Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

406 Az országgyűlés képviselőházának %&\ szigorúbb büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 769, 785.) Az előadó Váry Albert képviselő úr, őt illeti a szó. Váry Albert: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szükségességét és időszerűségét megvilágítja a miniszteri és bizottsági indokolás. Szükséges volt ez a javaslat azért, hogy a bíróságnak lehetősége legyen arra, hogy a hűtlenség, illetőleg a kémkedés bűntettének legsúlyosabb esetét békében is halállal büntethesse. Meg kell azonban jegyeznem már most, hogy az a bűncselekmény, amelyet f a javaslat halállal kíván büntetni, a mai jogállapot szerint is életfogytig tartó fegyházzal büntettetik, tehát csak szigorítás van; másrészt hogy a halálbüntetés a javaslatban csak mint^ lehetőség van kimondva, mert bizonyos enyhítő körülmények fennforgása esetén a bíróság 15 évig terjedhető fegyházbüntetést is szabhat ki; végül meg kell állapítanom, hogy a javaslatban foglalt bűncselekmények a polgári büntetőbíróság hatáskörébe, tehát a törvényszék, mint büntetőbíróság hatáskörébe tartoznak polgári egyénekkel szemben, egyetlenegy esetet kivéve, amikor a bűncselekmény katonai titkok tekintetében követtetett el. De szükség volt a javaslatra azért is, mert a meglévő törvény 61. §-a nem elég egységes, elvileg nem elég egyöntetű, nem elég világos és egyszerű; és végül szükség volt rá, mert a. 64. §. mai büntetése háború esetére feltűnően enyhe. T. Képviselőház! Amint tudjuk, a büntetőtörvénykönyv III. fejezete helyébe, amely a hűtlenségre vonatkozó és a változott viszonyok között elavult • büntető rendelkezéseket tartalmazta, a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930 : III. te. 57—71. •szakasza lépett. A büntetőtörvénykönyv „142— 151. szakaszai ugyanis a kémkedés és hűtlenség bűncselekményének megtorlása tekintetében nem voltak elég hatályosak, hatékonyak; hézagosak voltak és elmaradottak is voltak, szemben az újabb külföldi törvényekkel. Hibájuk volt a régi büntetőtörvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseinek, hogy ezek legnagyobb része csak magyar honosokra vonatkozott,^ holott a külföldig törvények szerint és ma már általános jogi álláspont szerint mindenkire vonatkozik a hűtlenségi bűncselekmény, nemcsak azokra, akik azt az alattvalói hűség megszegésével követték el. Azonkívül hibája volt a régi törvénynek a taxáció, a felsorolás, amelynek következtében a felsorolásból igen sok cselekmény kimaradt, amelyeket nem lehetett büntetni; bizonyos körülmények között feltűnően enyhe is volt a büntetőtörvénykönyv 142—151. §-ig terjedő büntető rendelkezése. Ezért az 1930 : III. te, 58—71. §-ái teljesen újra szabályozták a hűtlenséget és a cselekményt egységesítették. Megszüntették a büntetőtörvénynek azt a megkülönböztetését, amely katonai és diplomáciai árulásra vonatkozott, a hűtlenséget egységes bűncselekménnyé minősítették, a kémkedésnek és a titok elárulásának mind a katonai, mind pedig a más állami titkokra vonatkozóan elkövetett valamennyi alakját hűtlenségnek nyilvánítják és büntetésüket együttesen és azonos módon állapítják meg. Hűtlenség ugyanis minden olyan cselekmény, amely az állam '. ülése 19$A, évi június hó 4-én, hétfőn. fennállását és biztonságát idegen állam érdekében veszélyezteti. Ennek a hűtlenségnek a mai jogállapot szerint az 1930 : III. te. szerint három külön ága van. Az első az általános hűtlenség. Az 1930 : IIL te. 58. §-a szerint az, aki külhatalom kormányával, vagy külföldi szervezettel szövetkezik, vagy érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatalmat a magyar állam ellen háborúra, vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik, hűtlenséget követ el. Ez az 58. §. az általános hűtlenségi szakasz. A felsorolt cselekmények büntetése békében 10—15 évig terjedhető fegyház, háború esetére életfogytig terjedhető fegyház. Ezt ami javaslatunk nem érinti. A hűtlenség második ága a katonai hűtlenség, amelyet a törvény 59. §-a szabályoz. Aki háború idején a magyar állam, vagy szövetségesei fegyveres erejének szándékosan hátrányt, az ellenségnek szándékosan előnyt okoz, ezt megkísérli, e végből az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, szövetkezik, rávenni törekszik, vagy eredménytelenül felhív, ezt a szakaszt szegi meg. Ennek a cselekménynek büntetése háborúban — ez az egész cselekmény csak háhorúra vonatkozik, hiszen ez a katonai árulás — 10—15 évig terjedhető fegyház; aki azonban hivatali, vagy szolgálati kötelességének szándékos megszegésével követi el ezt a cselekményt, annak büntetése életfogytig tartó fegyház, ha pedig a cselekmény következtében a fegyveres erő egy, vagy több tagja hadifogságba esik, életét vesztette, súlyosan megsérül, vagy betegségbe esett, vagy a cselekményből nagy hátrány származott, vagy a hadviselés erdekei nagy fokban veszélyeztettek, a büntetés halai. Tehát a mai jogállapot szerint is a katonai hűtlenségnek, a katonai árulásnak egy súlyos esete a háború idején halállal büntettetik. Megjegyzem, hogy mindezek a cselekmények polgári személyek tekintetében polgári büntetőbíróság alá tartoznak és a királyi törvényszékek, mint büntetőbíróságok hármas tanácsai ítélnek. A hűtlenség harmadik fajtáját a törvény 60. §-a szabályozza. Ezt hívja az irodalom és a tudomány iigy, hogy »kikémlel, elárul, felfedez«. Szóval ez a tulajdonképpeni kémkedés. Ennek a szakasznak célja, hogy az állam fontos érdekeit érintő titkok megoltalmaztassanak, A bűncselekménynek ényege, hogy úgy a katonai, mint más állami titok elárultassék. Aki hivatalos úton megtudott titkot árul el, vagy megszerez, vagy kikémlel, hűtlenség bűntettét követi el már azzal, hogy megszerzi, vagy kikémleli. Ellenben, aki egyéb úton birtokába, vagy tudomására jutott titkot hoz nyilvánosságra, vagy illetéktelen személlyel közöl, annak cselekménye csak akkor hűtlenség bűntette, ha a cselekmény az állam érdekét veszélyeztette. Amint látjuk tehát, ez a három ága van a hűtlenségnek, az 58., 59. és 60. §-okban szabáIvozvaA mi javaslatunk a hűtlenségnek ezt a három ágát egyáltalában nem érinti és az említett szakaszokban már találkozunk mindazokkal a súlyos büntetésekkel, amelyekre majd a mi javaslatunk is vonatkozik. Ami feltűnő ezeknél a cselekményeknél, az az, hogy a cselekmények veszélyességénél fogva a hűtlenségnek ez a három csoportja egyformán