Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-279

6 Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 198U május 17-én, csütörtökön. Ami már most azt illeti, hogy a királyi ügyészség könnyelmű vádemeléseivel szemben kér védelmet, vagy intézkedést Györki Imre t. képviselőtársam, ki kell jelentenem, hogy én általában ilyenekről nem tudok Lehetnek elve­tések,, hogy a királyi ügyézség vádja nincs eléggé megalapozva, de ezek kivételek és ko­moly baj ebbóTnem származhatik, mert hiszen az igazsagügyminiszter felügyeleti hatásköré­ben miindig jogosult egy panasz alapján ebbe belenyúlni, másrészt ott van a bíróság, amely a királyi ügyészség vádjával szemben akár ki­fogás, akár észrevétel alapján megfelelő védel­met tud nyújtani. A királyi ügyészség^ műkö­désének színvonalát általában elismerésremél­tónak és küfogástalannak tartom (Ügy van! jobbfelől.) ési mondom, ha történnek is kisebb hibák, ezek semmiesetre 'sem szándékosak, cél­zatosak s nem tudatlanságból vagy rosszhisze­műségből, hanem felfogásbeli vagy megítélés­ben eltérésből erednek. (Györki Imre: Nagy Emlil volt igazságügyminiszternek más a véle­ménye! — Lázár Andor igazságügy miniszter: Mint védő beszélt, nem mint igazsagügymi­niszter!) Ami Györki Imre t. képviselőtársamnak az egyesbírák, illetve az egyesbíróság ellen felho­zott kifogását illeti, ki kell jelentenem, hogy ha nem is abban az értelemben, ahogyan ő adta elő, a magam részéről szintén a legtelje­sebb mértékben ellene vagyok az egyesbírói intézményeknek (Helyeslés balfelől és a közé­pen.) és különösen bűntetőügyekben tarthatat­lannak »és átmenetinek tartom. (Helyeslés.) balfelől.) Kényszerűség, amelyet f az ország mai nyomorúságos anyagi helyzetében tűrni va­gyunk kénytelenek. (Kelemen Kornél: Az ügyek nem mennek gyorsabban! — Gál Jenő: Semmi kényszer nincs!) T. Képviselőház! Az a komoly, nyugodt és felelős igazságügyi kormányzat, amelyet az igazsagügyminiszter úr részéről tapasztalunk, megfelel az igazságszolgáltatás szellemének. Megnyugtató, hogy az igazságügyminiszter úr az igazságügyi kormányzattól, az Igazságszol­gáltatástól távoltartja a politikát és különösen a pártpolitikát (Jánossy Gábor: Nagyon he­lyes! így is kell!) és minden igazságügyi kor­mányzati intézkedésében kizárólag az igazság­szolgáltatás magas érdekei vezetik. (Helyeslés.) jobbfelől.) Azt is öirömimel kell imagállapítlar nom, —- akli régtől fogva mindig a jó igazság­ügyi adminisztrációt kérem ebben a Házban — hogy az igazságügyminiszter úr hivatalbalé­pése első pillanatától fogva, fontosabbnak ítélte a helyes és megfelelő igazságügyi kormányzást, mint a törvénygyártást. (Jánossy Gábor: Eb­ben is igaza van! Úgyis sok a törvény, nem is ismerjük mindet!) Az igazság az, hogy a leg­nagyszerűbb törvénynél is jobb a kiváló bíró­A kiváló íbírót pedig az igazságügyi adminisz­tráció termeli ki. Az igazságügyminiszternek a törvényben biztosított főfelügyeletig jogánál fogva nemcsak joga, hanem kötelessége is a megfelelő igazságügyi adminisztrálás és gon­doskodás arról, hogy megfelelő helyre megfe­lelő bíró kerüljön. (Kelemen Kornél: TTgy van!) Ali ez különösen a vezető bírói állásokra. A vezetés ma nagyon sokat jelent és egy-egy bíró­ság egész^ működéséről tudhatjuk, hogy milyen a vezetője, illetőleg vezetője után ítélhetjük meg a bíróság működését. Amilyen a vezető, olyan a bíróság. Ennek következtében az igaz­ságügyi adminisztráció feladata, hogy kiválo­gassa az erre különösen képes és alkalmas ve­zető bírákat, akik képesek is, tudnak is és akarnak is jól adminisztrálni. Ugyancsak az adminisztráció Jeladata a megfelelő, jó járásbírák, kiválasztása. A mi né­pünk értelmes, eszes, nagyszerű jogérzéke és igazságérzete van. Egy gyönge, tapasztalatlan, fiatal, kezdő, az életet nem ismerő bíró iránt nincs bizalma. Tehát az igazságszolgáltatás te­kintélye érdekében szükséges hogy megfelelő tapasztalt és gyakorlattal bíró járásbírák ke­rüljenek ki a vidékre, ahol tulajdonképpen ők az összes jogvitáknak teljhatalmú urai. Ugyancsak szükségesnek tartom, hogy az igazságügyi adminisztráció komolyan válo­gassa ki a királyi ügyészség tagjait és a vizs­gálóbírókat. Az ő intézkedésükön becsület, va­gyon, szabadság s emberek sorsa dől el, na­gyon meg kell tehát gondolni, kik lesznek ki­rályi ügyészek és vizsgálóbírák. Sem a királyi ügyészséget, sem a vizsgálóbírói tudományt nem lehet megtanulni, ehhez külön talentum, külön hajlandóság tehetség kell. Lehet valaki nagyszerű, szorgalmas ügyész, vagy bíró, ez nem elég, ha éppen az hiányzik belőle, ami az első pillanatban szükséges, az iniciálás, a gyors elhatározás és az ítélőképesség, amelynek min­dig tárgyilagosnak és magas színvonalon álló­nak és emberszeretettől áthatottnak kell lennie! Ugyancsak igen fontosnak tartom az ad­minisztráció szempontjából, hogy megfelelő módon ellenőriztessék, hogy a bíróság, különö­sen a büntetőbíróság a tárgyalás ünnepélyessé­gét és alakszerűségét betartsa. A felek és tanuk egy része életében egyszer kerül bíróság elé, érezzék és lássák tehát, hogy most itt az igaz­ság csarnokaiban az igazmondó bíró előtt ál­lanak. Ugyancsak kifogásolom, ha a bíró gorom­báskodik, vagy sértegeti a vádlottat. A vádlott még nincs elítélve, még fel is menthetik, nem helyes tehát, ha a bíró a maga rossz és esetleg ideges modorával sértegeti a vádlottat és ilyen módon a bírói tekintélyt is sérti, (Ügy van!) a bírónak ugyanis igazságosnak, komolynak és tárgyilagosnak kell lennie, amikor a vád­lottal beszél. A jó adminisztráció feladata az, hogy gon­doskodjék arról, ne gyűljenek össze hátralé­kok. Nagyon érdekes, hogy amint az igazság­ügyminliszter úr átvette hivatalát, (félév alatt, vagy egy év alatt a Kúria hátraléka fel volt dolgozva. Adminisztrálás kérdése az egész. Kerületemben esett meg, hogy egyik választóm a királyi Táblán ítéletet nyert február 6-án, a Kúrián ugyanebben az ügyiben pedig" már május 6-án, tehát negyedéven belül. (Jánossy Gábor: Nem tetszett megsürgetni 1 ?) Soha, nem is lehet. Ügyész- vagy bíróember-képviselő ke­rülje el messzire az igazságügyi hatóiságokat, mert a legnagyobb sérelem volna az igazság­szolgáltatás ellen, ha közbenjárással igyekez­nék gyorsítani. (Jánossy Gábor: Nem közben­járás! Sürgetés!) Annak megvan a maga módja» felügyeleti úton, a felek kérelmezhetik és a Tábla elnöke, vagy a Kúria elnöke elren­delheti indokolt esetben, de egyébként nem le­het. Ez így van szó szerint. Ma a királyi Kúria negyedéves terminusokkal dolgozik, te­hát igenis a jó adminisztrálás — mint látjuk — eredményeket tud elérni. Ugyancsak a jó adminisztráció feladata az, hogy ne a királyi ügyészek csinálják az igaz­ságügyi politikát, hanem az igazsagügyminisz­ter úr. S itt van valami igaza Györki Imre t. képviselőtársamnak. Politikai perek megindí-

Next

/
Thumbnails
Contents