Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-270

80 . Az országgyűlés képviselőházának 27 szomszéd államok tőlünk elszakított területeire gyakorolni fogja. Amikor ezt elmondom, tisztán utilitárius szempontból mondom. Engem érzelmi szempontok nem vezetnek, őseim semmiféle donáeiókat a Habsburgoktól nem kaptak. (Egy hang a balközében: De vári) Ami a várást illeti, méltóztassék megengedni, hogy elmondjak Anatole Eranee egyik Bergeret regényéből egy jelenetet, amikor a monarchisták együttülnek és kiosztják maguk között az állásokat. Az egyik végül szkeptikusan azt mondja: hagyjátok ezt abba, mert ha őfelsége visszajön, elég lesz neki megfizetni azt, amit eladnak neki, nemhogy olyat fizessen meg, amit ingyen kap. (Derültség és tetszés. — Nagy taps a balközépen. — Elnök csenget.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Fenyő Miksa: Meg méltóztatik engedni, íiogy egy mondattal befejezzem. Ebben a kérdésben nekünk, t. Ház, egynek kell lennünk. Amikor Napoleon ellen Mailet generális összeesküvést szőtt, a hadbíróság elnöke azt kérdezte tőle: kik voltak a szövetségesei? Azt mondta erre Mallet generális: Ön is, ha sikerült volna. (Elénk derültség. — Taps a balközépen és a baloldalon.) Már pedig a restauráció sikerülni fog. Én ajánlom, hogy ennek jegyében az egész magyarság egyesüljön, (Hoszszantartó élénk helyeslés és taps a balközépen és a baloldalon. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Herczegh Béla jegyző: Payr Hugó. (Nagy zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Payr Hugó: T. Ház! Előttem szólott Fenyő Miksa t. képviselőtársam beszédének három momentumával kívánok foglalkozni. Az első az, hogy ő az állami költségvetésből hiányolta a beruházásokat. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Payr Hugó: Nagyon érdekes módon mutatott rá ezenkívül a magyar ipar védelmére és végül azokra a külpolitikai veszélyekre hívta fel a t. Ház figyelmét, amelyek még mindig nem multak el Magyarország felől. Bár beszédének legnagyobb részét én is aláírom és örömmel hallgattam, nem tudom azonban őt követni a konzekvenciák levonásának terén, amely téren ő a költségvetés elfogadását megtagadta. Nem tudom követni azért, mert a költségvetés a magyar állam vonatának sínjét képezi, amely sínek nélkül az államot, az államháztartást vezetni és továbbvinni nem lehet. T. Képviselőház! A költségvetés elbírálásánál abból az elvből szeretnék kiindulni, hogy a kormánypárti képviselőnek nem az a kötelessége, hogy mindig mindent helyeseljen (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) és nem az a kötelessége, hogy a kritikát egészen és kizáróan az ellenzéknek engedje át, hanem ellenkezőleg, (Gáspárdy Elemér: Hogy megmondja az igazat!) az a feladat vár a kormánypárti képviselőre, hogy necsak a felelősséget viselje a kormányzatért, hanem a kormánnyal együtt dolgozván, azt felvilágosítsa azokról a vágyakról, kívánságokról és gondolatokról, amelyek a közvéleményt izgatják és a közvéleményben, a közösségben élnek. Az objektív kritika szemüvegén át vizsgálván a magyar életet, nálam hivatottabbak megállapították már, hogy .tagadhatatlanul igen sok olyan történt, amiér<t elismerés és hála jár a kormánynak és az egyes miniszter uraknak, akik K ülése 193 k. évi május hó 2-án, szerdán. becsületes iparkodással ós igazán jóindulatú és jószándékú ígyekvéssél vezetik tárcájukat, minisztériumukat. A költségvetés egyes tételein ma már nem lehet változitatni és talán ez az oka annak, hogy a költségvetési vita néha érdektelenséggel találkozik. Annál fontosabb azonban rámutatni arra, hogy a költségvetésben előirányzott tételek és számok mikénti felhasználása hogyan válik lehetségessé. T. Ház! A köLtségvetés megértéséhez öszszehasonlításra van szükség. Össze kell hasonlítani a jövőesztendei előirányzatot az elmúlt évi és a jelenlegi gazdálkodással és ennél az összehasonlításnál szeretném ugyanazt a tárgyilagos, de szigorú szemüveget használni, amely szemüveget a kormány igen^ helyesen használ az autonómia, az önkormányzatok megvizsgálásánál és ellenőrzésénél. A költségvetés számadataihoz nehéz hozzászólni azér.t, mert az állami költségvetés tulajdonképpen keretköltségvetés, amelyben eltolódások lehetségesek, gyakoriak, amint azt a különböző esztendőkben elénk terjesztett zárszámadásokból is láthatjuk, de nehéz hozzászólni azért is, mert az állami költségvetés számoszlopai között a be nem avatottak igen nehezen ismerik ki magukat. Hogy más példára ne hivatkozzam, a tavalyi esztendőben a közigazgatás deficitje 28 millió pengőt tett ki, az üzemek deficitje 75 milliót, összesen tehát 104 milliót. Ez az állami megállapítás. Ezzel szemben a népszövetségi megbizott más összeállítást sorol fel. E szerint az összeállítás szerint a közigazgatás deficitje 87 millió pengőre, az üzemeké 75 millió pengőre rúgott. Ehhez a két tételhez hozzászámítja a külföldi adósságok szolgáltatásának 50 millió pengőnyi befagyott összegét. Összesen .tehát 210 millió pengőre rúgnak az állami deficitek a népszövetségi főmegbizotit megállapítása szerint. Hasonlóképpen igen nehezen ismeri ki magát a be nem avatott az állami garanciák öszszege tekintetében is. Példának okáért az Ibusz.-ért a magyar állam garanciát vállalt. A garanciális összeg azonban nem állapítható meg. Továbbá különböző gyárakért, vállalatokét 5 és 10 millió pengős tételekben vállalt az állam garanciát. A Péti-gvárba beruházott 8, vagy 9 millió pengőn kívül 9 millió pengőre rúg az állami garancia. Szóval a garanciális összegek olyan összegek, amelyek áttekinthetetlenek és amelyeket éppen ezért a költségvetés számadatai alapján megállapítani, elbírálni nem lehet. A költségvetés összeállítása, amint azt a t. pénzügyminiszter úr expozéjából hallottuk, a takarékosság jegyében folyik le. Az a lefaragás azonban, amelyet ebben a költségvetésben látunk, tulajdonképpen nem sokat mond. Az 1930/31-iki költségvetés 1600 milliós összkiadásaival szemben, a következő esztendei előirányzat csak 1150 millió pengőt tesz ki, vagyis közel 30%-kai kevesebbet. Ezzel szemben azonban az állami adósságok 300 millióval emelkedtek, amihez hozzá kell számítani azokat a lényeges kiadási összegeket, amelyeket a gazdavédelmi rendelet fog maga után vonni, úgyhogy ebben a tekintetben sem lehet tiszta képet teremteni és megítélni a költségvetés adatait. Ha pedig azt nézzük, hogy a megtakarítás mit jelent számoszlopokban az eddigi példák és eddigi tapasztalatok alapján, akkor megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt esztendőben 110 millió pengőt tett ki az állami megtakarítás. Ezt azonban ellensúlyozta 60 millió pengős túlkiadás, — ez