Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. Nem kell egyébre utalnom, mint arra, hogy már az igazságügyminiszter úrnak nem tudom hány elődje megígérte, hogy idehozza a rehabilitációs törvény javaslatát. Szinte érthetetlen az a csökönyösség, amellyel elzárkóznak ennek a törvénynek megvalósítása éa a vonatkozó törvényjavaslatnak letárgyalása elől, holott ebben igazán semmi politikumot sem lehet felfedezni, sem egyéb olyan gátló körülményt nem lehet találni, amely indokolttá tenné, hogy evvel a kérdéssel ne foglalkozzék a törvényhozás. Az igazságügyminiszter úr elődje — egy vagy két elődje — beígérte kormányprogrammként, de a kormányelnök úr is beígérte a hitbizományi reformot. Beígérték a kötött birtok reformját is. Egyik sem valósult meg és semmiféle intézkedés nem történik. Amikor a költségvetés tárgyalása során és a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során ismételten és ismételten hallunk a telepítés kérdéséről, én elképzelhetetlennek tartom a telepítés komoly megoldását és a földreform kérdésének megoldását, anélkül, hogy ne előzze meg ezt a hitbizománynak és általában a kötött birtoknak reformja. .Bátor vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni az egyesbírói rendszer megszüntetésére

v Evvel a kérdéssel is foglalkozni kellene. Emlékszem rá, amikor az egyesbírói rendszer meghonosítására vagy bevezetésére vonatkozó első törvényt megalkották, de később is, amikor a törvény hatályának meghosszabbításáról szóló törvényt tárgyaltuk^ azt az ígéretet kaptuk, hogy ez a rendszer átmenet lesz és ez az átmenet csak addig szól, amíg a restanciákat a bíróságok feldolgozzák. Az előadó úr tegnap statisztikai adatokkal igazolta, hogy mind a poigári peres eljárásban, mind a bűnvádi peres eljárásban mennyivel apadt a perek száma, előadta és statisztikai adatokkal ismertette, hogy a királyi Kúria és a királyi ítélőtáblák t restanciája mennyivel apadt, sőt, hogy a törvényszékeknél is az elintézetlen ügyek számának csökkenése erős tempóban halad. Ha ez igaz, akkor el kell jutnunk végre odáig, hogyha nem is egyszerre, az egész rendszert megint a társashírói rendszerre vigyük vissza, de legalább is meg kell kezdeni a szerencsétlenül elgondolt, talán annakidején a kényszer által teremtett egyesbírói rendszernek a megszüntetését. Nem tudom, a t. igazságügyminiszter úr, aki az utóbbi években politikai fórumon működött és mint ügyvéd gyakorlatot nem folytatott, látta-e, vagy tudja-e, hogy mi történik az egyesbíróságnál. Botrány ez; tessék elhinni, hogy ezt a szót helyesen használom. Az egyesbírói eljárás sem a gyors, sem az olcsó igazságszolgáltatásnak nem felel meg, hanem pont az ellenkezőjét bizonyítja be ennek. Nem gyors azért, mert a bírák, tisztelet a kivételeknek, teljesen készületlenül jönnek el a tárgyalásra és amíg a társasbíróságoknál az ember azt látja, — és ezt tárgyilagosan el kell ismerni — hogy sokszor az ügyvéd majdnem jobban ;megismeri az egész peranyagot az előadó bíró előadása alapján, mert az előadó bíró úgy fel van készülve, hogy az ember ott a legnagyobb tisztelettel adózik a készüléséért, addig az egyesbírónál azt látjuk, hogy teljesen készületlenül jár el a tárgyalásra, boldog, ha valami inditvány vagy ellenindítvány kerül elébe és összecsaphatja az iratokat: végzés, a királyi bíróság a tárgyalást berekeszti, határnap ekkor, 'bizonyítás elrendelése ekkor. ülése 198% május 17-én, csütörtökön. 5 Ez az ügyek befejezését nagyon hátráltatja, azonkívül a felekre borzasztóan káros, mert költséges, hiszen minden egyes peres aktus, minden egyes tárgyalás bélyegköltségben, illetékben, azonkívül az ügyvédi munkadíjban is megnyilatkozik, úgyhogy ezt az állapotot teljesen meg kell szüntetni. Sajnos, az időm lejárt, ezért még csak néhány olyan követelést és kérést akarok az igazságügyminiszter úrnak tolmácsolni, amelyeket nem tudok elhallgatni. Az egyik az, hogy szaporítsa a munkaügyi bírák és a társadalombiztosítási bírák számát, különösen a budapesti központi járásbíróságnál. Elnök: Figyelmeztetem ;a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Györki Imre: Azonnal befejezem. Lehetetlen, hogy ezeknek a legszerencsétlenebb embereknek ügyei hónapokig húzódjanak, anélkül, hogy ítélethozatalra kerülne a sor- Végül kérem az igazságügyminiszter urat, — amely kérdés szintén megérett a reformra — hogy a fogházszabályokat, általában a letartóztatási intézetek szabályait végre vegye revízió alá, mert azt az elavult intézkedést, amely Magyarországon ezidőszerint érvényben van, fenntartani nem lehet. Egyébként annál a bizalmatlanságnál fogva, amellyel a kormánnyal szemben viseltetem, a tárca kötségvetését sem fogadom el. (Helyeslés d szélsőbaloldalon.) Elnök: Herczegh Béla képviselő úr, mint az igazolási állandó bizottság előadója kíván jelentést tenni. Hercziegh Béla előadó: T. Képviselőház! Az igazolási állandó bizottság részéről tisztelettel van szerencsém bejelenteni, hogy a bizottság a osengeri választókerületben képviselővé választott vitéz Mecsér András képviselő úr megbízó levelét megvizsgálta és alakilag kifogástalannak tálta. Minthogy azonban a választás megtámadtatott, ezért SL

r bizottság a mandátumot a házszabályok 12. §-ának c) pontja alá sorolta. Tisztelettel kérem a bejelentés tudomásulvételét. Elnök: vitéz Meosér András képviselő úr megválasztása ellen panaszt adtak be, tehát a Ház a képviselő úr mandátumának igazolását a házszabályok 31. §-a értelmében a panasz eldöntéséig függőben tartja. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Vary Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azokat a hibákat, amelyeket a nyomozás egyes közegeivel szemben Györki Imre t. képviselőtársam felhozott, magam iis kifogásolom és elítélem azt a módszert, amely a nyomozás megkezdésénél ia terheltet veszii igénybe, azt a terheltet, aki nem köteles^ önmaga ellen vallani és bizonyítékokat szolgáltatni. Kifogásolom ugyancsak azt a módszert, amely, sajnos, előfordul a nyomozás egyes közegeinél, hogy a terheltet fogvatartják és őt használják fel a nyomozás céljaira. Ugyancsak nem helyeslem azt sem, hogy_ a terheltek huzamosabb időn át törvényes jogcím nélkül, királyi ügyészi indítvány és bírói határozat nélkül fogva vannak. Hála Istennek, ezek azonban, egészen kivételes jelenségek, amelyek egyik-másik csendőri vagy rendőri közeg túlbuzgósága folytán és a nyomozás sikere érdekében jóhiszemüleg követtetnek el. TTgy a belügyi kormányzatnak, mint az igazságügyi kormányzatnak igyekeznie kell ezeket a visszaéléseket és hibákat lehetőleg megszüntetni.