénzügyi lehetőségek után, amelyekkel ezt a propagandát a fürdővárosnak ezt a fejlesztését meg tudom alapozni. Az, amit itt hozok, elismerem, szerény kezdet, de el kell kezdeni valahol és én azt hiszem, hogy azzal a pénzügyi erővel, amelyet ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása révén Budapest főváros, illetőleg Budapest fürdőváros részére rendelkezésre tudok bocsátani, először is megoldható lesz a szükséges mértékben a propaganda, másodszor pedig megoldhatók lesznek azok a kérdések, amelyek a budapesti fürdők összessége, vagyis Budapest fürdőváros szempontjából megoldandók. Bármilyen dicséretes munkát végeztek is az egyes budapesti fürdők fejlesztése szempontjából, mégis maradtak fenn az összes fürdőket és különösen a fürdőket látogató publikumot közösen érdeklő kérdések, amelyek még nincsenek megoldva, s amelyek intézményes megoldásra várnak. Ezek azok a feladatok, amelyek nek elérésére ezt a fedezetet nyújtani kívánom. Felmerült az a kérdés, miért ehhez a fedezethez, miért ehhez a forráshoz nyúlok, miérT, nem tudtam más forráshoz nyúlni? Az 1929. évi fürdőtörvény akként rendelkezik, hogy az öszszes gyógyfürdőkön és gyógyhelyeken úgynevezett kurtaxákat, gyógyhelyi díjakat lehet szedni, amelyek a helyi fürdőcélok kielégítésére szolgálnak. Ez az út Budapestre nézve járhatatlan volt Budapest jellegénél fogva, mert itt nem lehet megállapítani, hogy azok közül, akik azokba a fürdőkbe bemennek, azok közül, akik például a Gellért-szállót igénybe veszik, ki tulajdonképpen a fürdővendég és ki nem az, ki tulajdonképpen az idegen és ki nem az.? Egyszóval sok mindenféle oka volt annak, ülésé 193 U. évi június hó 5-én, kedden. hogy ezt az egyenes és egyszerű utat, amelyet a többi gyógyfürdőknél mindenütt igénybe vettünk, itt igénybe venni nem lehetett. Keresni kelletf tehát egy olyan fedezeti alapot, amely természeténél fogva alkalmas ennek a célnak a megvalósítására. Ez a fedezeti alap közelfekvően azoknak a fürdőjegyeknek a megadóztatása, kurtaxe-szal terhelése, amely fürdőjegyek ezekben az itteni fürdőkben használtatnak fel, illetőleg adatnak el, továbbá azoknak ftz ásványvizeknek és szénsavas vizeknek bizonyos minimális összegekkel való terhelése, amelyeket szintén ez a Budapest fürdőváros produkált. T. Képviselőház! A törvény csak fedezetet nyújt. A felhatalmazás arra, hogy ezzel a fedezettel a belügyminiszter rendelkezzék és a kérdést magát megszervezze, a korábbi törvényben van meg, és a belügyminiszter ennek a felhatalmazásnak alapján fogja majd megszervezni az egész kérdést. Itt most több aggály merült fel, éppen a megszervezés kérdésében abból a szempontból, hogy vájjon nem fog-e ez majd hatásköri súrlódásokat előidézni, vájjon nem fog-e ez hiábavaló adminisztrációt és hiábavaló költséget jelenteni, nem fog-e ez belegázolni majd az idegenforgalmi propaganda feladataiba. A megszervezés a következőképpen történik. Fog alakulni Budapest székesfőváros tényezőiből, az érdekelt magánfürdők tényezőiből és az érdekelt tudományos világ tényezőiből egy úgynevezett Kurcommissio, amely hivatva lesz megállapítani az irányelveket, megállapítani azt, hogy mit kell tenni a fürdőváros propagálá fürdőváros fejlesztése érdekében. Természetes dolog, hogy mindazok, akik igazán értenek a dologhoz, lesznek hivatva elsősorban ezt a programmot felállítani, Ami az idegenforgalmi propagandát illeti, természetes dolog, hogy ez megmarad azoknak a bevált szerveknek a kezén, akik ezt eddig is csinálták. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy vájjon nem fog-e itt adminisztrációs költségre elmenni ez az egész jövedelem, illetőleg bevétel, erre nézve azt jegyzem meg. hogy semmiféle olyan intézményt, amely adminisztrációs költséget igényel, nem szándékozom létesíteni, és hogy azok az adminisztrációs költségek, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban fel fognak merülni, igazán nagyon csekély részét fogják- felemészteni a bevételeknek. A t. szocialista képviselő felszólalók természetesen megint abba a hibába estek, hogy az egyik oldalon képet festettek arról, hogy Magyarországon mennyire hiányzik minden olyan intézmény, amely az idegenek idecsábítására alkalmas volna, mennyire nem vagyunk higiénikusán berendezkedve s amikor én egy szerény lépést akarok tenni afelé, hogy végre ezen a téren történjék valami, akkor ezt másfelől a legmesszebbmenőén perhoreszkálják. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) (Farkas István: De nem a szegények fürdőjén és ivóvizén kell kezdeni! — Esztergályos János: Hallatlan! — Farkas István: Sajnos, hogy a közegészségügyi irányítás a belügyminiszternél van!) Ezt a metódust ismerem, ezzel nem akarok foglalkozni, csak azt állapítom meg, hogy az az állítás, amely szerint az a jövedelmi forrás,- amelyet én itt megnyitok, antiszociális volna, a legmesszebbmenőén nem helytálló. (Farkas István: Pedig csak ez