Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-281
134 Az országgyűlés képviselőházának , idejében külföldi hajóstársaságok szállították el; az alföldi munkanélküliek Amerikába irányíttattak. Csonka-Magyarország azonban az Alföld öntözése nélkül ezzel a problémával semmiféle szociális politikával sem tud megbirkózni. T. Képviselőház! Szeretném az ország és a közvélemény szívébe égetni Széchenyinek azt a mondását, hogyha az Alföld elpusztul, vele pusztul a Dunántúl is, de vele pusztul az egész ország. Nem lehet célom, hogy belemélyedjek ennek a kérdésnek műszaki részleteibe. Ez tökéletesen fel van dolgozva a legkitűnőbb szákemberek munkáiban. Mégis meg kell állapítanom, hogy a változó kormányok tettei nem állanak arányban az ismételten hangoztatott elvi meggyőződésükkel. Teljesen világosan és a tudomány erejével megállapíttatott már, hogy az öntözésre elegendő víz áll az ország rendelkezésére, még ma is, amikor a hegyvidéki tárolásnak lehetősége elesett az ország megcsonkítása folytán és saját területeinken, domb- és síkvidéki tárolások berendezésével kell ezt a problémát megoldani. Van egy ellenvetés, amelyet költségvetési beszédében éppen Berki Gyula t. képviselőtársam hangoztatott, hogy a mai értékesítési nehézségek mellett az öntözéssel elért többtermelés folytán csak az értékesítés fokozottabb nehézségeivel fogunk találkozni. Erre mindenekelőtt az a válaszom, hogy az öntözés által előálló terméstöbbletek feltétlenül biztosítani fogják az öntözés jövedelmezőségét, hiszen a terméstöbblet értéke még a mai nyomott árak mellett is holdanként 80—120 pengőt tesz ki. Ebbe nincs beleszámítva a termelés stabilitásának •riási gazdasági jelentősége, sem az, hogy az öntözés erős állattartást és intenzív trágyázást tesz lehetővé. De továbbmegyek, az öntözés nem egy emberöltőre szól, hanem az öntözés a nemzet létének örökkévalóságára szól. Az öntözés nem csupán a többtérmelés problémájának megoldása, hanem a változatos termelésé és a minőségi termelésé is, ami azt jelenti, hogy csak az öntözés által érhetjük azt el, amit az irányított termelés fiiján akarnak elérni, hogy a termeléssel átnyergelhessünk és piacoknak termeljünk. A föld mi vei és ügyi minisztérium igen ki váló munkát adott ki ebben az ügyben, amelyért, azt hiszem, mindnyájunk nevében hálás köszönetemet fejezhetem ki annak a kitűnő^ miniszteri tanácsosnak, aki az illetékes osztály élén áll és ezt a könyvet megírta. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Sajó Elemér!) Azt mondja a könyv egyebek között (felolvassa): »A tanulmányok nem pótolhatják a teremtő alkotást. Az öntözés ügye már annyira át van tanulmányozva, hogy az alkotómunka megkezdése semmiféle kockázattal nem jár.« De a miniszterelnök úr felfoghatja ennek értékét, ha arra mutatok rá. — azt. hiszem, nem kell különösen rábeszélnem — hogy vámpolitikai pozíciónknak és külkereskedelmi tárgyalásoknál való biztonságunknak milyen megerősödését jelenti az, hogy stabil mezőgazdasági termeléssel számolhatunk. Teljes mértékben koncedálom azt, hogy ez elsősorban pénzügyi probléma. Legyen szabad a t. Ház elé tárnom, hogy Hegedűs Loránd volt pénzügyminiszter úrnak kezdeményezésére még Bethlen István kormánya alatt egy angol világcég — azt hiszem, Piersonnak hívták — ajánlatot tett ennek az öntözési munkálatnak kivitelére a magyar államnak; ha jól tudom, ötmillió font sterlinget £5 évig igen 1. ülése 193'4 május 23-án } szerdán előnyös amortizáció mellett akart rendelkezésre bocsátani, sőt a munkálatokban való részvételét is felkínálta. A Bethlen-kormány távozása után ennek a cégnek vezérigazgatója, Gibson úr, aki Afrika és Ázsia legnagyobb öntözési munkálatait vezette, Budapesten is járt. Károlyi Gyula volt miniszterelnök úr és szakminiszterei tárgyaltak vele. Az ügy azért nem jött létre, mert a bankrendelet miatt ez az angol cég visszavonta ajánlatát. Azért említem fel a kölcsönajánlatot, mert ebből nyilvánvaló az, hogyha egy világcég, amelynek történelmi múltja van az öntözés terén, érdeklődik a magyar öntözés problémái iránt, akkor ez a mi Alföldünk termelőerejét feltétlenül nagyon sokra becsüli, abban Európa legkülönb termőterületét látja. T. Ház! Bármilyen súlyos is ennek a munkálatnak a pénzügyi része, iehetetlenség, hogy megoldatlan maradjon. Ellenkezőleg, én úgy vélem, hogy országos agitációt kell indítani, meg kell szervezni a vármegyéket, a gazdasági egyesületeket, az egész magyar társadalmat, az iskolásgyerekektől a dolgozó polgárig: az egész magyar glóbust meg kell szervezni ennek a gigantikus tervnek a végrehajtására. Az olasz miniszterelnök egész Itáliát felrázta az öntözés és a többtermelés problémájának a megoldására. Egy Nemzeti Bizottság, amelyben foglalkozási és társadalmi különbség nélkül igazán egy nemzeti egységbe lehetne összefogni az ország minden polgárát, feltétlenül óriási léptekkel vinné előre ezt a szent ügyet. Még csak arra akarok utalni, hogy legutóbb Petrillio olasz, földmíveiésügyi államtitkár az öntözőszövetség kongresszusát azzal nyitotta meg, hogy: »Nincs igazi politikai függetlenség ott, ahol nincs tökéletes gazdasági függetlenség. Itália mezőgazdasági problémája az öntözési probléma«. Nekem meggyőződésem, hogy Magyarországnak is ez a perdöntő gazdasági problémája. T. Ház! Széchenyi István megmutatta az utat, amelyen járnunk kell, ha ennek az országnak jövőjét biztosítani akarjuk. Én felszólítom az igen t. miniszterelnök urat, hogy legyen végrehajtója Széchenyi végrendeletének. (Élénk helyeslés a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Széchenyi (akaratát végrehajtani nagy és nemes feladat. De szíves figyelmébe^ ajánlom az előttem szólott igen t. képviselőtársamnak, hogy Széchenyi iszarnyaló lelkét és eszméit követni anyagilag rendkívül nehéz, dolog, különösen ma, amikor a filléres gazdálkodás rendszerét éljük. Örülök, hogy maga a képviselő úr is ^ elismerte, hogy elsősorban pénz kell az öntözés problémájának a megoldásához, (Ügy van! a baloldalon.) miután azonban nekünk pénzünk nincsen, ezt a problémát ma megoldani nem tudjuk. Jól esik mekem azt hallanom, hogy ellenzéki oldalról tulajdonképpen Bethlen István öntözési tervét méltóztatik elfogadni, amelyet pedig ezen az oldalon sokszor kritizáltak. Általában az a megjegyzésem, hogyha magyar élet még mindig ugar, parlag, és igen isok munkára volna még szükség, hogy kimunkáljuk. Azt hiszem, hogy ha egy emberöltőn keresztül naponta új reformokat alkotnánk, akkor sé tudnók mindazt elvégezni, amit a mag var élet tőlünk ma megkíván.. T. Ház! Aki felelős állásban van, mint én is, aki immár majdnem öt éve veszek részt a.