Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

426 Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 1934. évi június hó 4-én, hétfőn. nom, hogy az eredményes orvosi propagandá­nak egyik érezhető hiánya, hogy a gyógyfor­rások gyógyító hatását, a gyógyeredményeket nemcsak propagandaszerűen, hanem tudomá­nyosan is fel kell dolgozni és az erről szóló tu­dományos műveket a külföldi orvosok részére is hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez is megfe­lelő anyagi erőt fog a törvény rendelkezésre bocsátani. A törvény életbeléptetésével végül lehetővé fog válni a budapesti központi forrás­és fürdőügyi bizottság megszervezése. Ebben a bizottságban nemcsak a székesfővárosi auto­nómia képviselői fognak helyet foglalni, ha­nem nyilván benn fognak ülni az idegenforgal­mi tanács képviselői, a magyar balneológia művelői s az orvosi tudománynak azok a repre­zentánsai, akiknek orvosi tekintélye a külföl­dön felér minden más propagandaeszközzel, de a gyakorlati végrehajtás követelménye az is, hogy a magyar orvosi karnak társadalom­biztosításban és a gyógyításban eredménye­ket elért tagjai is résztvehessenek a bizottság munkájában. Számos megoldandó feladat háramlik a törvény életbeléptetésével kapcsolatosan meg­szervezendő központi forrás- és fürdőügyi bi­zottságra. Hiányoznak prospektusaink, nem vagyunk képesek egy tudományos ismertető munkát kiadni. Külföldi orvosok meghívása, akik nélkül Budapest fürdőpropagandáját el­képzelni sem lehet, fedezet hiányában ezidő­szerint meg nem valósítható. (Ügy van! Ügy van! balfelöl) A külföld nagyobb metropolisai­ban állandóan hirdetni kellene Budapest für­dőit, erre ugyancsak nincsen fedezet. Jó pros­pektusokra, ismertető füzetekre, filmekre, elő­adó-anyagra és az előadók díjazására, mert in­gyen munkát kívánni a mai nehéz viszonyok kö­zött senkitől sem lehet, szintén nincs fedezet. Ha tehát a fürdők látogatottsága, révén az elért ide­genforgalmat fokozni óhajtjuk úgyannyira, hogy az, az ország gazdasági vérkeringésében számottevő tényező legyen, szükséges, hogy egy­szer már komolyabban lássunk hozzá Budapest földalatti kincseinek gyakorlati kihasználásá­hoz. A gyógy- és üdülőhelyek kiadásainak, fő­képp pedig a propaganda költségeinek fedezése végett más bevételekről kell tehát gondoskodni. A törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás alapján a minisztériumnak módjábn lesz a kö­zönség jelentékenyebb megterhelése nélkül oly jövedelmet biztosítani a Budapesten fogyasz­tott gyógy- és ásványvíz, — szikvíz —'valamint az itt eladott fürdőjegyek árának, mérsékelt dí­jaknak 'beszedésével kapcsolatosan, ami a szé­kesfőváros gyógyhelyi és üdülő céljainak meg­valósításán kívül azok propagandájának meg­felelő kiépítéséhez is szükséges. A törvényjavaslat értékesen egészíti ki azt a kiváló munkát, amelyet eddig a székesfővá­ros az idegenforgalom terén nagy áldozatkész­séggel és megértéssel folytatott. A társadalompolitikai bizottság a törvény­javaslatot letárgyalta, tudomásul vette, ellene kifogást nem emelt, ezért kérem a t. Képvi­selőházat, hogy a törvényjavaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfogadni mél­tóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Bár­mennyire szép célok is azok, amelyeknek elő­mozdítása érdekében ez a törvényjavaslat a fő­városnak segítségére akar jönni a maga für­dővárosi jellegének kidomborításával és annak megszervezése tárgyában, mindannak ellenére nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tör­vényjavaslatot elfogadjam. Nem fogadom el elsősorban azért, mert ez újabb terhet jelent a székesfőváros közönsé­gére, (Ügy van! Ügy van! bal felől.) indokolat­lan újabb terhet arra a fővárosi közönségre, amely máris roskadozik a terhek alatt és amely máris a teherviselés határán túl van megter­helve. Ezt a fővárosi közönséget nem újból megterhelni, hanem eddigi terheitől is lehető­leg megszabadítani volna indokolt és terhein könnyíteni kellene. Semmi körülmények kö­zött szavazatommal és szavazatunkkal nem já­rulhatunk hozzá ahhoz, hogy a székesfőváros közönségét bármilyen enyhe, vagy enyhének látszó formában is újabb adóval, szikvízadó­val és fürdőjegyadóval rójják meg. Ez az ál­talános elv annyira komoly, hogy nem tudok mondani olyan nemes célt, amely cél érdeké­ben a magam részéről hozzá tudnék járulni egy fillér adótöbblethez is. Azok a kedvezmé­nyek és előnyök, amelyeket az előadói jelentés és a törvényjavaslat indokolása ennek az adó­nak a behozatalával szemben felmutat, nem paralizálják azt a mélységesen rossz hatást, azt a teherviselés fokozásából származó elkese­redést» amely ezt a javaslatot a főváros közön­sége körében kisérné. De egészen bizonyos az is, hogy ilyen új adók behozatala egy drágulási folyamat meg­indítása volna, amely drágulási folyamat ma a terményárak emelkedése folytán már amúgy is megkezdődött a főváros közönségénél. Mert abban a pillanatban, amikor a gazda a búzáért kezdi az elfogadható és a termelési költségek­kel arányban álló árat kapni, a székesfőváros közönségével szemben azok, akik az eddigi ol­csó mezőgazdasági termékekből a maguk nagy hasznát már kivették, ezen emelés ürügye alatt máris megkezdték a drágító hadjáratot minden vonalon és minden irányban. Ennek következ­tében nem opportunus és nem célszerű az, hogy most a kormány is oda lépjen ínég egy drágító tényező bevezetésével, 'mert egészen bizonyos az, hogy egy drágulási folyamat kezdődik abból, hogy ezt az adót, amelyet a kormány minimá­lisnak gondol, azok, akikre ki van vetve, át­hárítják a közönségre, mégpedig nem egysze­resen, hanem többszörösen és sokszorosan. Én azt hiszem, mindenki meg van arról győződve, hogy ha az ásványvizekre, szikvi­zekre és üdítővizekre literenkint ír elő a kor­mány újabb két fillér adót, akkor azt nem lite­renkint fogja a fogyasztóközönség így fizetni, hanem az a félliteres szódavízüveg is legalább két fillérrel fog drágulni, s hogy az ebből ki­mérhető minden egyes fröccs is ugyanazzal a két fillérrel fog drágulni, s ha annak a szóda­víznek, ásványvíznek nincs benne egy literje, hanem csak egy deciliterje, akkor is már meg fogja a fogyasztó ezt a két fillér adót fizetni. Egészen bizonyos az, hogy ha a közönséges tisztasági fürdőket, a strandfürdőket, az üdü­lési fürdőket is megrójja a kormány ezzel az ötfilléres adóval, akkor — miután 5 filléresek vereteséről a kormány ezideig nem gondosko­dott — a fürdőjegyek árát nem 5 fillérrel, ha­nem legalább 10 fillérrel fogják ezen a címen emelni. Az a közönség tehát, amely legkevésbibé teherbíró, két helyen kap burkolt adóemelést, az egyiket kapja a legelemibb italában: az üdítővízben, a másikat kapja a legelemibb egészségügyi szórakozásában, illetőleg üdülé­sében: a fürdőben. De, t. Képviselőház, én a magam részéről

Next

/
Thumbnails
Contents