Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-269

40 Az országgyűlés képviselőházának előállt a követelésével és a Gömbös-kormány 900.000 pengőben állapította meg azt az Összeget, amely a konzul úrnak jár ezekért a spanyol tervekért. (Mozgás a baloldalon.) Ö maga mondja, hogy ebből a 900.000 pengőből már megkapott 600.000 pengőt és még 300.000 pengőt fog kapni havi részletekben. (Farkasfalvi Farkas Géza: Miből adják?) Éppen ez a kérdés, hogy miből aflják, mert a költségvetésbe beállítva» nem látjuk, és amikor tudjuk, hogy a meglévő vízlecsapoló társulatok milyen nehezen tartják fenn exisztenciájukat, legelsősorban ezeknek kellene segítségére sietni, semhogy ilyen felesleges dolgokra pénzt pocsékoljanak. Egy másik sérelmes és méltánytalan dolgot is^ fel kell hoznom és azt hiszem, ebben a véleményben osztoznak t. képviselőtársaim is. Tudok olyan esetet, hogy egy két-három holdas kisgazdának a családtagja, leánya megbetegedett, vakbélgyulladásból kifolyólag meg kellett operálni a köakórházban, az operációt meg kellett ismételni és ennek a gazdának több mint 500, majdnem 600 pengő kórházi költséget írtak a terhére, miután pedig megfizetni nem tudta, bekebelezték a három holdnyi birtokára. Ez lehetetlenség. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Mozgás.) Megkérem a t. kormányt és főleg a belügyminiszter urat, akinek tulajdonképpen hatáskörébe esnek ezek a kórházi ápolási díjak, hogy valahogyan hasítson ki bizonyos összeget az ilyen rendkívüli, előre nem látható esetekre. Ezt nem lehet természetesen általánosítani, de méltányossági szempontokból egyes esetekben, amikor egy ilyen nyomorult embernek az exisztenciáját teszi tönkre egy családjában előforduló ilyen véletlen rendkívüli megbetegedés, (Zaj a baloldalon.) gondoskodni kell valamilyen megoldásról, mert ez embertelennég. Erre különben a kormánypárt részéről TJsetty képviselő úr is rámutatott és ő is kérte ennek a bajnak az orvoslását. Az iparcikkek áráról is leszek bátor egy pár szót szólni. (Mozgás. -~ Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mindig hallunk beszélni az agrárollóról, hogy az agrárolló így, az agrárolló úgy. Tyler népszövetségi megbízott maga megmondotta, hogy azt látja, hogy az^ országban nincsenek arányban a mezőgazdasági cikkek árai az iparcikkek áraival. De hiába mondja, hiszen ez elcsépelt téma, mindenki mondja ezt, de senki sem tud segíteni rajta a Gömbös-kormány 95 pontja dacára. (Rakovszky Tibor: Ebből az elcsépelt szalmából még jól lehet élni!) Az igen t. földmívelésügyi miniszter úr a Házban nemrég a fakartell, a faértékesítés ügyét pertraktálta. En megtudtam a következőket. Ä földmívelésügyi miniszter úr annakidején, még mielőtt a törvény a Ház elé került volna, azt állította, hogy Ausztriában igenis be van vezetve a faértékesítésnek államilag való megszervezése. Egy ismerősöm utánajárt a dolognak és megtudta részben az osztrák minisztériumban, részben nagy erdőérdekeltségek vezéreitől, szóval teljesen autentikus férfiaktól, hogy ott egyáltalában semmiféle kényszerrendszabály a faértékesítésre vonatkozólag nincsen. (Sándor István: Ilyen szervezetlenek ezek az osztrákok!) Azt mondotta a földmívelésügyi miniszter úr, hogy erre a szabályrendeletre, illetőleg erre a törvényre a gazdák érdekében van szükség. Az eredmény az, hogy most a bankok a következő tartalmú leveleket küldik szét (olvassa): »Módunkban állana már kitermelt tűzi- vagy műfa-készlet kedvező értékesítése, ille269. ülése 19BU május 1-én, kedden. tőleg a megtörténő szállítás a vételár megfelelő előlegezése tekintetében előnyös ajánlatot szerezni, miért is tisztelettel kérjük szíves értesítését, van-e az uradalomnak ezidőszerint értékesítésre felajánlható számottevő készlete és ha igen, milyen mennjiségben és milyen minőségű fája, és méltóziatik-e kívánni, hogy annak értékesítésén?, es esetleges megelőlegezésére ajánlatit tegyünk « (Zaj balfelől.) Megint itt vanmak .a bankok. (Felkiáltások balfelől: Melyik bank írta?) Felesleges megneveznem, mert ilyen van. Ha a miniszter úr szívére teszi a kezét, azt kell mondania, hogy a bankok megint becsapták őt és ő általa be vannak csapva a gazdák is. Petro képviselőtársam rámutatott a rézgálickartell ügyére. (Zaj.) A rézgálickartell igazgatója azt mondotta, hogy majd elbánik ezekkel a gazdákkal, ha még sokat okoskodnak. 50 pengőbe kerül nálunk a rézgálic, amikor pedig a kisemberek kezébe kerül, akkor 57 pengő az ára, ugyanakkor, amikor Olaszországban a rézgálic 30 pengő, mi az indoka az 50 és az 57 pengős árnak? (Kun Béla: Hol van az agrárvédelem?) Ugyanígy vagyunk a zsák- és zsinegkartellel. (Rakovszky Tibor: Fel sem akaszthatja magát az ember!) Tessék szabaddá tenni a behozatalt, ezt kívánja a gazdák érdeke, (Kun Béla: Miért tűri a kormány?) hogy ezek a cikkek versenyképesen jöjjenek be és az itteni kartellárakat lenyomják. Jobban tenné a nemzeti egység pártja, ha azt az energiát, amelyet a vidék szervezésére kifejt, a kartellek letörésére fordítaná, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) akkor populáris volna, így azonban nem populáris az egész szervezkedés, mert a bankérdekeltségek ellen nem történik semmi. (Kun Béla: Beszéd igen!) A molnárok ügyében volt szíves felszólalni egyik képviselőtársam és én is fel akarok szólalni az ő érdekükben, mert a kismolnárok a mai gabonaárak mellett és a drága üzemanyagok mellett, mondjuk, a nyersolajjal és szénnel dolgozó üzemeknél, képtelenek a 10%-os vám mellett megkeresni az üzemköltséget. (Bárcay János: Megél!) Nem tud megélni a 10% mellett. Elnök: Csendet kérek! Gr. Somssich Antal: Ez méltánytalan. (Egy hang jobbfelől: Felemelhető!) Azzal vigasztalhatják őket, hogy felemelhető a vám Í5—20%-ra, de ezzel a szegény polgárt tönkreteszik, attól a zsellértől, aki pár métermázsát odavisz, húsz százalékot elszednek. (Zaj.) A kormány gondoskodjék a kismalmok részére olcsó üzemanyagról, az üzemanyag olcsóbb fuvardíjáról, így a molnár is az őrlető is megtalálja számítását. A tejrendeletre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy ez a .tejrendélet sérelmes az egé*z gazdaközönségre nézve, kivéve azokat a kiváltságosakat akik itt Pesten 32 filléres áron árusítják ezt a tejet. A tejrendelet Olyanoknak kedvez, akik kapucinert isznak és a tejét á kapucinerből ismerik, ez pedig nem gazdaérdek. A termelő 6 fillért kap vidéken a tejért. Az állatkivitelben újabb nehézségek merültek fel, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) azáltal, hogy az olasz kormány most 12 fillérrel emelte az állatbehozatal vámját. (Erdélyi Aladár: Ez az összetartás?) En a római egyezménynek egyelőre semmi hatását sem látom. Egyben tudtak megegyezni, abban, hogy meg fognak egyezni, de kézzelfogható eredményt nem látok. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Micsoda görögtűzzel esi-