Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

Az országgyűlés képviselőházának 287. a borfogyasztás szempontjából sem tartom indokoltnak vagy opportunusnak, hogy a szikvízre adót vessenek ki, mert hiszen a borfogyasztásnak minden tényezővel a fokozódását, az emelkedését kellene előmozdítani, márpedig egészen bizonyos, hogy ha a kisemberek italát, a fröecsöt megdrágítjuk, akkor a borfogyasztás terén is visszaesés fog beállani, ami a magyar mezőgazdaságnak egyáltalában nem kívánatos és nem válik előnyére. Ezt a drágítási folyamatot, a főváros közönségének ezt az újabb megterhelését mindenesetre el kellene kerülni, és ha szüksége van a kormánynak e célok elérésére valami újabb jövedelmi források nyitására, akkor én mély tisztelettel tudnék proponálni egész sor olyan adónemet, vagy olyan luxuscikket, amelynek megadóztatásával ez az összeg elérhető volna és elérhető lesz. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) De nem járulhatok hozzá másodsorban ehhez a törvényjavaslathoz azért, mert ezeket az újabb ódiózus adókat nem lehet bagatellizálni. Kiszámítottam, hogy a saját egyéni háztartásomban ezek az adók egy évben 10—12 pengőt tesznek ki, Nem lehet tehát azt mondani, hogy azok csekélységeik. Ezeket az adókat olyan célok szolgálatában akarják szedni, amely célok szolgálatát a székesfőváros eddig is nagy áldozatkészséggel éa nagy eredményességgel elvégezte. Mert ha azt mondja a törvényjavaslat, hogy ennek az adó* nak célja az, hogy a székesfőváros fürdőpropagandáját tegye lehetővé, továbbá, hogy a főváros gyógy- és üdülőhelyeinek a közegészségügy és az idegenforgalom érdekeinek megfelelő, tökéletes nivóra való emelését mozdítsa elő, akkor én mély tisztelettel megjegyzem, hogy a székesfőváros a maga részéről eddig is a propagandának olyan intenzív módjait indította el és folytatja, amelyek tiszteletreméltó eredményekre mutathatnak ma már rá. Hiszen közkeletben van a főváros idegenforgalmi vállalatának az 1933. évről szóló jelentése, amelyben indokolja, illetőleg igazolja, hogy a székesfőváros az ő fürdőpropagandájának is éppúgy, mint idegenforgalmi propagandájának egy meglehetősen nagy skáláját, egy nagy regiszterét mozgósítja és fejti ki és hogy általában az idegenforgalom terén ennek az idegenforgalmi vállalatnak, illetőleg hivatalnak a működése folytán emelkedés mutatkozik a külföldiek forgalmában, mert hiszen az 1933. esztendőben a külföldieknél az érkezők száma 8173 személlyel emelkedett, ami az előző évhez képest 8*7% emelkedést jelent, az itt eltöltött éjszakák száma pedig 38.526-tal emelkedett, vagyis a külföldiek által Budapesten töltött éjszakák száma 12'6%-kai emelkedett. Ez a nagy szám annál inkább nagyjelentőségű, mert például Olaszországban, ahol a szent év nyújtotta kedvezmények a .múlt esztendőben a zarándokok ezreit vitték oda és ahol a külföldiek száma a múlt esztendőben az előzőkhöz képest jelentékenyen növekedett, ennek ellenére az eltöltött éjszakák csak 8'5%-os emelkedést mutatnak. Ennek következtében látható, hogy a budapesti 12'6%-os emelkedés mennyire felülmúlja meg az olaszországi emelkedést is. Ez annál jelentőségteljesebb, mert hiszen köztudomású, hogy a múlt esztendőben Bécs idegenforgalma 11%kal, Prága idegenforgalma 42*5%-kal, Berlin idegenforgalma 30%-kai, München külföldi idegenforgalma 18" 5%-kai, Parisnak, il

le

J

ö

)eg Franciaországnak idegenforgalma 20%-kai csökkent. illése 193 U. évi június hó U-én, hétfőn. 427 Amikor tehát azt látjuk, hogy az egész világon vagy Európában körülöttünk, ahonnan adataink vannak, az idegenforgalom mindenütt csökkent, Olaszországban a szent év folytán emelkedett 8'5%-kai és ezzel szemben a budapesti idegenforgalom a múlt esztendőben 12'6%-kal emelkedett, . szent év nélkül, világkiállítás nélkül és egyéb attrakciók nélkül, akkor meg kell állapítani, hogy az a szerv, amely ezt az idegenforgalmat és ezt a fürdővárospropagandát csinálja, a maga kötelességét becsületesen és eredményesen teljesíti. Nincs ok tehát arra, hogy ezt a szervet, amely eddig ilyen tisztességesen működött, melléállítsuk és nincs ok arra, hogy azt a propagandát, amelyet ez fejt ki, egy másik propagandával növeljük, fokozzuk, vagy ellensúlyozzuk. Azt mondja a főváros idegenforgalmi hivatalának jelentése, hogy a múlt esztendőben az idegeneknek itt elköltött pénzösszege magában Budapesten 23 millió pengőt eredményezett, mint aktív tételt, az ország fizetési mérlegének javára. A jelentés azt mondja, hogy viszont, ha nemcsak Budapestet számítjuk, hanem hozzátesszük a vidéket is, akkor 28*25 millió pengő az az összeg, amely a magyar idegenforgalom aktív tételeként esik az 1933. év magyar fizetési mérlegébe. Amikor 28*25 millió pengő külföldi eredetű bevétellel számíthatunk, akkor azt kell mondanom, hogy egy olyan tényezővel kell számítanunk a már eddig elért eredmények folytán is, amely sok más exportágazatunknak reális hasznát felülmúlja, mert csak állatkivitelünk, és búzakivitelünk érte el a 28 millió pengős aktív tételt a fizetési mérlegben, és harmadiknak mindjárt a budapesti idegenforgalmi hivatal propagandája érte el az állam javára ezt a jelentős tételt. Ha pedig azt keressük, hogy ez mibe kerül összesen, akkor azt kell mondanunk, hogy aránylag csekély összegbe kerül. Az 1933-as zárszámadásokból azt látjuk, hogy az idegenforgalmi hivatal összköltsége 554.000 pengőt tett ki és ebből magára a propagandára 317.000 pengő esett. T. Ház! Ha a propagandatevékenységet nézzük, azt hiszem, hogy ezen a téren sok pótolni való nem igen van. 1933-ban ugyanis ez a hivatal egy Budapestről, mint a Duna királynőjéről szóló propagandafüzetet^ adott ki, amelyben Budapestnek mint fürdővárosnak a fürdői és gyógyhelyei mind fel vannak tüntetve és ezt angol, német, olasz és francia nyelven 1,200.000 példányban bocsátotta a külföld rendelkezésére. Ugyanezt a szomszéd^ államoknak, tehát a cseh, román és szerb államoknak nyelvén 200.000 példányban, a távolabb eső országok nyelvén pedig szintén többezer példányban bocsátotta ki. Ezenkívül még egészen speciális budapesti prospektusokat és Budapest-albumokat adott ki, külön a Szent István-hétre szóló propaganda-füzeteket, külön Szent Kristóf-prospektust az automobilisták részére, mint propaganda-füzetet s mindezeket nagy mennyiségben dobta piacra a külföldön. A jelentés szerint 2,236,000 propaganda-füzetet bocsátott az Idegenforgalmi Hivatal a külföld rendelkezésére, amelyeket mind a székesfővárosi házi nyomda állított elő. Ha tehát összehasonlítom az idegenforgalmi hivatal működését az első propagandaévvel, 1888-eal, akkor azt látom, hogy míg 1888-ban csak 30.000 darab egyenlő szövegű és egy fajtájú propagandafüzet ment, ki az idegen-