Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-279
Az országgyűlés képviselőházának 279. költségvetés a megelőzőtől alaki tekintetben lényegesen eltér. Eltér pedig azért, mert a 26 címet a kultuszminiszter úr összeszorította 12 címre, aminek folytán a tárca költségvetésének áttekinthetősége kétségtelenül sokkal könynyebb, mint azelőtt volt. Általában a kultuszminiszter úr arra törekszik, hogy az egyszerűsítést, az észszerűsítést^ vagy — ahogy örff y Imre barátom mondaná — a racionalizálást keresztülvigye a kultuszközigazgatásban is. A kultuszminisztériumnak eddigi 20 osztályát 12 osztályra vonta össze. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) A költségvetés alaki ismertetéséhez tartozik az is, hogy ebbe a költségvetésbe már bele vannak dolgozva azok a törvényjavaslatok, amelyeket a kultuszminiszter úr nemrégiben előterjesztett és amelyek, — mint méltóztatnak tudni — főleg a Nemzeti Múzeum és a József Nádor Egyetem szempontjából érintik a költségvetést. Egyes intézmények, amelyek tulajdonképpen idegen tárcákhoz tartoztak, mert részben a földmívelésügyi és pénzügyi tárcánál voltak, most már ide vannak átvéve. T. Képviselőház! Hozzátartozik ehhez az az újítás is, hogy a költségvetésben méltóztatnak az egyes rendkívüli alkalmazottakat azoknál az intézményeknél megtalálni, ahol azok tulaj;dóriképpen tevékenykednek. A költségvetés fedi a tényleges helyzetet az egyes intézményekhez szolgálattételre beosztott személyzet illetményeit illetőleg s ennek folytán az illető címnél vagy rovatnál most már egészen világosan kitűnik, hogy az azon cím vagy rovat alatt szereplő intézménynél tényleg milyen létszám teljesít szolgálatot, természetesen a nélkül, hogy egyébként ez a státus kérdését érintené. Egészen új a költségvetésben az, hogy az egyetemeknél feltünteti a klinikák dologi kiadásait. Ennekfolytán méltóztatnak például látni, különösen arra való tekintettel, hogy az egyetemeknek a költségvetése a Ház bizonyos oldalain erős támadásban részesült, hogy míg az összes egyetemeknek, vagyis mind az öt egyetemnek a költségvetése 7-27 milliót tesz ki, addig a klinikák dologi kiadásai 5-8 milliót tesznek ki. Ennek folytán kiderül, hogy az öt egyetem összes dologi kiadásai csak 1.470.000 pengőre rúgnak. Már most a költségvetés Összegeiről legyen szabad azt megemlítenem, hogy természetesen itt is történt bizonyos lefaragás. Ennek az a következménye, hogy 06 millióval kisebb a költségvetés végső tétele, mint tavaly volt. így is azt méltóztatnak látni, hogy a kultusztárca költségvetése 87-5 milliót tesz ki. Ha az egész költségvetést nézzük, azt látjuk, hogy a 10 nagy fejezet közül vezet a nyugellátások fejezete 150 millióval és rögtön ezután következik a belügyi tárca költségvetése, szintén körülbelül 150 millióval. Egyformán van dotálva három tárca: a kultusz-, a honvédelmi- és a pénzügyi tárca, mindegyik körülbelül 87 millióval. Rögtön kitűnik itt, hogy ennek a magas dotációnak az oka tulajdonképpen az a hadsereg, az a nagy személyzeti állomány, amely az egyes tárcák rendelkezésére áll. A kultusztárca költségvetésében a személyi kiadások 77%-ot tesznek ki. Ennek folytán a 87*5 milliós összegből tulajdonképpen 66-2 millió a személyzeti és 21-3 millió a dologi kiadás. A kiadások tekintetében nincs semmi különös mondanivalóm. Ezek kisebb tétellel vétettek fel, mint tavaly. Egyes tételeknél azonülése 193^ május 17-én, csütörtökön. 37 ban bizonyos emelkedést méltóztatnak látni, és pedig a diákjóléti intézményeknél azt méltóztatnak találni, hogy ez a fejezet 770.000 pengő emelkedést tüntet fel. t Ennek azonban az az oka, hogy 825.000 pengőt irányzott elő a kultuszminiszter úr annak a körülbelül 800 ifjúnak a foglalkoztatása végett, akiknek megsegítéséről van szó. A beruházásoknál csak egy-két tételre legyen szabad felhívnom a figyelmet, így például arra, hogy a debreceni egyetem központi épülete hátralékos építési költségeinek fedezésére fel van véve 125.000 pengő, a nevelőintézetekre hasonlóképpen 60.000 pengő. A beruházás tehát az egész költségvetésben körülbelül semmi. Ne méltóztassék azonban félreérteni a költségvetést akkor, ha nem méltóztatott meglátni és megtalálni a beruházások között azt a 2000 pengős összeget sem, amelyet tavaly óvodákra vettek fel, és azt az 5000 pengős összeget^ sem, amelyet tavaly a népiskola fejlesztésére vett fel a kultuszminiszter úr. E helyett, a nevetségesen kis tételek helyett, amelyekkel úgysem lehetett volna, semmit sem kezdeni, s amelyek inkább bizonyos jogfenntartást jelentettek a beruházások tekintetében a költségvetésben, méltóztatnak látni egyébként a rendes kiadások között 100.000 pengős összeget, amelynek célja az, hogy a kisdedóvók és iskolák építésére bizonyos ösztökélést jelentsen a különböző fele-' kezeteknél, vagy pedig községeknek bizonyos kis támogatást, és ennek folytán mégis bizonyos emelkedés van ezen a téren. A. bevételekről szintén nincs semmi különös mondanivalóm. A bevételek összege 6,750.000 pengőre rúg. Érdekes, hogy ebből a nagy tételből csak két tétel az, amely tulajdonképpen figyelemreméltó, és pedig az egyetemi tandíjaknak 3,240.000 pengős tétele, és a középfokú tanintézetek 2,097.000 pengős tétele, úgyhogy azt lehet mondani, a bevételeknek körülbelül 90%-át ezek teszik ki. így néhány szóval említettem és ismertettem csupán a számoknak ezt a rengetegét, és ezek után méltóztassék megengedni, hogy áttérjek most már a költségvetés fontosabb fejezeteinek ismertetésére. Mi a kultusztárca tulajdonképpen legnagyobb problémája és mi az a kérdés, amely elé a legközelebbi jövőben, a kultusztárca nézi Ez a népoktatás fejlesztése. t Méltóztatnak tudni, hogy népoktatásunk fejlesztése és kimélyítése néhány év óta megakadt. Megakadt pedig azért, mivel a bekövetkezett gazdasági válság folytán a beruházásokkal szakítani kellett. Hogy e tekintetben a t. Képviselőház mégis tájékozva Jegyen, megemlítem, hogy a népoktatás címe, amelybe most beletartoznak a népiskolák,^ a gazdasági népiskolák, a gyógyítva nevelő iskolák és a kisdedóvodák, a tárcának most is a legerősebb címe és 39%-ot tesz ki. A népiskolai tanulók száma az utolsó öt esztendőben a következő figyelemreméltó változásokat mutatja: 1930-ban 832.000, 1931-ben 976.000, 1932-ben 1,018.000, 1933-ban 1,006.000 és 1934-ben 1,001.000 volt kikerekítve a népiskolai tanulók száma. Méltóztatik tehát látni, hogy amíg a megelőző három esztendőben emelkedés volt, most ellenkezőleg, bizonyos megállapodás van, sőt bizonyos tekintetben csökkenés is. Most már az a kérdés, hogy mi ennek az oka 0 / Ennek oka elsősorban — amint az előbb említettem — az, hogy az elemi iskolák fejlesztésé-