Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

480 Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 19$% május 16-án, szerdán. radalom első pillanatában Szovjet-Oroszországgal megállapodásokat kötött a diplomáciai viszony felvételére és amely, azt hiszem, bír némi szereppel a Népszövetségben, megkötötte a megállapodást, de követet nem küldött és követet nem fogadott el. Szovjet-Oroszországgal tehát — azt hiszem, nem használok helytelen diplomáciai műszót — diplomáciai viszonyba lépett ugyan, de ezt a diplomáciai viszonyt nem realizálta. Nem fogadott el követet, mert a többi államtól nagyon jól tudta, hogy a szovjet-orosz követség bármely ország fővárosában semmi más, mint egy propaganda-fókusz. Nem tudom, igaz-e az, hogy Moszkvában már van kint egy magyar katonai attasé ideiírlenesen; de ha igaz, akkor azt kell következtetnem, hogy lesz egy orosz katonai attasé Budapesten is a csillaggal és a szovjet-orosz uniformissal; az a katonai attasé, aki Budapesten megjelenik a magyar csapatok előtt és aki Franciaországban megjelenik a francia csapatok előtt és Angliában megjelenik az angol csapatok előtt, semmi esetre sem propaganda a mellett a polgári rendszer mellett, amelyért pedig állítólag utolsó csepp véréig küzd a jelenlegi európai kormányzati rendszer. Megmondom egészen őszintén, nem szégyenlem bevallani, én nagyon félek. (Sándor Pál: Igaza van!) Amikor azt kérdezik tőlem: mi az oka annak, hogy te itt állandóan ezekről a kérdésekről beszélsz, s ugyanakkor Európában erről a kérdésről nem beszélnek annyit, mint amennyit te idehaza beszélsz — én mindig a következőket szoktam válaszolni. Amikor az első este a harctéren megjelentem, láttam, hogy azok a bakák, akik beássák magukat a lövészárkokba és az Istennek sem dugják ki a fejüket mindaddig, amíg nincs rá parancs, este, amint leszáll az alkony és sötét lesz, oly au nyugodtan sétálnak, mintha a Váci-utcában korzóznának. Azt kérdeztem a bakáktól: miért van az, hogy este ilyen nyugodt korzózás folyik itt, amikor nappal bent vagytok az árkokban? — Akkor azt mondta nekem az egyik káplár: Kadét úr, kérem, ez azért van, mert nem látjuk az ellenségét és az ellenség sem lát minket. T. Képviselőház! Lehet, hogy én azért látom jobban ezeket az oroszországi eseményeket és azért ismerem őket jobban, mert én uralomrajutásuk előtt láttam azt, hogy miként törekedtek uralomra jutni, láttam az ő uralmuknak első pillanatait, — vannak ebben a Házban mások is, akik látták őket uralomrajutásuk után — ismerem őket, s olvasom könyveiket és lapjaikat azóta is, amióta uralomra jutottak, de meggyőződésem, hogy aki nem is ismeri őket, aki nem olvassa lapjaikat, de józanul gondolkodni tud, megérzi, hogy igaza van annak a Stalinnak. aki azt mondotta, hogy: ha eddig nem sikerült az európai propaganda saját munkánk eredményeképpen, majd sikerülni fog az európai propaganda azért, mert Európa kormányai egymásközti harcaikkal nekünk csinálnak propagandát. Én a magyar kormány külpolitikája iránt bizalommal nem viseltetem, és ezért a külügyi tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik?

1 Herczegh Béla jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Képviselőház! Az előttem szólott igen t. képviselő úr a világpolitikai helyzetnek egy jelentékeny problémáját tette szóvá úgy, ahogy azt számtalan alkalommal tette már. Méltóztassék megengedni, hogy én ezzel szemben az európai helyzetről elmélkedjem és annak Magyarországgal való viszonyát, Magyarországnak beállítottságát tegyem rövid bírálat tárgyává. (Halljuk! Halljuk!) Az európai helyzetnek domináns gondolata még ma is, mint a háború óta, a német-francia viszony. Ez a német-francia viszony még jobban kimélyült, még súlyosabb ellentétekbe merült azóta, amióta a német probléma Kelet felé igyekszik és Kelet felé próbál orientálódni. Németország világpolitikai helyzete a harmadik birodalom megalakulása óta lényegesen megváltozott. Kilépése a Népszövetségből, az a kijelentése és magatartása, nogy a jóvátételt egyszersmindenkorra elintézettenk tekinti, nyílt fegyverkezése, izoláltságának a megszüntetésére való törekvése mind új erőtényezővé tették és viszonyát Franciaországgal szemben, de Kelet-Európával szemben is lényegesen megváltoztatták. A harmadik birodalomnak az az első törekvése, hogy az Anschluss létesítésével Elzásznak visszahodítása helyett egy olyan német tömböt sikerüljön neki megnyernie, amely lehetővé teszi neki Kelet felé való további előhaladását, a Cseh-Szlovákiába beékelt németség meghódításával, csak figyelmesebbé, aggódobbá tette a francia politikát. Franciaország egész politikai beállítottságában egy bizonyos változást mutat az utóbbi években. Két egymással ütköző, két egymással szembekerülő áramlat uralkodik a francia politikában. Az egyik a győzelmet diktált és a háborúban résztvett régi nemzedék, amely még mindig azt hirdeti, hogy saigner à blanc, hogy végig kell árvereztetni az ellenfelet, mert Németország minden pillanatban talpraállhat. Ez a nemzedék a kamarában, a szenátusban és a külügyi bizottságban váltig hirdeti, hogy nem fog akadni Franciaországban többség, amely megszavazzon olyan javaslatot és bizalmat szavazzon olyan kormánynak, amely a megszerzett zsákmányt nem kívánja és nem akarja kezében megtartani. Csak emlékezzünk a híres békebarátnak, Herriotnak a beszédére, csak emlékezzünk az előbbi köztársasági elnöknek nagy beszédeire a német fronton, aki a várövnek a felavatása alkalmával azt mondotta, hogy olyan védelmi bástyát létesít Németországgal szemben, amelyet soha semmiféle erő nem fog tudni bevenni. De mondom, csak ezek a vezető tényezők azok, akik ezt az álláspontot rendíthetlen hittel és erővel támogatják; rosszul fejeztem ki magamat, nem rendíthetlen hittel, mert ők maguk is látják és érzik, hogy a harmadik német birodalom felépülésével egy új erőtényezővel kerültek szembe és kételkedni kezdenek abban, hogy az a francia politika, amelyet Clemenceau inaugurált és vitt győzelemre, tényleg biztosítja-e hosszú időkre, talán nemzedékekre a franciák szupremáciáját. Amikor látják, hogy a leszerelés kudarcba fulladt; amikor látják a nyilt fegyverkezést és francia lapok nyíltan hirdetik, francia gyűléseken nyíltan beszélik, hogy két év alatt, legkésőbb öt év alatt a németség fel lesz fegyverkezve úgy, hogy szembe fog kerülhetni egyenlő erővel a franciákkal; amikor látja a régi nemzedék, hogy a német népszaporodás mennyivel haladja túl a francia népszaporodást, hogy egy pár esztendő múlva milliónyi és milliónyi hadsereg kerülhet szembe a franciákkal: akkor kétségkívül aggodalom kell, hogy megszállja azt az uralkodó francia politikát,