Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-283

244 Az országgyűlés képviselőházának , hogy ilyen könyvszakértő egyik-másik vállalat­nál megjelent. Ez nem azt jelenti, hogy az illető vállalat helytelenül járt volna el, vagy vele szemben büntető expedíció volna foyamat­ban, hanem annak a rendszernek gyakorlati alkalmazását jelenti, mely szerint időként ilyen vizsgálatok tartandók. Ezek a vizsgálatok idő­szakonként^ ismétlődnek. Ennek a megállapítás­nak annál is inkább fontosságot kell tulajdoní­tanom, mert a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgazdasági élet bizonyos vámszedői már nyomon követik a könyvszakér­tők útját és igyekeznek a maguk külön adóját is beszedni. Esterházy Móric t. képviselőtársam szóvá­tette azután a fázisadók, még pedig a fafázis­ado kérdését is. Megnyugtatom t. képviselőtár­samat, hogy a termelőknek saját gazdaságuk­ban elhasznált, vagy például konvencióképpen kiadott fájának forgalmiadóváltság alól való mentesítéséről gondoskodás fog történni a kiadandó rendeletben. Ami egyébként a fázisadó egész szisztémá­ját illeti, a helyzet az, hogy a papír- és a fo­gyasztásiadó alá eső cikkek kivételével tulaj­donképpen az egész közgazdaság területén már keresztülvitetett, illetőleg keresztülvitel alatt áll a fázisadó behozatala. Remélem, hogy a papír- és a fogyasztásiadó alá eső cíkkeknél is sikerül ez év folyamán az előkészítő munká­latokat megtenni és így körülbelül egy éven belül teljesen egységes szisztémánk lesz a for­galmiadó terén, amely annak lerovását igen nagy mértékben meg fogja könnyíteni és az ad­minisztráció egyszerűsítése felé igen jelentős lépést fog alkotni. Legyen szabad ezekntán néhány közgazda­sági jelentőségű kérdéssel is foglalkozom. Szóvátétetett a gabonaértékesítési rendszer kérdése azzal a kívánsággal, hogy minél előbb tegye meg a kormány azokat az intézkedéseket. amelyek a jövő évi gabonaértékesítés rendsze­rét vannak hivatva meghatározni. Ezidőszerint érdemben még nem nyilatkozhat om, mert hi­szen a különböző megoldási lehetőségek még vizsgálat alatt állnak. Összefüggnek ezek ter­mészetszerűleg azokkal a külkereskedelmi meg­oldásokkal is, amelyeket legutóbb például a ró­mai megállapodásokban sikerült konkretizál­nunk, de összefüggnek azonkívül egyes belső körülményekkel is, amelyeknek ismeretéhez statisztikai adatokra van szükségünk. Mihelyt ezek az adatok megfelelő módon rendelkezé­sünkre állanak, természetszerűleg azonnal tájé­koztatni fogjuk a közvéleményt a teendő lépé­sekről. Csak egyre vagyok bátor itt utalni, arra, amit ma a pénzügyi bizottságban tettek szóvá, de amit általános jelentőségénél fogva itt is le akarok szögezni. Ez az, hogy a mező­gazdaság megsegítésére szolgáló alapnak azok a szolgáltatásai, amelyek főleg a kisembert ér­deklik, vagyis a földadóvisszatérítés, a köz­munkaváltság-megtérítés stb.. ezentúl is a ma­guk változatlan formájában fenn fognak ma­radni. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől.) Álta­lában véve az egész pénzügyi konstrukciót igyekszem lehetőleg változatlanul fenntartani, aminek viszont megvan az a sajnálatos követ­kezménye, — legalább az adófizető szempontjá­ból — hogy azok a speciális megterhelések, amelyeket tavaly bevezettünk, szintén fenntar­tanotok lesznek, mert hiszen különben a mező­gazdaság támogatásának azok a módjai, ame­lyekre az előbb céloztam, nem volnának többé lehetségesek. (Ügy van! Ügy van!) jobbfelől.) 3. ülése 193 h május 25-én, pénteken Egy másik kérdés, amelyre utaltak itt a fel­szólalók közül többen is, az export kérdése. Eb­ben a tekintetben csak arra az általános meg­állapításra szorítkozom, hogy a magam részé­ről is azon vagyok, hogy az egész exportgazdál­kodásunk minden bürokratikus megterheléstől való mentességét biztosítsam, mert nagyon jól tudom, hogy ha valamely területen nem szabad késlekednünk és bürokratizálnunk, úgy az az export területe. Azt hiszem, hogy azok az ered­mények, amelyeket ebben a tekintetben az utolsó egy-másfél év folyamán elértünk, hatá­rozottan tanúskodnak arról, hogy eziránt nem­csak az érzék volt meg bennünk, hanem ered­ményeket is tudtunk elérni és e tekintetben én is csak elismeréssel szólhatok a Külkeres­kedelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank egyetértő és kooperáló munkájáról.* Egy másik kérdés, amely szintén felmerült a vita folyamán,. a dunántúli földgázkutatá­sok kérdése. Itt a helyzet az, hogy a tavalyi év folyamán külön törvényjavaslatban be­cikkelyezést nyert az European Gas and Electric Company-val, egy amerikai céggel, amely megelőzőleg Ausztriában a földgázkuta­tások terén már igen szép eredményeket ért el, kötött megállapodás. Ennek a megálla­podásnak a lényege az, hogy az illető válla­lat részére ötéves kutatási idő biztosíttatik és ha öt év leteltével a kutatások eredményesek, akkor kerül sor az úgynevezett magyar tár­saság megalapítására, amely azután megfelelő adó- és illetékkedvezményben fog részesülni. Egyelőre tehát tulajdonképpen tanulmányi társaságképpen működik ez a vállalat és^ kö­teles a következő szolgáltatásokra: Az első év­ben a kötelezettsége kizárólag arra irányul, hogy geológiai és geofizikai kutatásokat hajt­son végre a Dunántúl területén és pedig leg­alább akkora területen kell a geológiai kuta­tásokat elvégeznie, amely nem kisebb, mint az a terület, amelyet Magyarországnak három úgynevezett részletes térképe, Specialkarte-ja befed. Tehát három ilyen részletes térképnek megfelelő nagyságú területen kell ezeket . a kutatásokat véghezvinnie. Az ellenőrzést a Földtani Intézet geológusai és maga annak ve­zetője irányítják. Ezek már megállapították azt, hogy a társaság az első évre vállalt köte­lezettségeinek eleget tett, amennyiben főleg a Kisalföldön és annak délkeleti peremén végzett nemcsak geológiai, hanem az Eötvös-féle gra­vitációs inga és más eszközök segítségével geofizikai kutatásokat. Ezek a kutatások azért fontosak, mert a Kisalföldön a geológiai kuta­tásak sokkal kevésbbé kecsegtetnek sikerrel, mint a geofizikai kutatások. Ezek az ellenőrző vizsgálatok megállapították, hogy a társaság ezidőszerinti kötelezettségeinek, az első évbeli kötelezettségeinek eleget is tett. Most követke­zik a második periódus, amelyre vonatkozólag a helyzet az, hogy a második és a harmadik évben a társaság három kutatófúrást, a negye­dik-ötödik évben pedig további öt kutatófúrást mélyít le. Tehát a tulajdonképpeni fúrási te­vékenysége úgy, amint az az eredeti szerződés­ben provideálva volt, esak a második évben kezdődik meg. Ezek szerint tehát meg lehet ál­lapítani, hogy a társaság kötelezettségeinek ez­időszerint eleget tett és ezen a téren ellene kifo­gás nem emelhető. Igen nagy érdeklődést foglal el a közvéle­ményben az úgynevezett házadómentesség és lakásépítés kérdése. (Halljuk! Halljuk! balfelől — Farkas István: Lesz-e munka?) Petrovácz

Next

/
Thumbnails
Contents