Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-280

100 Az országgyűlés képviselőházának í Andreetti Igen t. képviselőtársam szólt a művészi kérdésekről, amelyekről az általá­nos vita során szólván, nem kívánok re­flektálni. Felemiitette, -hogy bizonyos féle­lemmel van, hogy a népművészet és a népi vonatkozások értékelésében nines meg az a hatósági támogatás, amelyet ő szükséges­nek vél, & különösen felhívta figyelme­met t Paulini Bélának Magyar Bokréta Szö­vetségére és kéri annak támogatását. Meg­nyugtatom, hogy éppen a napokban adtam 'iú körlevelet a népművelési bizottságokhoz, ame­lyeknek figyelmébe ajánlottam ezt a szövetsé­get. Általában nem tartom helyesnek, ha itt konkurrens vállalatok keletkeznek s ennek a szépen induló művészi vállalkozásnak sike­rét veszélyeztetik. Ugyanő a középiskolai tanárok félelméről beszélt, az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban. Megnyugtatom, ihogy az új nyugdíjtörvény inkriminált szakaszát csak a legrosszabb minő­sítésű középiskolai tanárokkal szemben fogjuk alkalmazná s ha ezek távozása »megbontaná« a tanári társadalom egységét, ez csak javára fog válni a tanári társadalomnak. Zsilinszky igent, képviselőtársam figyelmembe ajánlotta a horvát kisebbségek kérdését. Nagy örömmel fogok ez­zel a kérdéssel foglalkozni és nagyon kérem, hogy bizonyos esetekben konkrét tájékoztatáso­dat is iSzolgáltasson ebben a kérdésben. Ami a felekezeti tanítók illetményeinek kérdését illeti, felszólalására az előbb elhang­zott beszédem után azt tartom, nem kell vála­szolnom, mert előző beszédemben megadtam válaszomat nemcsak a pénzbeli járandóság, hanem a terményilletmények tekintetében is. A kormány a mai helyzethez képest mindent megtesz azokkal az intézkedésekkel, amit a ta­nítóság érdekében megtehet. Többet most sem mondhatok, mint amennyit az előbb mondtam: szeptember 1-én a felekezeti tanítók megkapják pénzbeli illetményeiket, ha az egyházi hatósá­gok elfogadják tervezetünket. (Helyeslés a kö­zépen.) A nép fiainak a középosztályba való felju­tását, a tehetséges parasztgyermekek kiválasz­tását és feljebb vitelét illetőleg már egyízben volt alkalmam nyilatkozni a képviselő úr fel­szólalására. Most is megemlítem, hogy ebben a. tekintetben egy véleményen vagyunk. Nagyon szükségesnek tartom, hogy a magyar középosz­tály az alsóbb rétegekből, tehát a parasztságból is minduntalan kiegészüljön és egész iskolai kedvezménypolitikám ebben az irányban halad. A tandíjkedvezmény tekintetében is szakítot­tam azzal az egyoldalú, bizonyos fokig kaszt­rendszerű támogatással, amely a tisztviselői gyermekek támogatását jelentette és általában a tehetséges fiatal magyar gyermeket kívánom támogatni. Zsilinszky t. képviselőtársam azonban téve­désben van, amikor a (honfoglaló magyarok gyermekivadékairól beszél és fölteszi, hogy aki magyar paraszt, az feltétlenül a honfoglalók ivadéka is. (Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Túlnyomó részben!) aiki pedig nem paraszt, ha­nem magasabb osztályba került, az nagymér­tékben kevert, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Azt nem mondtam!) Megnyugtathatom t. kép­viselőtársamat történelmi tanulmányaim alap­ján, hogy semmi különbség nincs a parasztság és a középosztály közt ebben a tekintetben. Mind a kettőben vannak igen értékes családok, 'Ö. ülése 1934- május 18-án, pénteken. amelyek magyarok voltak mindig és igen ér­tékes elemek, amelyek elmagyarosodtak, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az arány más!) Az arányszámok felállítása nem íér össze azzal az (elgondolással és felfogással, amelyet előző be­szédemben kifejtettem, hogy a nemzet történeti fogalom s amit méltóztatott szintén elismerni Heckenberger képviselő úr beszédével kapcso­latosan, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Poli­tikai és történelmi!) A nemzet történeti és po­litikai fogalom és a nemzet meghatározásánál mindenki magyarnak tekintendő, aki a magyar nemzeti közösségbe beilleszkedik, annak érde­keit ismeri és érdekeit védeni kötelességének tartja. A képviselő úr ősei között vannak tó­tok, az én őseim között vannak svábok, de sze­retném azt hallani, hogy valaki azt mondhassa, hogy mi nem vagyunk magyarok. Azt kikér­nénk magunknak. (Taps.) Másrészről és másik ágon az igen tisz­telt képviselő úr és az én őseim között van­nak tiszta magyarok is, akik a íhonfog­lalóktól származnak.' (Ügy win! Ügy van!) Ez a magyarság. Ez a történelmileg ki­alakult helyzet. Ugyanígy van a parasztság­nál. A Tiszántúl igen dús és erősen szaporodó magyar népe egyrészben nem tiszta magyar származású. Itt vannak például a kunok és jászok, akik 200 évvel később jöttek be, mint a magyarok. (Zaj bal felől. — Egy hang: A já­szok magyarok!) A jászok indogermánok, alán származásúak, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre közbeszól.) Ezt már ne méltóztas­sék kétségbevonni. Objektíve én csak azt mon­dom, hogy a magyarság tekintetében Zsilinszky Endre t. képviselőtársammal tökéletesen egy véleményen vagyunk: a magyarságot támo­gatni kell, csak ne méltóztassék mindig arra visszatérni, hogy ki milyen származású. Kóródi Katona János t. képviselőtársam a földbérlő szövetkezetekkel kapcsolatosan a ka­tolikus vallás- és tanulmányalapnál lévő bér­letekre hívta fel a figyelmemet. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy a tanulmányi- és vallás­alap igazgatása sokkal messzebb ment a kis­bérlők támogatásában, mint bármely nagybir­tokos Magyarországon. Már is a birtokok 50 százaléka kisbérlők kezében van és gazdasági szempontból azt kell mondanom: sajnos, mert igen sok baj van a bérösszegek behajtásával. Sok helyen katasztrofális nehézségek állanak fenn. Másrészt azokat az alapítványi birtoko­kat, amelyeken nagy gazdasági épületkom­plexumok vannak, egyáltalában nem lehet ilyen módon értékesíteni. Méltóztassék meg­nyugodva lenni, hogy ebben a tekintetben a kultuszkormányzat, illetőleg a kultuszminiszter mindig figyelemmel van a kisbérlők érdekeire. Ugyancsak Kóródi Katona János t. képviselő­társam a szektáriusok mozgalmára hívta fel a figyelmet. Ezt a mozgalmat a minisztérium második ügyosztálya állandóan figyelemmel kíséri, tudomásom van erről a dologról és en­nek a kiküszöbölésére nézve vannak is bizo­nyos elgondolások. Amit Kóródi, Katona János t. képviselő úr a nagybányai festőiskola támogatásáról, illetve ide fiatalok kiküldetéséről mondott, ez olyan kérdés, amelyet meg kell fontolni. Nem tudom, mennyiben valósítható ez meg, de nem zárkó­zom el azelől, hogy a fiatal művészek egyike­másika az ösztöndíjakció keretében ide kime­hessen. A képviselő úrnak az agglegényekre vonatkozó megjegyzésére nem óhajtok felelni.

Next

/
Thumbnails
Contents