Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

394 Az országgyűlés képviselőházának Ide már a pártok úgy jönnek, hogy tudják, hova kell szavazni. Nem azt mondom, hogy utasításra szavaznak, de a kérdést már előbb elintézik maguk között. (Rassay Károly: Már utasítás nélkül is tudják, hogyan kell szavazni!) A 'Kormánypárt annyira fegyelmezett. hogy tudja már előre, hova fog szavazni, mert a pártkörben elintéződik ez a dolog. T. Képviselőház! Azt hiszem, nem felesleges dolgokat hozok ide, amikor igenis felemelem tiltakozó szavamat a szabadságjogok eltiprása ellen és mint a, szabadságjogoknak hirdetője és védelmezője, a leghatározottabban követelek mindenkinek egyenlő jogot. Lehetetlen állapot az, hogy valaki nemzeti egységről beszéljen akkor, amikor azokat, akik szintén a nemzeti egységet akarják megteremteni, de más alapon, nem engedik szóhoz jutni. Mert hangsúlyoznom kell, hogy a nemzeti egységet csakis a keresztény világnézet alapján lehet megteremteni. Aki máskép akarja ezt, az sohasem tudja megcsinálni. Az embereket a világnézetek fogják egymástól elválasztani. Amikor a Nemzeti Egység Pártja szabadon tarthatja a gyűléseit, amikor percek alatt megadják nekik a gyűlések megtartására szóló engedélyeket, akkor nekünk hetekkel a gyűlés megtartása előtt kell beadni kérvényeinket és az utolsó percig várakoztatnak bennünket a határozattal, úgy, hogyha a gyűlés iránti kérelmet tíz nappal a gyűlés előtt beadtuk, az utolsó tizenkét órában kapjuk meg az elutasító végzést. Mint beszédem kezdetén mondottam, lehetetlen, nevetséges, a hatóság tekintélyét teljesen leromboló komolytalan érvelésekkel tiltják be gyűléseinket. Mondják meg becsületesen és nyíltan, hogy nem engedik megtartani a gyűlést, de ne hozzanak fel gyermekmeséket, ne csinálja egy hatóság azt, amit Vácott csináltak, amikor azt mondták és azzal indokolták a gyűlésünk betiltását, hogy gyűléseink után zavar szokott lenni. Magam voltam kint, nekem mondotta az ottani hatóság kiküldöttje, hogy ilyen példás rendben lefolyt gyűlést még nem látott. Hiszen a fegyelem az, amely jellemzi gyűléseinket, mert nagyon jól tudjuk, hogy csak akkor tudjuk tömegeinket kézben tartani, ha fegyelmezzük őket és csak akkor fogjuk ezt a pártot, ezt a mozgalmat győzelemre segíteni, ha attrocitások nem lesznek. (Rassay Károly: Ha majd a bombákat elhagyják!) T. képviselő úr, hallottam, valami bombáról beszélt. Én erre múltkori költségvetési beszédem alkalmából megadtam a választ. (Farkas Elemér: Petárda!) Mindegy, hogy petárdáról volt-e szó, vagy bombáról, éppen olyan a helyzet a petárdánál, mint a bombánál. Én azon az állásponton vagyok, hogy a mozgalom nem tűr meg sem petárdát, sem semmiféle törvénytelen eszközt. Ott vannak magasztos eszményeink, elveink, amelyek győzni fognak minden bomba nélkül, minden petárda nélkül, mert ezek benne élnek a magyar ember lelkében. Bárki bármit mondhat, ez a mozgalom nem áll távol a magyar nép lelkületétől, ez a mozgalom a magyar nép élniakarását dokumentálja, mert igenis, a mi népünk, a mi fajtánk a saját hazájában jobb sorshoz akar jutni. Eddig állandóan csalódott, mert olyan kijelentések hangzanak el sokszor nagyon illetékes helyről, hogy más hirdetni valamit az embernek ellenzéki korában és más azt megvalósítani. Nem szabad az ellenzék padjain 286. ülése 1934 május 30-án, szerdán. mást hirdetni, mint amit az ember meg tud valósítani. Amit mi hirdetünk, azt az első ponttól az utolsóig mind meg fogjuk valósítani, mert olyat nem hirdetünk, amit nem lehet megvalósítani. Azért mondom, hogy nagy visszatetszést kelt országszerte, amikor felelős tényezők azt mondjak: hja kérem, az akkor volt, amikor ellenzékiek voltunk, akkor ezt meg ezt hirdettük. Ezért csalódott a magyar nép, ezért vár egy teljes rendszerváltozást, nem kicsinyes pártcsatákat, nem párttusákat, fúziókat és paktálásokat. (Rassay Károly: Olyan is van?) Egészen más, új dolgot, új rendszert, új világot vár, ahol az emberek valóban átérzik, amit a népnek hirdetnek és amit a népnek akarnak nyújtani és alkalomadtán megvalósítják, mert a mozgalom nem tartja tisztességes embernek azt, aki felesleges izgalmakat, felesleges reményeket kelt, jól tudva, hogy úgy sem tudja megvalósítani, amit hirdet. Tessék megnézni a mi programmunkat, amelyet már országszerte ismernek, csak éppen Zichy János képviselőtársam mondotta, hogy nem ismeri. (Rassay Károly: Küldj neki egy tiszteletpéldányt! — Derültség.) A választókerületében, mondottam, eleget kaphat, mindenki ismeri. Aki ezt a programmot ismeri, az tudja, hogy ebben egyetlen olyan pont nincs, amelyet nem lehet becsületesen megvalósítani. Amikor tehát mi ilyen tisztességes fegyverekkel, ilyen becsületes eszközökkel egy magasztos, szent eszmét akarunk az országban propagálni, akkor mint törvénytisztelő magyar ember tiltakozom a belügyi kormányzatnak az ellen az eljárása ellen, hogy iigylátszik, generális utasításra gyűléseinket nem engedélyezik. A napirendet nem fogadom el. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom es a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvány meg nem támadtatván. azt elfogadottnak jelentem ki. Az imént hozott határozat értelmében felhatalmazást kérek a t. Háztól arra, hogy a Ház szünetelése alatt esetleg megüresedő választókerületekben az új választások elrendelése, illetve a pótképviselők behívása és a netán érkező meghívások tekintetében a szükséges intézkedéseket megtehessem. Méltóztatnak a kért felhatalmazást megadni! (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Következik a külügyminiszter úr írásbeli válasza Fábián Béla képviselő úrnak folyó évi április hó 18-án a budapesti szovjet-orosz követ által folytatott bolseviki propaganda tárgyában előterjesztett interpellációjára. Ké rem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni! Brandt Vilmos .iegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Fábián Béla országgyűlési képviselő úr a Képviselőház folyó évi április hó 18-án tartott ülésén azt a kérdést intézte hozzám, hogy van-e tudomásom a budapesti szovjet-orosz követ által folytatott bolseviki propagandáról. Válaszom erre az, hogy ilyen propagandáról tudomásom nincsen. Az interpelláló képviselő úr azt az állítását, hogy a Budapesten akreditált szovjet orosz követ itt bolseviki propagandát űz. interpellációja alkalmával elmondott beszédében azzal kívánja bizonyítani, hogy a szovjet követ legutóbbi budanesti tartózkodása alkalmával propaganda-előadást tartott, amelyre a magyar külügyminisztérium felvezette és elő-