Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-285

Az országgyűlés képviselőházának Nagyon sok kérdése van a magyar közéletnek, amely csak egy titkos választójog alapján választott parlament segítségével oldható meg. Nagyon sok kérdése van a magyar közéletnek, amely .addig fel sem merülhet ebben a teremben, Nagyon sok kérdése van a magyar közéletnek, amelyben akkor is ellentétek lesznek és ma különösen ellentétek vannak az egyes pártok képviselői között, sőt az egyes pártokon belül is. Egyetlen egy kérdés van a magyar közéletben, amelyben nem lehet ellentét egy pártban sem, sem a pártokon kívül, sem a pártokon belül, amelyben nem lehet ellentét magyar ember és magyar ember között és ez a revízió kérdése. {Ügy van! Ügy van!) A költségvetési tárgyalás során azt voltam bátor mondani, hogy a revizió kérdését egynek tekintem a Szent Korona kérdésével. A revizió alatt ugyanis csak az integritást érthetem és az integritás magában foglalja a Szent Korona országainak oszthatatlanságát, Szent István birodalmának egységét, amely a nyugati kultúra védelmében állott itt Közép-Európában, szemben minden keletről jövő támadással. Az integritást tehát egynek tekintve a Szent Korona kérdésével, én azon a véleményen vagyok, hogy neim szabad ellentétnek lenni abból a szempontból sem magyar és magyar között, hogy vannak olyanok az országban igen sokan, akik az integritást és a Szent Koronát egynek tekintve, a jogfolytonosság alapján állanak, szemben azokkal, akiknek jóhiszeműségét ugyancsak el kell ismerni, de akik ezt a kettőt nem tartják egynek és nem kapcsolják öszsze. A megértésnek ezen a területen is ki kell alakulnia. Ebből a szempontból fogadtam örömmel a miniszterelnök úr revideált álláspontját ebben a kérdésben, mert itt ezen a területen nem lehetnek egyéni szempontok, neon egyének, de pártok szempontjai sem. Itt csak egyetlen egy szempont lehetséges: a nemzet egyetemes szempontja. A kegyelet jegyében vélek szólani, amikor azt mondom, hogy az integritást megtestesülve még ma is a sorrendben eddig legutolsó magyar királyban látom, abban a magyar királyban, aki még Nagy-Magyarország koronáját viselte, abban a magyar királyban, aki alatt még Fiúmé épp úgy magyar volt, mint a Kárpátoktól az Adriáig elterülő ország, ahol^ még Dévénynél futott he a Duna és Orsovánál hagyta el az ország területét. En IV. Károly királyban azért látom megtestesülve az integritást, mert minden egyes kérdés, amely a magyar közéletet uralja, rövid uralkodása ellenére is összefüggésben áll vele, összhangba hozható vele. A titkos választójogról vitatkozik ma is még a Képviselőház és a titkos választójog IV. Károly alatt született meg először, akkor terjesztetett a parlament elé. A béke vágy él bennünk és a tragikomédiát játszó, ma kezdődő genfi leszerelési konferencia ellenére is hívei vagyunk az egyenlő leszerelésnek, csak annak a leszerelésnek nem, amely a legyőzötteket le akarja szerelni, de a győzteseket állig felfegyverzi. Ennek az őszinte vágynak is legelőször a felelős államfők közül Magyarországon IV. Károly király adott kifejezést. Ha integritást akarunk, akkor meg kell emlékeznünk arról, aki még NagyMagyarország királya volt, aki Nagy-Magyarország határainak épségére tett esküt itt Budapesten a budavári koronázó, templomban és ezt az esküt haláláig nem szegte meg, mert ő nem írta alá azt a trianoni egyezményt, amelyet ez a nemzet, sajnos, kényszerhelyzetben kénytelen 285. ülése 193% május 29*én, kedden. 323 voli aláírni és itt kapcsolódik a kettő sorsa egymással. Mártírkirály volt, amint mártír ez a nemzet, amint helyesen mondta a miniszterelnök úr most, amikor a finn miniszterelnök látogatott el hozzánk, hogy az ezer tó országával mi úgy vagyunk rokonságban, hogy az ezer seb, az ezer jaj országa vagyunk. T. Ház! IV. Károly emlékében Nagy-Magyarországot, a megértést, a magyar martiriuniot látom és a kegyelet jegyében azért voltam bátor erről is néliány szót szólni, mert az alkotás útján és a kegyelet útján is szolgál.ii kívántam a mai napon annak a férfiúnak emlékét, aki ezt a gondolatot a legillusztrisabban képviselte Magyarországon és akinek, mint említeni bátor voltam, a mai napon születésnapját ünnepelhetjük meg. T. Ház! Azt voltam bátor megemlíteni, hogy a demokrácia és a diktatúra verekszik egymással az előtérben. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy nem akar diktatúrát. Azt kérem tehát tőle, hogy valósítsa meg a demokráciát a diktatúra ellen, valósítsa meg mint védőbástyát minden diktatórikus törekvéssel, minden felforgató tendenciával szemben. A miniszterelnök úr azt is kijelentette, hogy ő individuális állásponton áll, szemben áll a kollektivizmussal. Azt kell kérnem a miniszterelnök úrtól, hogy teremtse meg a lehetőségeket az individualista gondolat és az individualista gazdálkodás számára a kollektivista eszmekör áramlatának terjedésével szemben. A harmadik kérdésben, a harmadik ütközetben eddig felelős kormánynyilatkozatot nem kaptunk. A gazdasági liberalizmus, tervgazdálkodás, vagy irányított gazdálkodás kérdésében a túloldalról igen különböző szónoklatok hangzottak el, az egyik oldalról igen élesen kívánták az irányított gazdálkodást, a másik oldalon lándzsát törtek a gazdasági liberalizmus mellett. Ebben a kérdésben mindezideig még a döntő álláspontot nem hallottuk és ebben pusztulunk el, mert nem tudjuk, hogy hányadán állunk, ezért élünk káoszban mind a mai napig. S ha már káoszról van szó, t. Képviselőház, méltóztassék megengedni, hogy megemlékezzem a sajtófőnök úrnak Miskolcon mondott beszédéről is, amelyben ó szintén káoszt emlegetett. Nem vagyok ugyan azon a véleményen, hogy helyes lenne az, hogy akárki, aki egy minisztérium tisztviselője,. politikai gyűlésen beszédet mondjon. Ezzel a kérdéssel azonban nem kívánok foglalkozni ugyanúgy, ahogy nem kívánok foglalkozni azzal a kommünikével sem, amely annakidején, amikor megjelent a közéletben, igen nagy nyugtalanságot keltett. Inkább helyeselni akarok a sajtófőnök úrnak, semhogy ellene szóljak, helyeselni akarok annak a megállapításának, hogy Gömbös Gyula káoszból vezeti ki az országot. Azért kívánok ennek helyeselni, mert ezzel az a megállapítás nyer igazolást, hogy azelőtt, mielőtt a miniszterelnök úr jött volna, káosz volt ebben az országban. 15 éven keresztül káoszt teremtett as a rendszer, amelyet Bethlen-rendszernek nevezhetünk. Másként ezt értelmezni nem lehet. Ez házi ügy, én ebbe beleszólni nem akarok, az urakra bízom, hogy intézzék el ezt a házi ügyet egymás között. Nem avatkozom bele azért sem, mert én a nemzeti egység alapján állok, s régebben állok a nemzeti egység alapján, mint a t. túloldal, amely a nemzeti egység pártjának nevezi magát. Mert, ha Rassay Károly t. képviselőtársam azt mondotta tegnap, hogy a nemzeti egy-