Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-283
Az országgyűlés képviselőházának 28 3. ülése 193A május 25-én, pénteken 249 olyan szép példákat látunk itt, amely lelkiismeretfurdalás nélkül fizet a textilgyárakban 14—16 filléres órabéreket, csak azért, hogy azok, akik idejöttek Galíciából, ha majd felszabadul a pengő, kivihessék azt az országból. Alkalmat kellene most adni arra, hogy ez a józan tőke megmutassa, hogy milyen célokra akarja itt felhasználni ezeket az összegeket. A pénzügyminiszter ár ridegsége nem mindig egyforma. Vannak esetek, amikor a pénzügyminiszter úr és a pénzügyminisztérium ellágyul, különösen akkor, amikor előkelő urak adójáról van szó. Ha egy szegény munkásaszszony két-három órával tovább dolgozik a gyárban azért, hogy ebből a keresetből gyerekeinek egy darab kenyeret vásároljon, akkor az állam betársul ehhez a háromórai munkabérhez és egyrészét elveszi adóban. Némelykor ez a háromórai munkabér esetleg olyan ugrást jelent a kereset szempontjából, hogy magasabb lesz az adókulcs. Viszont látjuk azt, hogy vannak előkelő urak — a lapok többízben írtak erről, — akik éveken keresztül itt élnek Magyarországban, anélkül, hogy adót fizetnének. írtak a lapok a Magyar Jelzálog Hitelbank vezérigazgatójáról, aki 10 éven át élt Budapesten és sohasem jelentette be magát a rendőrségen, soha nem fizetett adót. Egyáltalában rejtély az, hogy ennek az úrnak az ügyeben mi történt. En, mint a fővárosi közigazgatási bizottságnak tagja, erre^ vonatkozólag kérdést intéztem a közigazgatási bizottság ülésén ia pénzügyigazgató úrhoz. Választ természetesen nem kaptam. Magánúton arról értesültem, hogy erről az úrról, aki itt diplomatának adta ki magát és ezen a címen próbált az adófizetési kötelezettség alól szabadulni, kitűnt az, hogy egyáltalában nem diplomata, a diplomáciához semmi köze sincs. A- francia követség ugyan kiadott egy nyilatkozatot, amelyben őt nagyon tisztességes embernek mondja — én nem vonom ez,t kétségbe, ez végeredményben az ő dolguk — de nem mondja ez a nyilatkozat sem, hogy ez az úr diplomata. De hogy nem diplomata, azt legjobban az igazolja, hogy a legutóbbi napokban házkutatást tartottak a lakásán, márpedig diplomata lakásán nem szokás házkutatást tartani, (Farkas István: Nem is lehet!) sőt nem is lehet házkutatást tartani. (Jánossy Gábor: Területenkívüliség!) Ez az úr tehát nem élvezi a területenkívüliséget. Kérdem: miért nem fizetett tíz éven keresztül adót ez az úr, akinek itt előkelő pozíciója volt egy nagy pénzintézetnél? Erre vonatkozólag úgy tudom, hogy a pénzügyminisztériumban az az álláspont, hogy ez az úr nem követett el adócsalást, mert nem adott be adóvallomási ívet; csak az követhet el adócsalást, aki adóvallomási ívet ad be. Ha ez így van, akkor én csak azt a tanácsot adhatom minden magyar állampolgárnak, ne adjon be adóvallomási ívet. mert akkor nem követhet el adócsalást és nem lehet felelősségre vonni. A közvélemény joggal^ kíváncsi arra, hogy erre a tíz évre visszamenőleg mi történiki Ha egy egyszerű fűszeres vagy egy egyszerű Jparos tíz éven keresztül hamis adóbevallással vagy egyébbel megkárosítja a kincstárt, azon irgalmatlanul elverik a port és utólag f megállapítják, hogy a kirótt adók hányszorosát tartozik büntetésképpen megfizetni. Törvény van arravonatkozólag, .hogy annak, aki adócsalást követ el, miképpen kell bűnhődnie. Nemcsak az egyszeres adót kell megfizetnie, hanem, annak többszörösét, külön bírságot is kell fizetnie. Mi történt ezen a téren? Ugyanez történt, vagy pedig a törvényt kétféleképpen lehet értelmezni? Ha előkelő külföldi idegenről van szó, akkor a magyar pénzügyminisztérium rideg és kíméletlen szíve ellágyul, de ha egy szegény adófizetőről van szó, (Farkas István: Ha egy magyarról van szó! Ez a hazafiság!) ha egy szegény kisiparosról van szó, akkor természetesen kíméletlenül és ridegen alkalmazni kell a paragrafusokat mindenre való tekintet nélkül, még ha az illető belepusztul is. Nem vagyunk hajlandók ilyen külföldi előkelőségeknek dolgai fölött napirendre térni. Ez a közvéleményt igenis érdekli. Méltóztassék tehát tájékoztatni a Házat, hogy tíz évre viszszamenőleg meg fogja-e fizetni az adót ez az úr, vagy az az intézet, amely helyette az adót űzetni tartozik. Érdekli ez a közvéleményt, mert ha akármilyen idegen idejön, nincs joga itt Magyarországon üzletet folytatni, jövedelmet zsebrevágni anélkül, hogy ugyanazoknak a kötelezettségeknek ne tegyen eleget, amelyeknek itt mindenki eleget tartozik tenni. Nálunk törvények vannak, amelyek kötelezik a külföldit, aki idejön, hogy a külföldieket ellenőrző hatóságnál jelentkezzék, Magyarországon tartózkodási engedélyt kérjen és alávesse magát mindazoknak a törvényeknek, amelyek itt Magyarországon érvényben vannak. (Farkas István: Ezek csak a szegény emberekre vonatkoznak.) Ha én elmegyek Franciaországba, vagy Angliába, reám is éppúgy vonatkoznak az ottani törvények és rendeletek, mint a többi ottlakóra és semmiféle kivételt sem alkalmaznak etekintetben. (Malasits Géza: A bejelentőlapon meg sem szárad a tinta, máris jönnek az adóintéssel!) Miért olyan előzékeny a magyar kormány? Vannak itt valamilyen különleges politikai vagy egyéb szempontok? Ügy tudom, hogy a külügyminisztérium már nyilatkozott cs világosan megmondotta, hogy ez az úr nem tartozik a diplomáciai testülethez, nincs is nyilvántartva ott a jegyzékben, tehát egy előkelő idegen, aki idejött Magyarországra pénzt keresni és aki nem tett eleget azoknak a kötelességeknek, amelyeknek eleget tartozik tenni minden ember, aki Magyarországon lakik. (Malasits Géza: Szegény artista, ha idejön, azt megnyúzzák!) Van itt egy másik jövedelmi forrás is, amelyet a magyar kormány igénybe vehetne és ez a megállapításom nagyon sok igen előkelő úrra vonatkozik, akik külföldön autót vásárolnak, bejönnek egy külföldi rendszámmal, Magyarországon járatják ezt az autót, adót nekik ezután nem kell fizetniök, mert külföldi autó és minden évben egyszer kimennek Svájcba, Franciaországba, vagy ahova nekik előnyösebb, kicserélik, vagy megújítják a rendszámot és visszajönnek. (Jánossy Gábor: Ha kiderül, az ilyeneket meg kell büntetni! — Farkas István: De ezeket nem fogják!) Szeretném tudni, van-e nyilvántartása a rendőrségnek, hogy Magyarországon hány ilyen autó szaladgál potyára. Annak a szegény teherautósnak, aki most küszködik és próbál vidéki fuvarozással valamelyes exisztenciát a maga részére biztosítani, kímélet nélkül meg kell fizetnie mindazokat az adókat, amelyeket e tekintetben rá kirónak. Aki itt valamelyik Buick, vagy más előkelő márkájú kocsival szaladgál az úton, külön soffőrt tart magának, külön garázst és nem tudom mi mindent tud tartani, akinek tehát a kényelméhez, a luxusához hozzátartozik ilyen előkelő fogai az minden évben beleül a kocsijába, kimegy Párizsba, megspórolja a vasúti költséget. semmivel sem kerül neki többe, kap egy új 36*