Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-280
100 Az országgyűlés képviselőházának í Andreetti Igen t. képviselőtársam szólt a művészi kérdésekről, amelyekről az általános vita során szólván, nem kívánok reflektálni. Felemiitette, -hogy bizonyos félelemmel van, hogy a népművészet és a népi vonatkozások értékelésében nines meg az a hatósági támogatás, amelyet ő szükségesnek vél, & különösen felhívta figyelmemet t Paulini Bélának Magyar Bokréta Szövetségére és kéri annak támogatását. Megnyugtatom, hogy éppen a napokban adtam 'iú körlevelet a népművelési bizottságokhoz, amelyeknek figyelmébe ajánlottam ezt a szövetséget. Általában nem tartom helyesnek, ha itt konkurrens vállalatok keletkeznek s ennek a szépen induló művészi vállalkozásnak sikerét veszélyeztetik. Ugyanő a középiskolai tanárok félelméről beszélt, az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban. Megnyugtatom, ihogy az új nyugdíjtörvény inkriminált szakaszát csak a legrosszabb minősítésű középiskolai tanárokkal szemben fogjuk alkalmazná s ha ezek távozása »megbontaná« a tanári társadalom egységét, ez csak javára fog válni a tanári társadalomnak. Zsilinszky igent, képviselőtársam figyelmembe ajánlotta a horvát kisebbségek kérdését. Nagy örömmel fogok ezzel a kérdéssel foglalkozni és nagyon kérem, hogy bizonyos esetekben konkrét tájékoztatásodat is iSzolgáltasson ebben a kérdésben. Ami a felekezeti tanítók illetményeinek kérdését illeti, felszólalására az előbb elhangzott beszédem után azt tartom, nem kell válaszolnom, mert előző beszédemben megadtam válaszomat nemcsak a pénzbeli járandóság, hanem a terményilletmények tekintetében is. A kormány a mai helyzethez képest mindent megtesz azokkal az intézkedésekkel, amit a tanítóság érdekében megtehet. Többet most sem mondhatok, mint amennyit az előbb mondtam: szeptember 1-én a felekezeti tanítók megkapják pénzbeli illetményeiket, ha az egyházi hatóságok elfogadják tervezetünket. (Helyeslés a középen.) A nép fiainak a középosztályba való feljutását, a tehetséges parasztgyermekek kiválasztását és feljebb vitelét illetőleg már egyízben volt alkalmam nyilatkozni a képviselő úr felszólalására. Most is megemlítem, hogy ebben a. tekintetben egy véleményen vagyunk. Nagyon szükségesnek tartom, hogy a magyar középosztály az alsóbb rétegekből, tehát a parasztságból is minduntalan kiegészüljön és egész iskolai kedvezménypolitikám ebben az irányban halad. A tandíjkedvezmény tekintetében is szakítottam azzal az egyoldalú, bizonyos fokig kasztrendszerű támogatással, amely a tisztviselői gyermekek támogatását jelentette és általában a tehetséges fiatal magyar gyermeket kívánom támogatni. Zsilinszky t. képviselőtársam azonban tévedésben van, amikor a (honfoglaló magyarok gyermekivadékairól beszél és fölteszi, hogy aki magyar paraszt, az feltétlenül a honfoglalók ivadéka is. (Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Túlnyomó részben!) aiki pedig nem paraszt, hanem magasabb osztályba került, az nagymértékben kevert, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Azt nem mondtam!) Megnyugtathatom t. képviselőtársamat történelmi tanulmányaim alapján, hogy semmi különbség nincs a parasztság és a középosztály közt ebben a tekintetben. Mind a kettőben vannak igen értékes családok, 'Ö. ülése 1934- május 18-án, pénteken. amelyek magyarok voltak mindig és igen értékes elemek, amelyek elmagyarosodtak, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az arány más!) Az arányszámok felállítása nem íér össze azzal az (elgondolással és felfogással, amelyet előző beszédemben kifejtettem, hogy a nemzet történeti fogalom s amit méltóztatott szintén elismerni Heckenberger képviselő úr beszédével kapcsolatosan, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Politikai és történelmi!) A nemzet történeti és politikai fogalom és a nemzet meghatározásánál mindenki magyarnak tekintendő, aki a magyar nemzeti közösségbe beilleszkedik, annak érdekeit ismeri és érdekeit védeni kötelességének tartja. A képviselő úr ősei között vannak tótok, az én őseim között vannak svábok, de szeretném azt hallani, hogy valaki azt mondhassa, hogy mi nem vagyunk magyarok. Azt kikérnénk magunknak. (Taps.) Másrészről és másik ágon az igen tisztelt képviselő úr és az én őseim között vannak tiszta magyarok is, akik a íhonfoglalóktól származnak.' (Ügy win! Ügy van!) Ez a magyarság. Ez a történelmileg kialakult helyzet. Ugyanígy van a parasztságnál. A Tiszántúl igen dús és erősen szaporodó magyar népe egyrészben nem tiszta magyar származású. Itt vannak például a kunok és jászok, akik 200 évvel később jöttek be, mint a magyarok. (Zaj bal felől. — Egy hang: A jászok magyarok!) A jászok indogermánok, alán származásúak, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre közbeszól.) Ezt már ne méltóztassék kétségbevonni. Objektíve én csak azt mondom, hogy a magyarság tekintetében Zsilinszky Endre t. képviselőtársammal tökéletesen egy véleményen vagyunk: a magyarságot támogatni kell, csak ne méltóztassék mindig arra visszatérni, hogy ki milyen származású. Kóródi Katona János t. képviselőtársam a földbérlő szövetkezetekkel kapcsolatosan a katolikus vallás- és tanulmányalapnál lévő bérletekre hívta fel a figyelmemet. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy a tanulmányi- és vallásalap igazgatása sokkal messzebb ment a kisbérlők támogatásában, mint bármely nagybirtokos Magyarországon. Már is a birtokok 50 százaléka kisbérlők kezében van és gazdasági szempontból azt kell mondanom: sajnos, mert igen sok baj van a bérösszegek behajtásával. Sok helyen katasztrofális nehézségek állanak fenn. Másrészt azokat az alapítványi birtokokat, amelyeken nagy gazdasági épületkomplexumok vannak, egyáltalában nem lehet ilyen módon értékesíteni. Méltóztassék megnyugodva lenni, hogy ebben a tekintetben a kultuszkormányzat, illetőleg a kultuszminiszter mindig figyelemmel van a kisbérlők érdekeire. Ugyancsak Kóródi Katona János t. képviselőtársam a szektáriusok mozgalmára hívta fel a figyelmet. Ezt a mozgalmat a minisztérium második ügyosztálya állandóan figyelemmel kíséri, tudomásom van erről a dologról és ennek a kiküszöbölésére nézve vannak is bizonyos elgondolások. Amit Kóródi, Katona János t. képviselő úr a nagybányai festőiskola támogatásáról, illetve ide fiatalok kiküldetéséről mondott, ez olyan kérdés, amelyet meg kell fontolni. Nem tudom, mennyiben valósítható ez meg, de nem zárkózom el azelől, hogy a fiatal művészek egyikemásika az ösztöndíjakció keretében ide kimehessen. A képviselő úrnak az agglegényekre vonatkozó megjegyzésére nem óhajtok felelni.