Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 19 3 A május 16-án, szerdán. 467 ugyanaz az egyén fogja ellátni, aki a Népszövetség mellett működő állandó delegátusunk, tehát a berni követség helyreállítása a magyar kötségvetés szempontjából lényegesebb kiadást tulajdonképpen alig involvál. T. Képviselőház! Annak a .szokásnak engedve, hogy a külügyi tárcának tárgyalásánál az elmúlt év külpolitikai eseményeire rövid visszapillantást vessek, a magam részéről mindenekelőtt rá akarok térni arra a rendkívül érdekes és el nem hallgatható változásra, amely a Népszövetség keretében az elmúlt esztendőben bekövetkezett. Bekövetkezett egy ázsiai és egy európai nagyhatalomnak a népszövetségből való kiválása — értem ezalatt Japánt és Németországot. A Népszövetség, amelynek kezdettől fogva eredendő hibája volt az, hogy abban az Egyesült Államok nem vettek részt és amelynek nem tagja az orosz birodalom sem, ma már tulajdonképpen nem vindikálhatja magának azt a jelleget, hogy a civilizált föld államainak és nemzeteinek generális szövetsége. Mindinkább kialakul ennek a Népszövetségnek európai jellege s ezzel kapcsolatban mindinkább mutatkozik az a hibája is, hogy egyes vonatkozásokban viszont az (európai viszonyokat nem ismerő s az Európától idegen, különösen közép- és délamerikai államok döntenek Európának lényeges kérdései fölött. A magyar közvélemény a Népszövetséggel szemben kezdettől fogva, tulajdonképpen hibás szemszögből állott kritikái állásponton. Abból a szemszögből, hogy a Népszövetség nem volt képes nehéz magyar problémákat eldönteni. Ez azonban a Népszövetség lényegében és struktúrájában rejlő hiba, vagy mondjuk hiány, mert ez, amit magyar oldalról mindig hiányoltak a Népszövetség struktúrájában, hogy tudniillik a legsúlyosabb kérdések eldöntése egyhangúsághoz volt kötve, • természetes következménye volt a népszövetségi gondolat amaz alapelvének, hogy az nem a döntések, nem a kierőszakolható határozatok fóruma, hanem kizárólag a morális súlyával ható meggyőzés fóruma akart vagy tudott lenni. Ha tehát magyar szempontból kritizáltatotfc a Népszövetség, akkor ennek a kritikának igazságosságát és helyességét abból a szempontból kell elismernünk, hogy szellem, az a morális irányzat, amely a Népszövetségnek határozataiban megnyilvánult, nem mutatta mindig azt az objektivitást, amelyet éppen a kisállamok morális alapon álló Népszövetségtől jogosan elvárhattak volna. (Ügy van! jobbfelől) Megformulázhatom ezt a kritikát másképpen is, abban a formában, amelyben a Népszövetség reformerei az angolszász oldalról is nagy objektivitással elismerik, hogy tudniillik a Népszövetség túlságos mértékben szegődött ja békeszerződések által teremtett rend fenntartásának gondolata mellé. (Ügy van! jobbfelől.) Tiszteletteljes nézetem ezzel az intézménnyel szemben az, hogy a maga nagy morális súlyát a jövőben akkor fogja az emberiség boldogulására nézve gyakorolni tudni, ha nagyobb mértékben elszakítja magát a békeszerződések fenntartásának alapgondolatától és egy az élet által megkövetelt olyan evolúciós politikának szolgálatába szegődik, amelyben morális súlyát éppen azok a kis nemzetek fogják legjobban méltányolni és igénybevenni, amely kis nemzetek,—mint Magyarország is —nem harcolhatnak a kardnak és ágyúknak erejévsl, hanem a maguk nemzetközi akciójában éppen a morális meggyőzés, a morális propaganda eszközeit kénytelenek nagyobb mértékben igénybevenni. Hallottunk a Népszövetség reformjára vonatkozólag a legkülönbözőbb oldalról felvetett érdekes gondolatokat, amelyek az eljárással kapcsolatosak. Tagadhatatlanul erős hibája a Népszövetségnek, hogy azokban a kérdésekben is, amelyek jogi természetűek, amelyeket meg is szövegez a népszövetségi paktum, mint olyanokat, melyek arbitrázs útján való eldöntésre alkalmasak, hogy ezekben ia kérdésekben is az egyhangúság kritériumát fogadja el. Már pedig jogi arbitrumot, tehát választott bírói döntést meghozni egyhangúsággal, ez bizony az esetek legkisebb részében lehetséges. Az a tehetelenség, amely a Népszövetséget e kisebb kérdések eldöntésénél is jellemzte, talán nagyrészt a jogi eldöntésekre érett kérdésekben az egyhangúság megkövetelésének kritériumán alapszik. Meg tudom érteni, hogy nagy nemzeti kérVi désekben egy állam sem fogja magát majori- ' zálásoknak alávetni, legkevésbbé az angol birodalom, amely a maga domestic question-jába" való beavatkozást igazán nem tűr meg, de is- : métlem, a jogi eldöntésre érett kérdésekben a : majorizálás megengedése a Népszövetség me-" chanizmusát hatályosabbá tehetnéT. Ház! A magyar állam, a magyar nemzet az utóbbi években kevésbbé jelent meg a Népszövetség előtt konkrét ügyeivel. Az elmúlt hetekben fordult elő, most legújabban, hogy egy kérdésben és pedig a velünk szomszédos Jugoszláviával felmerült határincidens kérdésében a népszövetségi paktum 11. §-a alapján a Népszövetséghez fordultunk. Azt kell mondanom, hogy az a reakció, amelyet a magyar kormánynak ez az egészen természetes lépése bizonyos országok közvéleményében és sajtójában kiváltott, egyenesen megdöbbentő. Meg kell lepődnünk azon, hogy meglepetés volt lehetséges nemzetközileg afelett, hogy Magyarország ezt a természetes jogi eszközt igénybevette. Nem kívánom római jogi érvekkel alátámasztani azt, hogy qui suo iure utitur, nemi-. nem laedet: senki, aki saját jogával él, nem sérthet más országot; de túlmenve a jogi érven, a nemzetek közötti barátságos viszony szempontjából is kérdeznem kell, vájjon olyan lépésről van-e itt szó, amely megbotránkoztathatott, vagy fölháboríthatott valakit? A népszövetségi paktum vonatkozó 11. §-a kimondja, hogy a Népszövetség minden egyes tagjának jogában áll a közgyűlés vagy a tanács figyelmét barátságos módon felhívni a nemzetközi viszonylatokat érintő minden olyan körülményre, amely azzal fenyeget, hogy meg; zavarja a békét, vagy a nemzetek között a jó egyetértést, amelytől a béke függ. Nem mondhatnám, hogy túlságosan kitűnő precizitású ez a fordítás a törvénykönyvünk szövegében, mert a hiteles szöveg ebben a tekintetben érdekesebb. A francia és az angol szöveg, amely egyformán hiteles a paktum szempontjából, azt mondja, hogy »à titre amical« vagy »has a friendly right«, tehát »baráti jogcímen«, vagy az angolul »barátságossági jogon« megadja a szövetség egyik tagjának a jogot, hogy felhív ja a figyelmet arra, hogy a szövetség másik tagja valamely kérdésben nem baráti magatartást tanúsít. T. Ház! Miről van itt szó az adott esetben? Az adott esetben szó van magyar állampolgárok személyi- és vagyonbiztonságának a megóvásáról, amely minden szuverén államnak, 66*