Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-288

Az országgyűlés képviselőházának 288. ügyvitelében, amelyről egyáltalában nem tud elszámolni. Annak ellenére, hogy elszámolni nem tud és annak ellenére, hogy az idevonatkozó jelentések már ismételten és ismételten felkerültek a belügyminiszter úrhoz, nem történt intézkedés. T. belügyminiszter úr, igenis méltóztassék csak utánaérdeklődnd és akkor meglátja, hogy a belügyminiszter úrnál ismételten megfordultak ezek az iratok. Megállapítható a vizsgálat jelentéséből, megállapítható az újabb jelentésekből, illetőleg újabb adatok alapján az is, hogy ennek a Duna-szövetségvizsgálatnak anyagát igyekeznek minden módon elkenni, — mint az ilyenkor szokás — nehogy bárkit felelősségre lehessen vonni ebben a kérdésben. En meghiszem, hogy amikor egy olyan egyesületről van szó, amely egyesület elnöke — amint mondottam — egyik illusztris képviselőtársunk és a nemzeti egység pártjának egyik legkimagaslóbb alakja, (Farkas István: Az igaz, bogy nagy!) egyik leghatalmasabb embere, legalább is súlyban és nagyságban, (Jánossy Gábor: Szellemben!) akkor nehéz ehhez a kérdéshez hozzányúlni. En azonban, t. belügyminiszter úr, nem akarom azt, hogy az az összeg, amelyet ennek a törvényjavaslatnak alapján megint ki akarnak venni a budapesti polgároknak és a budapesti munkásoknak zsebéből, megint Csáki szalmája módjára kezeltessék és ezzel is az történjék, ami a Duna-szövetség pénzével történt. (Büchler József: Kurkomissio!) Nem akarom, hogy megint ennek a bizottságnak, nevezzük akár Kurkomissiónak, akár fürdőügyi bizottságnak, ténykedése abban merüljön ki, hogy egymást külföldi útra küldjék tanulmány céljából és adatgyűjtés szempontjából, de magára a közre semmiféle előny ebből nem származik. T. Képviselőház! Utaltam már beszédem elején arra, hogy ez a törvényjavaslat egyenesen közegészségügyellenes és megszégyenítése a magyar közegészségügynek. Minthogy a szegény emberek üdítő italát és a középosztálynak, a polgárságnak, de a munkásságnak is a fürdőzését, tehát tisztálkodási lehetőségét akarja megdrágítani, én a törvényjavaslatot nem fogadom el, de ismételten hangsúlyozom, hogy a belügyminiszter úrtól elvárom, hogy a Duna-szövetség ügyében felvilágosítást adjon és idehozza az ügyet és intézkedjék azoknak az embereknek felelősségrevonása iránt, akik több mint 300.000 pengőt elherdáltak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Esztergályos János jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Senkisem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt nyilatkozni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt magára a tárgyalás alatt álló anyagra rátérnék, szükségesnek tartom, hogy pár szóval reflektáljak arra a kérdésre, amelyre itt Györki Imre képviselő úr kitért, aki szoros összefüggésben állónak találta azt a jelen törvényjavaslattal, hogy itt egy egyesületben történt állitólagos visszaéléseket sorakoztasson fel. (Györki Imre: Ez egy idegenforgalmi egyesület, tehát hivatalos!) Ki kell jelentenem, hogy a Duna-szövetség ügyeiről egyáltalában semmiféle tudomásom nincsen, hivatalosan eddig még semmiféle jelentést ebben az ügyben nem láttam. Természetes kötelességem, hogy a képviselő ~úr által feltárt adatokat megvizsgáljam és ha azok, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése 193A. évi június hó 5-én, kedden, 451 amiket a képviselő úr mondott, a valóságnak megfelelnek, azokból az összes konzekvenciákat levonjam. (Helyeslés jobbfelől.) Ha a t. képviselő úr adatai nem felelnek meg a valóságnak, akkor leszek bátor majd a Ház előtt rektifikálni azokat. (Györki Imre: Helyes.) Ami már most magát a törvényjavaslatot illeti, elsősorban köszönettel kell nyugtáznom j a felszólalók nagyrészóről elhangzott felszólalásokat, akik teljes objektivitással foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Miről van itt szó! Arró! van szó, hogy pénzügyi fedezetet teremtsünk Budapest-fürdőváros okszerű fejlesztésének és propagálásának. Homonuay Tivadar t. képviselőtársam tiltakozott az ellen, hogy ez a kérdés mint idegenforgalmi kérdés állíttassék be. Ebben neki igaza van. Budapest-fürdőváros kérdése nemcsak idegenforgalmi szempontból fontos, hanem fontos abból a szempontból is. J hogy a beteg magyar közönség részére rendelkezésre álljon (Úgy van! Úgy van!) és a beteg magyar közönség részére is kifejlesztessék. DP ha ezt a kérdést nemzetgazdasági szempontból és a fizetési mérleg szempontjából nézzük, ak I kor az igenis, mint idegenforgalmi kérdés jöu i elsősorban figyelembe. Nem akarom most rész letesen fejtegetni az idegenforgalom fontossá ! gát, hiszen különösen Magyar Pál t. képviselő I társam nagyon alaposan mutatott rá arra. hogy fizetési mérlegünk szempontjából micsoda óriási, kiemelkedő jelentőségű kérdés az idegenforgalom kérdése. Ehhez csak azt teszem hozzá, hogy az összes — mondjuk — üzletágaink között, amelyek a fizetési mérleg szempontjából ma figyelembe jönnek, az egyedüli, ami fantáziával kecsegtet az idegenforgalom azoknak a tapasztalatoknak alapján, amelyeket az idegenforgalom tekintetében a múlt években tettünk és annak a szép fejlődésnek alapján. amelyet az a legutóbbi években mutatott. Itt nem akarom senkinek az érdemét elvitatni és mindjárt le is szögezem, hogy nem akarom a székesfőváros érdemét elvitatni annak a pro pagandának tekintetében, amelyet idegenforgalom szempontjából kifejt. De egyet meg kell állapítanom. A magyar idegenforgalom egy konjunkturális dolog. Ahogyan ma a magyar idegenforgalom kinéz, kellőleg megalapozva, úgy megalapozva, hogy annak állandó, konstans jellege biztosítva legyen, nincs. Ez a magyar idegenforgalom ma sok mindenféle tényezőnek köszönhető. Köszönhető bizonyos szimpátiáknak, bizonyos belső viszonyoknak és köszönhető sok mindenfélének, de nincs olyan konstans megalapozása, amilyen van például Karlsbad idegenforgalmának, amilyen van sok mindenféle külföldi intézménynek, sok külföldi állam idegenforgalmának, amely konstans intézményekre van beállítva. Ha már most azokat a tényezőket kutatom, amelyeknek segítségével a magyar idegenforgalmat a jövőre nézve biztosítani, állandósítani és rögzíteni lehetne, akkor megállapíthatom, ihogy ezek közül kétségtelenül a legfontosabb Budapest fürdőváros kérdése. (Ügy van! jobbfelől.) Az idegenforgalom ápolása nem az én feladatom, hanem a kereskedelemügyi miniszter úr feladata, — távol áll tőlem, hogy az ő hatáskörébe kontárkodni akarjak — de egészen kétségtelenül az én feladatom Budapest fürdőváros kérdését felkarolni és olyan helyzetbe hozni, hogy idegenforgalmi szempontból is megfeleljen a maga feladatának. (Helyeslés.) Mit akarok, t. Képviselőház, ezzel a törvényjavaslattal elérni'? (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi van a szikvízzel? — Halljuk! 65