Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése Í93h május 23-án, szerdán Hl gatási bíróságra hárul, csak akkor szerezhetünk tényleges tudomást, ha egy rövid kis statisztikai kimutatás keretében megnézzük, liogy mennyire emelkedett az ügyek száma azóta, mióta a közigazgatási bíróság létszámát legutoljára, 1913-iban emelték. 1920-ban a bírósághoz beérkezett ügydaraíbok száma 6879 volt. 1933-<ban a beérkezett darabok száma 34.761-re emelkedett, vagyis pontosan az 1920-as darabszám ötszörösére. Az elintézett ügyek száma 1920-ban 11.806 darab volt, 1933-ban pedig 29.061 darab. Az előző évi hátralékkal együtt 1933-ban elintézendő lett volna 66.146 ügydarab. T. Ház! Ilyen körülmények között természetszerűen indokolt volt a bíróság létszámának öt bíróval való szaporítása. Ne higyjük azonban, hogy a bíróság személyzeti létszáma; nak öt fővel való szaporítása most már lehetővé tenné a restanciák feldolgozását. Nem, t. Képviselőház, az ügyek száma, amelyek a közigazgatási bíróságra hárulnak, oly nagy s annyira emelkedő tendenciát mutat, hogy személyzeti létszámszaporítással a kérdést megoldani nem lehet. A közigazgatási bíróságnál tisztán és kizáróan egy teljes szervezeti változással lehetne a helyzetet megjavítani. Ez a szervezetváltozás a középfokú közigazgatási bíróság felállítása. A magyar jogkereső közönségnek már évtizedes kívánsága a középfokú közigazgatási bíróság felállítása. Teljes lehetetlenség, hogy az ügyek értékre és természetükre való tekintet nélkül mehessenek fel eldöntés céljából a közigazgatási bírósághoz. Hogy mennyire lehetetlen az állapot, annak megvilágítására újból csak egészen röviden óhajtok hivatkozni arra, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) hogy az ötven nengőn aluli ügyek számaránya a közigazgatási bíróságnál 24-4%, a száz pengőn aluliak számaránya pedig 15*4%, vagyis a 100 pengőn aluli ügyek számaránya 40-2%-ot tesz ki a közigazgatási bíróságnál. Ha tehát az értékhatárt csak 100 pengőben állapítanák meg, máris több mint 40% elesnék a közigazgatási bíróság mai ügykörébe, hatáskörébe eső ügyek számából, ami magában véve lehetővé tenné a közigazgatási bíróság normális tárgyalási menetét és ügyeinek elintézését. T. Ház! A közigazgatási bíróság költségei 20.000 pengővel csökkentek annak ellenére, hogy a személyzeti létszámot öttel szaporították és ennek következtében a személyi járandóságok 50.900 pengővel emelkedtek. Ennek oka abban keresendő, hogy viszont a dologi kiadások rovata 71.200 pengővel leszállíttatott, főként azért, mert a bíróság elhelyezésére szolgáló épület a kincstár tulajdonába ment át és ennek következtében házbérről gondoskodni többé a költségvetés keretei közt nem kell. T. Ház! A miniszterelnökség költségvetése 57.300 pengővel emelkedett. Már a tavalyi költségvetés tárgyalása során kifejezést adtam abbéli aggályaimnak, hogy a költségvetés azok között a megszorított keretek között, amelyek között összeállították, a költségvetési év során póthitel igénybevétele nélkül a tárca ténylegesen felmerülő kiadásait fedezni nem fogja. Ez az aggályom tényleg alapos volt, amennyiben a kiadások fedezése csak bizonyos póthitelek iírénybevételével vált lehetségessé. Ennek az állandó póthiteligén y bevételnek elkerülése cél3auol a jelenlegi költségvetés bizonyos tételeknél mérsékelt emelkedést mutat fel. A személyi járandóságok rovatánál csökkenés jelentkezik, még pedig 14.270 pengő, amely az 1934:1. te. végrehajtásának a következménye. A dologi kiadások rovatánál 28.250 pengő az emelkedés. Az »Informatív szolgálat és a sajtóosztály költségeinek átalánya« rovat változatlanul 700.000 pengővel van felvéve. »A thazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozására átalány« rovat emelkedett 99.000 pengővel, ez az emelkedés azonban tulajdonképpen csak látszólagos. Ha figyelembevesszük azt, hogy az 1929/30. költségvetési év 870.000 pengővel dotálta ezt a rovatot, akkor láthatjuk, hogy a mai mérsékelt emelés még mindig nem éri el azt az összeget, amely négy évvel ezelőtt állíttatott be a költségvetés keretébe. Hasonlóképpen emelkedett a rendelkezési alap 57.500 pengővel, 412.500 pengőről 470.000 pengőre. A miniszterelnökség -többi rovatának kiadási tételei nem emelkedtek, változatlanok. A vitézi rend főszéktartóságánál az emelkedés 1550 pengő. A 3. cím a Központi Statisztikai Hivatal, amelynél a csökkenés 105.400 pengő. Éhből a személyi járandóságok rovatára az 1934. évi I. te. végrehajtásának eredménye gyanánt 43.400 pengő, a dologi kiadások rovatára pedig 12.040 pengő esik. A többi rovat változatlan. A rendkívüli kiadások rovatában egyedül »Az 1930. évi népszámlálás feldolgozásának költségei« rovatnál mutatkozik változás, amennyihen az leszállíttatott 75.000 pengővel. A népszámlálási munkálatok feldolgozása ugyanis annyira előrehaladt, bogy a fennmaradó összeg a munkálatok elvégzésére feltétlenül elegendőnek mutatkozik. »A mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel munkálatai« rovat 25.040 pengővel emelkedett. A gazdatársadalom régi vágya megy teljesedésbe akkor, amikor a tárca keretében a mezőgazdasági üzemi statisztikai felvételek megtörténte tényleg lehetővé is válik. Ezért csak elismerés és köszönet illeti meg a niiniszterelnök urat, aki a mai súlyos gazdasági válság közepette is erre a gazdasági szempontból oly fontos tárgyra a költségvetésbe beállított összeget megtalálta és rendelkezésre bocsátotta, s ezzel a mezőgazdasági üzemi statisztika felvétele lehetővé vált. T. Ház! Ezekben voltam .bátor egészen röviden, szinte távirati stílusban előterjeszteni a kisebb tárcák költségvetési tételeit. Tisztelettel kérem, méltóztassék a költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik! Patacsi Dénes jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnöki tárca költségvetésének tárgyalása kapcsán úgy érzem, kötelességem szóvátenni azt, amit egy a kormányhoz közelálló lap folyó hó 19-én, szombaton a francia külügyminiszter szenzációs nyilatkozatára vonatkozólag nagy betűkkel közölt. A Függetlenségnek ebben a számában a következők vannak (olvassa): »Barthou külügyminiszter tegnap az Intransigeant genfi munkatársa előtt nyilatkozott a Habsburg-kérdésről. A külügyminiszter nyilatkozatában kijelentelte, hogy Franciaországot Cseh-Szlovákiával és Olaszországgal szerződés köti, amelyek a leghatározottabban tiltják a Habsburgok restaurációját. Ezzel a ténnyel mindenkinek számolnia kell.« T. Ház! Amikor jól tudjuk, hagy habár cenzúra nincs, de azért mégis bizonyos, nevezzük talán így: sajtó-Stillhalte folytán a külföldi vonatkozású hírek a lapok lojalitása folytán a miniszterelnökségi sajtóirodával történt megállapodás után szoktak legtöbbször vagy talán kivétel nélkül napvilágot látni, akkor azt hiszem, van jelentősége annak, hogy egy ilyen 17*