Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 1934. évi május hó 25-én, pénteken, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az elnök bemutatja az állandó összeférhetetlenségi bizottság elnökének jelentését Turchányi Egon összeférhetetlenségi ügyében. — Az 1934/35. évi állami költségvetés pénzügyi tárcája. Felszólal­tak : Temesváry Imre előadó, Sándor Pál, Káinoki Bedő Sándor, gróf Esterházy Móric, báró Biedermann Imre, Petrovácz Gyula, Éber Antal, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Peycr Károly, Strausz István, Müller Antal, Schmidt Miklós, Fábián Béla, Malasits Géza, Kertész Miklós, Farkas Tibor, Vázsonyi János. — A pénzügyi bizottság beterjeszti jelentését az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt: Imrédy Béla. Az ülés kezdődik délután í óra 2 perckor. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyi­tom­A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszóla­lókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a ja­vaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dé­nes jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak az állandó össze­férhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhet­lenségi bizottság Turchányi Egon képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az előkészítő eljá­rást befejezte. Minthogy a házszabályok 86. §-a értelmében a Ház elnökének feladata, hogy az illető bi­zottság kisorsolását nyolc nap eltelte után tar­tandó s ntaptárilag megjelölendő ülés napirend­jére tűzze ki v ennélfogva^ Turchányi Egon kép­viselő úr összeférhetlenségi ügyében az Ítélő bizottság kisorsolását folyó évi június hó 5-ik napjára tűzöm ki. A kisorsolás a napirend letárgyalása után, illetve a napirend letárgyalására szánt idő utolsó félórájában fog megtörténni. A kisor­solás után pedig a kisorsolt ítélőbizottság az ügyet nyomban tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és tárgyalás napjáról a Ház irodája úgy az érdekelt képviselő urat, mint a 40-es névjegyzékben foglalt képviselő urakat a házszabályoknak megfelelő módon értesíteni fogja. A bejelentést a Ház tudomásulveszi. Napirend szerint következik a pénzügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteknek, továbbá az idevo­natkozó állami üzemek költségvetésének tár­gyalása. Szólásra következik Temesváry Imre előadó KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. úr, aki beszédének elmondására előző ülésün­kön halasztást kapott. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T- Képviselőház! A pénzügyi tárca költségvetési előirányzatán keresztül lehet legjobban áttekinteni egyfelől azokat a feladatokat,^ amelyek az állami élet funkcionálását biztosíthatják, másfelől pedig itt találjuk meg teljes képét azoknak a közterhek­nek, amelyek a teherbírás arányában az ország polgársága között megoszlanak. A szükségle­tek ezer- és ezerféle alkotóelemei a lehető leg­körültekintőbb munkával szűrhetők •• úgy át, hogy az állami élet zavartalan menetének biz­tosítása mellett a nemzet teherbíró képessége is megóvassék. Ezért tehát a különböző kor­mányzati ágak igénylésének kielégítése előtt az ország gazdasági és pénzügyi jelenét és jö­vendő alakulását minden optimizmus nélkül vizsgálva, isokszor talán kegyetlennek látszó őszinteséggel kénytelen a pénzügyi kormány­zat elzárkózni olyan szükségletek kielégítése elől is, amelyek pedig talán úgy gazdasági, mint szociális vagy kulturális szempontból is feltétlenül kielégítendők lennének. Mivel azon­ban a felelősség 100 százalékban a pénzügyi kormányzatot terheli, ennek következtében sem politikai szempontból, sem pedig népszerűségi okokból nem téríthető le arról az útról, ame­lyet részére a gazdasági és pénzügyi élet helyes mérlegelése megszab­Bár a világgazdasági helyzetben az utóbbi időben bizonyos javulás jelei látszanak, me­lyeknek hullámai már'országunkra is átterjed­tek, mégis — tekintve tőkeszegénységünket és a mezőgazdaságnak bár kissé javuló^ de az utóbbi időben beállott borzalmas szárazság miatt ismét visszamenő irányzatát — az opti­mizmus tekintetében a lehető legnagyobb óva­tosságra van szükségünk. Az a belső tőkekép­ződés, amely a háború utáni időkben lassan­lassan ismét megindult és amely talán az 1928. évben már erőteljesebb tempóban kezdett fej­lődni, úgyhogy a bankzárlat idején, az 1931. június hó 30-a körüli időben a betétek összege 32

Next

/
Thumbnails
Contents