Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

416 Az országgyűlés képviselőházának 287 bűncselekmények eseteiben a bíróság .hihetet­lenül lassú, más esetekben pedig hihetetlenül gyors, addig ne beszéljünk arról, hogy a kö­zösség érdekeit akarjuk jobban megvédeni, mint a múltban, mert hiszen ezekben az esetek­ben amúgy sem védjük meg a közösség érdekeit jobban, mint a múltban meg voltak védve. Miután ezek a kémkedési perek elsőran­gúan alkalmasak arra, hogy egyfelől politikai zaklatásra, besugásra embereket üldözzenek, másfelől magát a kémkedést, amely valóban veszélyes az államra, nem hárítja el, főleg pe­dig azért, mert ez a törvényjavaslat halálbün­tetést statuál, ezt még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Erődi-Harrach Ti­hamér! Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! Az előadó úr teljes részletességgel ismertette a most tár­gyalás alatt levő javaslatot s annak indokait is részletesen élénkbe tárta. Én ennek ellenére mégis szükségesnek tartom, hogy felszólaljak és felfogásomnak egypár rövid szóval kifejezést adjak. Teszem pedig ezt egyrészt azért, mert az 1930:11. és III. tc.-nek én voltam szerenesés előadója lehetni a t. Ház előtt, tehát közvet­len kapcsolatot érzek ezzel a módosítással is; másrészt indoka felszólalásomnak az, hogy előt­tem szólott t. képviselőtársaim felszólalásaiban olyan^ megjegyzéseket hallottam, amelyekre szükségesnek tartom, hogy reflektáljak. Györki Imre igen t. képviselőtársam ve­tette fel ezzel a javaslattal szemben azt a gon­dolatot, hogy ez nem időszerű és azért sem helytálló ennek mostani tárgyalása, mert al­kalmi, eseti törvényjavaslat. Nem osztozom eb­ben a felfogásban, amint ennek az egyesített bizottságban is kifejezést adtam, mert ellenke­zőleg, jogi meggyőződésem szerint ez az ellen­vetés nem helytálló. A javaslat indokolása magyarázatot tar­talmaz abban a tekintetben is, hogy igenis ez a törvényjavaslat időszerű, mert a felhozott esetek szaporodása, az a statisztika, amely csak nagy általánosságban röviden oda van vetve, igazolja azt, hogy az 1930 :II. és III. te. tárgyalása alkalmával a hűtlenségi esetek ko­difikálása tekintetében a törvényhozás állás­pontja nem volt helyes és kielégítő. Ezt indo­kolja a későbbi judikatúra is, amelynek szem­léleténél rá kell, hogy utaljunk erre. Az 1930:111. te, a/mely a hűtlenségi esete­ket kodif ileal ta, olyan büntetési tételeket állapí­tott meg, amelyek a gyakorlat folytán beiga­zoltan kielégítőknek ma már nem tekinthetők. Nem tekinthetők pedig azért, mert a büntetési tétel enyhesége folytán nem nyújtottak kellő szankciót a bűncselekmények elterjedésével szemben. (Rassay Károly: Mi volt az az enyhe tételi) Enyhe tétel volt az, hogy^ az 1930:111. te. nem alkalmazta a halálbüntetést és a 10— 15 éves tételek alacsonyaknak mutatkoztak, úgyhogy ezeket szükségszerűen fel kellett emelni. Éppen ezért helyes a törvényjavaslat in­dokolása és miután a háromévi gyakorlat iga­zolta azt, hogy ezek a büntetési tételek enyhék, ennek folytán szüksége mutatkozott annak, hogy ezeket a büntetési tételeket fel kellett emelni, mert ha ez nem történik meg, akkor tartanunk kell attól, hogy a hűtlenségi esetek az idők folyamán még jobban el fognak sz:i; porodni. {Ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ez egyúttal bizonyítéka amaz álláspontom ülése 198A. évi június hó U-én, hétfőn. helyességének is, hogy ez nem eseti, alkalmi törvényalkotás, hanem igenis a kódexnek az élet sürgető folyományaképpen előállott módo­sítása és változtatása. Itt nem speciális al­kalmi törvényalkotásról van szó, amit én ma­gam is helytelenítenék, hanem a kódex vonat­kozó rendelkezései helytelenségének megállapí­tása a szigorúbb tételek alkalmazásáról. Gál igen t. képviselőtársam jogi fejtegeté­sével abszolúte nem tudok egyetérteni, az ál­tala felhozott kifogások e törvényjavaslattal szemben, szerény meggyőződésem szerint, egy­általában nem helytállók. Azok az esetek, amelyeket felhozott, ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban nem exponálhatok. Nemcsak én nem látok erre lehetőséget, de — azt hiszem — nincs egy büntetőjogász sem Magyarországon, aki hűtlenséget állapíthatna meg abból, ha egy katona a gulyás keverésének vagy a rán­tottleves keverési módjának szakkérdéseit akármelyik ellenséges vagy barátságos hata­lomnak elárulja. Ne vegye rossz iné ven, t. kép­viselőtársam, de kétségtelennek tartom, hogy ebből akármelyik szakasz alá tartozó hűtlen­ségnek tényálladékát megkonstruálni egyálta­lában nem lehet. Éppen így nem lehet kon­struálni erős felháborodásiban elkövetett hűtlen­séget, mert erős felháborodásban hűtlenséget elkövetni nem lehet. Mert ha a kocsmában arról beszélnek a legények, hogy Magyar­országnak katonai állománya ennyi vagy any­nyi és hogy ennyi vagy annyi ágyúnk van, ez nem képez hűtlenséget. A törvényjavaslat egész szövegezése és egész rendszere annyira szakszerű, annyira alapos, annyira kongruens a modern büntetőjogi felfogással, annyira ki­meríti és körülírja a tényálladéki elemeket. hogy éppen ennél a részletes körülírásnál fogva elejét veszi annak, hogy olyan eset is vád tár­gyává tehető legyen^ amely tényleg nem me­ríti ki a hűtlenség tényálladéki elemeit és ép­pen ezért Gál Jenő igen t. képviselőtársamnak és Györki t. képviselőtársamnak ezirányú észrevételei helytállóknak egyáltalában nem. minősíthetők. A törvényjavaslat négy szakasza^ teljesen szabatos, pontosan körülírja a tényálladékot és megállapítja, hogy melyek azok á cselek­mények, amelyek e törvényjavaslat alapján, ha majd törvényerőre emelkedik, büntethető!^ lesznek. En tehát abszolúte nem tudok osztozni t. képviselőtársaimnak abban a kitételében, mintha a szövegezés pongyola volna, de meg sem tudom érteni, hogy melyik rendelkezést gondolják pongyolának. Az természetes, hogy a kémkedéssel szem­ben árulkodások és besugások is vannak, le­hetséges, ihogy ellenségeskedés folytán feljelen­tenek valakit esetleg ilyen hűtlenségi de­liktumért. (Zaj és wmozgás a szélsőbatoldalon.) De hiszen ilyen feljelentések másutt is vannak s vannak hamis vádak, úgyhogy ezt nem le­het csak a hűtlenségre aplikálni, mert van­nak, akik alaptalanul feljelentenek valakit'rá­galmazás miatt vagy bármilyen más de­liktumért. (Malasits Géza: Azokat nem veszik tapintatos kezelés alá!) Az ilyen hamis vád­nak megvan a szankciója. Akit alaptalanul feljelentenek, az védekezhetik. Magam is isme­rem a katonai bíróságnak errevouatkozó szer­kezetét és szervezetét s legnagyobb megnyug­vással látom a mai apparátust, mert, tudom, hogy a katonai hatóságok és bíróságok olyan körültekintéssel és alapossággal, olyan igazán

Next

/
Thumbnails
Contents