Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-281

HO Az országgyűlés képviselőházának adási végösszegével, akkor mintegy 43.000 pengő többletkiadást állapíthatunk meg. Ez a tény azonban egyáltalában nem jelenti azt, mintha a költségvetés kiadási tételeinek meg állapításánál az egyéb tárcáknál is annyira hangsúlyozott és hangoztatott takarékosság el vei a legnagyobb mértékben ne érvényesültek volna, hanem inkább arra mutat, hogy a meg­előző évek során ezeknek a tárcáknak kiadási tételei körében olyan nagy levonások történ­tek, hogy a feladatok megvalósítása, melyek e tárcák körébe esnek, nagyrészt 3sak póthiteleK igénybevételével volt lehetséges, másrészt pe­dig, hogy az állami és kormányzati feladatom a múlt esztendők során a gazdasági élet fejlő­dése és ennek következtében természetszerű, differenciálódása következtében annyira meg­növekedtek, hogy az e tárcák körébe eső egyea feladatok megvalósítása, teljesítése, egyes he­lyeken, — miként arra később külön, is rá fo­gok térni — csak a személyzet szaporításával volt lehetséges. A kiadási tételek több, mint fele összegét, körülbelül 52-5%-át, a személyi járandóságok teszik ki. Ezeknek a kiadásoknak további lé­nyeges csökkentése, sajnos, nem várható, külö­nösen azért nem, mert hiszen a tárcák körében túlnyomórészt a személyzeti létszám a normál létszámra már a megelőző évek során, egye» helyeken pedig a mostani költségvetés össze­állítása során leszállíttatott. Továbbá megtaka­rítások tehát a személyzeti létszám, a személy zeti kiadások körében csak akkor volnának el­érhetők, ha a pénzügyminiszter úr által iá több ízben hangoztatott racionalizálási elvék nagyobb mértékben volnának keresztülvihetők. Nem várható azonban nagyobb arányú megta­karítás a dologi kiadásoknál sem, mert hiszen — miként arra az előzők során már hivatkoz­tam — a megelőző évek költségvetési tételeinek összeállításánál a dologi kiadások terén is a levonások a lehetőség határain belül megtör­téntek, úgyhogy a tényleg rendelkezésre álló fedezet a kormányzati feladatok teljesítésére a legelkerülhetetlenebbül szükséges. Áttérve a költségvetés egyes fejezeteire, az első fejezetnél a kormányzó tiszteletdíja válto­zatlanul az előző évekhez mérten, 120.000 pengő­vel állíttatott be a költségvetésbe. A kormány­zóság fejezeténél a csökkenés 3320 pengő. Az elmúlt év költségvetése során eme fejezet ki­adási tétele 41.800 pengővel csökkentetett. A személyi járandóságok rovata 3920 pengő több­letet mutat, aminek oka részben a tisztviselők fokozatos előléptetése, részben pedig az a tény, hogy egy tisztviselő személyhez kötötten a VI. rangosztályból az V. rangosztályba lépett elő. A dologi kiadások rovata változatlan. A kikül­detési költségek rovata csökkent 500 pengővel. A királyi épületek és tartozékainak kezelése rovatánál a megtakarítás 6170 pengő. Ebből a dologi kiadások rovatánál 5370 pengő jelent­kezik, míg a kiküldetési költségek rovatánál 700 pengő. A bevételek rovata 6500 pengővel csökkentetett, ami az általános házbérleszállí­tás természetes következménye. A főudvar­nagyi bíróság kiadási összege egészben véve 5800 pengő. A költségvetési előirányzat válto­zást tulajdonképpen nem szenvedett. Az összes kiadási többlet a cím keretében 80 pengő. A III. fejezet az Országgyűlés fejezete. Amint igen jól méltóztatnak tudni, az Ország­gyűlés a maga költségvetését saját hatásköré­ben maga állapítja meg és a költségvetésbe az Országgyűlés költségvetése csak a teljesség okából vétetik fel. A Képviselőház és a Felső­éi, ülése 19. H május tS-á/n, szerdán ház, tehát a törvényhozás mindkét háza, a maga költségvetési szuverén jogánál fogva már meg is állapította. A megelőző évvel szem­ben az idei kiadási előirányzat 29.680 pengő csökkenést mutat fel, amiből a személyi járan­dóságokra 21.580, a dologi kiadásokra 8100 pengő esik. A Legfőbb Számvevőszék fejezeténél 39.200 pengő emelkedés mutatkozik. Ebből a személyi járandóságok rovatán 26.900 pengő jelentkezik. A rendszeres allait dó illetmények rovatán egy I VI. fizetési osztálybeli állásnak a normállét­j szám elérése céljából való törlése, továbbá az i 1934:1. te. végrehajtása következtében 10.600 pengő apadás mutatkozik. Ezzel szemben azon­ban a nem rendszeres illetmények rovatán 37.500 pengővel több irányoztatott elő, annak következtében, hogy a helyszíni ellenőrzések lé­nyegesen emelkedtek és ennek következtében természetszerűleg a személyzeti kiadások is en­nek megfelelően emelkedtek. (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Rubinek István előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy előadmányomat félbeszakítva, a Képviselőház nevében a legnagyobb örömmel és a legben­sőségesebb baráti érzéssel üdvözöljem a nemes francia nemzetnek itt lévő képviselőit. (Hosz­szantartó éljenzés és taps a Ház minden olda­lán.) A magyar nemzet évezredes történelme során mindenkor igaz rajongója volt a szabad­ság érzetével áthatott fenkölt francia szel lem ­I nek, (Ügy van! Ügy van! a Ház minden olda­j Ián.) és a legmelegebb baráti érzessek tisztelet­i tel és megbecsüléssel viseltetett e nagy nemzet fiai iránt. Ezt a megkülönböztetett tiszteletei és megbecsülést megtartotta ma is, szörnyű megpróbáltatásai és balsorsa közepette. Csak osztatlan örömmel üdvözölhetjük a francia nemzet fiait, csak örömünknek adha­tunk kifejezést, hogy fáradtságot > ettek ma­guknak arra, hogy körünkben megjelenve, a helyszínén is tapasztalatokat s/.erezhessenek arról a borzalmas helyzetről, amelybe Magyar­ország saját hibáján kívül jutott. (Ügy van! Ügy van!) Kérjük őket, hogy észleleteiket a legszigorúbb módon, egyúttal azonban a leg­tárgyilagosabban is tegyék meg (Általános he­lyeslés.) és hogy tapasztalataikat ott és a,kkoi, amidőn módjuk és alkalmuk nyílik hazájukba visszatérve, arra, hogy útjukról beszámolhas­sanak és útjuk eredményeit ismertethessék, azt az igazságnak megfelelően tegyék. (Hosszan­tartó általános éljenzés és taps.) T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy előadmányomat folytatva, áttérhessek a köz­igazgatási bíróság helyzetének ismertetésére. Évek hosszú sora óta állandó óhaja volt a jog­kereső közönségnek a közigazgatási bíróság személyzeti létszámának szaporítása. Ha néz­zük azt az óriási munkát, amelyet a közigazga­tási bíróság végzett, ha látjuk, hogy több mim 21 esztendő óta a közigazgatási bíróság létszá­mában gyarapodás, szaporítás nem történt, akkor csak a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk arról a munkáról, ame­lyet a közigazgatási Ibíróság alacsony létszá­mával is végzett. 1913 óta nem volt személyzeti szaporítás a közigazgatási Ibíróság létszámá­lban, viszont a bíróság felállítása óta annak hatáskörét 69 törvény és törvényerejű rendelet terjesztette ki, közöttük olyanok is, mint pél­dául a petieionális eljárásról szóló, amely maga egy-egy bírónak idejét sokszor hóna­pokra igénybe veszi. Arról a nagy munkáról, amely a közigaz-

Next

/
Thumbnails
Contents